Bob Saget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bob Saget
Bob Saget 2014-ben
Bob Saget 2014-ben
Életrajzi adatok
Születési név Robert Lane Saget
Született 1956május 17. (60 éves)
Philadelphia, Pennsylvania,  USA
Házastársa Sherri Kramer (1982–1997; elváltak; 3 gyerek)
Pályafutása
Iskolái Temple University
Aktív évek 1977–napjainkig
Híres szerepei Danny Tanner (Bír-lak)
házigazda (Amerika legviccesebb home videói)

Bob Saget weboldala
Bob Saget az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bob Saget témájú médiaállományokat.

Robert Lane "Bob" Saget (1956. május 17. –) amerikai stand-upos, humorista, színész és műsorvezető. Leginkább a Bír-lak című szituációs komédiából és az Amerika legviccesebb házi videói című vicces realityből ismert. Továbbá ő az Így jártam anyátokkal című sitcomban Ted Mosby eredeti hangja 2030-ban. 2014-es stand up-albuma, a "That's What I'm Talking About" Grammy-díjra lett jelölve.

Élete és karrierje[szerkesztés]

Saget Philadelphiában született. Apja, Benjamin szupermarket-igazgató volt, anyja, Rosalyn pedig kórházi adminisztrátor. Saget Norfolkban, majd Encinoban élt, mielőtt visszaköltözött Philadelphiába. Eredetileg orvos szeretett volna lenni, de angoltanára meglátta benne a lehetőséget, és azt javasolta neki, hogy próbáljon meg színészként elhelyezkedni. A Temple Egyetemre jelentkezett, ahol leforgatta vizsgamunkaként első kisfilmjét, a "Through Adam's Eyes"-t, mely egy archelyreállító műtéten áteső fiúról szólt. A film Student Academy-díjat kapott. Saget 1978-ban végzett alapszakon, mesterképzését ugyan megkezdte a Dél-Kaliforniai Egyetemen, de néhány nap után abbahagyta. Ebben szerepet játszott az is, hogy váratlanul beteg lett, és ki kellett műteni már elhalásnak indult vakbelét.[1]

Első szerepét a CBS "The Morning Program" című műsorában kapta, majd 1987-ben Saget Danny Tanner szerepét a Bír-lakban, ami hatalmas sikert aratott. 1989-ben ő lett az Amerika legviccesebb házi videói című műsor házigazdája, amit 1997-ig futott. Az 1990-es évek elején a két sorozaton egyszerre dolgozott, majd 2009-ben egy adás erejéig visszatért az utóbbi műsora.

1996-ban megrendezte a "Reménysugár" című filmet, mely egy dráma, és melyet szklerodermában elhunyt testvére alapján és az ő emlékére készített el.[2] 1998-ban megrendezte a Bérbosszú Bt. című vígjátékot, melyet a közönség és a kritika is negatívan fogadott. Később Amerikában mégis kult-státuszba került, amelyben szerepe volt annak, hogy az egyik főszereplő, Artie Lange utóbb a The Howard Stern Show főszereplője lett.

2001-ben a "Raising Dad" című, egyetlen évadot megélt szituációs komédiában szerepelt, majd 2006-tól az "Egy a száz ellen" című vetélkedő műsorvezetője volt két évig. 2005-től 2014-ig az Így jártam anyátokkal című sorozatban volt a főszereplő Ted Mosby jövőbeli énjének, mint narrátornak a hangja. 2007-ben mutatta be az HBO "That Ain't Right" című egész estés komédiaműsorát, melyet a 89 éves korában szívrohamban meghalt apja emlékének ajánlott. 2005 és 2010 között ugyancsak az HBO-n szerepelt a Törtetők című sorozatban, önmaga paródiáját alakítva néhány epizódban visszatérően, valamint a 2015-ben bemutatott filmváltozatban is. 2007-ben megrendezte a Pingvin-show című dokumentumfilm-paródiát.

2009-ben a váratlanul hamar véget ért "Surviving Suburbia" című sorozatnak lett a főszereplője, ezt követően főként stand up-komikusként lépett fel, illetve 2014-ben Dirty Daddy című könyvével turnézott, melyre többek között Snoop Dogg is elkísérte.

Legutóbbi munkája a Netflix által feltámasztott Bír-Lak, amelyben közel huszonöt év után újra Danny Tanner bőrébe bújt, illetve sorozatbeli kollégájával, John Stamossal az Apa, fia, unokája című sorozatban szerepel.

Jótékonysági munkái[szerkesztés]

Saget a Szleroderma Kutatási Alapítvány eltökélt támogatója azóta, hogy nővére 47 éves korában elhunyt a betegség következtében. Történt ez azután, hogy előtte számtalan alkalommal félrekezelték,

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.hulu.com/anytime-with-bob-kushell
  2. "Biography – Saget, Bob". Thomson Gale. 2004.