„Paradicsom (növényfaj)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Címke: Visszavonás |
|||
| 171. sor: | 171. sor: | ||
{{wikiszótár|paradicsom|paradicsom}} |
{{wikiszótár|paradicsom|paradicsom}} |
||
*[https://femina.hu/fogyokura/paradicsomos-etelek/ Miért és hogyan fogyaszt a paradicsom? Mutatjuk a legjobb diétatámogató ételeket] |
|||
* |
*[http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/augusztus/paradicsom.html A paradicsom termesztése és felhasználása] |
||
* [http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html Terebess konyhakert]: Különleges paradicsomok |
* [http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html Terebess konyhakert]: Különleges paradicsomok |
||
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-441.html Magyar néprajzi lexikon] |
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-441.html Magyar néprajzi lexikon] |
||
A lap 2019. július 24., 16:05-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Paradicsom termése kettévágva és egészben
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Solanum lycopersicum L. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Paradicsom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Paradicsom témájú médiaállományokat és Paradicsom témájú kategóriát. |
| Energia 18 kcal 74 kJ | |
| Szénhidrátok | 3.89 g |
|---|---|
| - Cukrok 2.63 g | |
| - Étkezési rostok 1.2 g | |
| Zsír | 0.20 g |
| Fehérje | 0.88 g |
| Víz | 94.52 g |
| A-vitamin ekviv. 42 μg | 5% |
| β-karotin 449 μg | 4% |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.037 mg | 3% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.019 mg | 2% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.594 mg | 4% |
| Pantoténsav (B5-vitamin) 0.089 mg | 2% |
| B6-vitamin 0.080 mg | 6% |
| Folsav (B9-vitamin) 15 μg | 4% |
| B12-vitamin 0.00 μg | 0% |
| C-vitamin 13.7 mg | 17% |
| D-vitamin 0.0 μg | 0% |
| E-vitamin 0.54 mg | 4% |
| K-vitamin 7.9 μg | 8% |
| Kalcium 10 mg | 1% |
| Vas 0.27 mg | 2% |
| Magnézium 11 mg | 3% |
| Mangán 0.114 mg | 5% |
| Foszfor 24 mg | 3% |
| Kálium 237 mg | 5% |
| Nátrium 5 mg | 0% |
| Cink 0.17 mg | 2% |
| likopin | 2573 µg |
| Közvetlen link A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Népies nevei: paradicska, tomata, tomátó, padledzsika (csángóknál).
Származása, elterjedése
Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik.
Nevének eredete
A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott termés eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, eszperantó és angol tomato, orosz томат (tomat).
A paradicsom Magyarországon
Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.
Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon:
- Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi),
- Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
- Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).
- Veresegyház környéke
Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.
Leírása
Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Gyökere főgyökér. Szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét, azon túlnyúlnak (önbeporzó). Termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.[2][3]
Termesztése
A paradicsomot nyers fogyasztásra, konzerválásra, aszalásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.
Nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést, kacsolást, kötözést és gyomirtást igényel. Szabadföldi termesztésnél a folytonnövő fajtákat karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel, ezért leggyakrabban nem teljesen érett állapotban szedik, mivel a termés utóérő.
Manapság a paradicsomot egyre nagyobb területen termesztik különféle termesztőberendezésekben. Hazánkban a fűtött üvegházakban meghosszabbítható a szüret ideje. Leggyakrabban nem talajon, hanem valamilyen más közegben (kőzetgyapot, kókuszrost) nevelik és folyamatos műtrágyás öntözést kap a megfelelő fejlődés érdekében. Ökológiai gazdálkodásban (üvegházban is) csak természetes talajon termeszthető és nem használható fel műtrágya. Az üvegházban termesztett paradicsom növényvédelme a nem bio gazdaságokban is már többnyire "bio módon" történik. Leggyakrabban a kártevők természetes ellenségeit telepítik be.
A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.[4][5]
Melegigényes növény. A magvak csírázása 9-11 C° körül kezdődik. Fejlődéséhez 20-22 C° a legkedvezőbb. 15 C° alatt és 25 C°Fölött fejlődése lelassul. 10 C° alatti és 35 C° feletti hőmérsékleten növekedése megáll. -0,5, -0,8 C°-os fagyban már elpusztul. Vízigénye közepes. Középkötött talajon is jól fejlődik, de legjobban tenyészik a laza szerkezetű, humuszban gazdag, gyorsan melegedő homok- és vályogtalajon; a 6-7 pH körüli talajokat kedveli, de jól tűri a savanyú talajokat is. Szerves anyag-igénye nagy.[6][7]
Termesztett fajták típusai
Növekedési típus szerint megkülönböztetünk folytonos, determinált és féldeterminált fajtákat; bogyóalak szerint gömb, lapított, megnyúlt és szögletes alakúakat; bogyóméret szerint: koktél, cherry, közepes és nagy méretűeket; termesztési mód szerint szabadföldi, hajtatási és mindkettőre alkalmas fajtákat.[8] A termés színe is rendkívül változatos lehet: piros, sárga, narancssárga, rózsaszín, bordó, fekete, zöld, fehér.
Különleges fajták
- Több rekeszűek, nagy bogyójúak, sárga vagy piros színűek, gömbölyű és kúpos alakúak (L. l. convar. infiniens Lehm.)
- Kis bogyójúak (L. l. convar, parvibaccatum Lehm.)
- Cseresznye alakúak, piros és sárga színűek (L. l. provar. cerosiforme (Dun.)Alef.)
- Körte alakúak, sárga színűek (L. l. provar. pyriforme (Dun.)Alef.)
- Hosszában barázdáltak, paprika alakúak (L. l. convar. lycopersicum)[9]
A paradicsom betegségeinek jelölése
| Megnevezése | Jele | Latin neve |
|---|---|---|
| dohánymozaik vírus | Tm | (Tobaco mosaic virus) |
| verticilliumos hervadás | V | (Verticillium alboatrum) |
| fuzáriumos hervadás | F | (Fusarium oxysporum 1 rassz) |
| fuzáriumos hervadás | F2 | (Fusarium oxysporum 1-2 rassz) |
| fuzáriumos gyökérnyakrothadás | Fr | (Fusarium radicis) |
| cladospóriumos betegség | C | (Cladosporium fulvum) |
| szürke levélfoltosság | St | (Stemphylium botryosum) |
| ezüstlevelűség | Wi | (Silvering) |
Felhasználása
Felhasználható nyersen, aszalva, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül.[10]
Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.
Tápanyagok
Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. [forrás?]
Gyógyhatása
Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.[11]
A benne található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő[12]), védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben,[13][14][15] jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. Kísérletileg bebizonyították, hogy a bogyó felszínhőmérsékletének 30-32 Celsius-fokra emelkedésével leáll a likopinképződés.[16][17]
A népgyógyászatban ízületi gyulladás kiegészítő kezelésére szárított leveles hajtását alkalmazzák fürdővízbe téve.[18]
Zöldség vagy gyümölcs?
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Botanikai szempontból nincs értelme a kérdésnek, mert a zöldség és gyümölcs kifejezések nem tudományos, hanem gazdasági/felhasználói fogalmak. Botanikailag a paradicsom növény termése bogyótermés. Termesztéstechnológiáját és felhasználását tekintve viszont egyértelműen zöldség.
A gyümölcsök termesztése a legtöbb esetben évelő, több évig termő ültetvények formájában jellemző (eltekintve a szamóca napjainkban használatos egyéves technológiájától).
A zöldségféléket - így a paradicsomot is - jellemzően egyéves kultúraként termesztjük, melyet minden évben újra kell telepíteni.
Jegyzetek
- ↑ a b A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
- ↑ Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.. A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 153. o. (2001)
- ↑ Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve (1989, 1994), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
- ↑ Boross Marietta: A nagy-budapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Népr. Ért., 1956)
- ↑ Somos András: A paradicsom (Bp., 1959)
- ↑ Paradicsom termesztés - Gondozás betegségek kártevők. http://www.tuja.hu
- ↑ Kertészeti Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1963)
- ↑ Tanszék (Hozzáférés: 2013-04-24). [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
- ↑ http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html
- ↑ Italian chefs knew it all along: Cooking plump red tomatoes boosts disease-fighting, nutritional power, Cornell researchers say, Cornell News, 2002. április 19.
- ↑ "tomatine." McGraw-Hill Dictionary of Scientific and Technical Terms. McGraw-Hill Companies, Inc., 2003. Answers.com 28 Mar. 2010. http://www.answers.com/topic/tomatine
- ↑ Zhang, C. X.; Ho, S. C.; Chen, Y. M.; Fu, J. H.; Cheng, S. Z.; Lin, F. Y. (2009). "Greater vegetable and fruit intake is associated with a lower risk of breast cancer among Chinese women". International Journal of Cancer 125 (1): 181–188
- ↑ Rao, A. V.; Balachandran, B. (2002). "Role of oxidative stress and antioxidants in neurodegenerative diseases". Nutritional Neuroscience 5 (5): 291–309.
- ↑ Fall, P. A.; Fredrikson, M.; Axelson, O.; Granérus, A. K. (1999). "Nutritional and occupational factors influencing the risk of Parkinson's disease: A case-control study in southeastern Sweden". Movement Disorders 14 (1): 28–37.
- ↑ Suganuma, H.; Hirano, T.; Arimoto, Y.; Inakuma, T. (2002). "Effect of tomato intake on striatal monoamine level in a mouse model of experimental Parkinson's disease". Journal of Nutritional Science and Vitaminology 48 (3): 251–254.
- ↑ Házipatika - Likopin
- ↑ A hőmérséklet hatása támrendszeren termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum Mill.) likopin tartalmára
- ↑ Dános B.. {{{title}}}. Budapest: Argumentum, 294. o. (2006)
További információk
- Miért és hogyan fogyaszt a paradicsom? Mutatjuk a legjobb diétatámogató ételeket
- A paradicsom termesztése és felhasználása
- Terebess konyhakert: Különleges paradicsomok
- Magyar néprajzi lexikon
- Paradicsom.lap.hu - linkgyűjtemény
- Paradicsomlé befőzés recept[halott link]
- Paradicsomtorta recept
- Paradicsom, a fiatalító: mire hat?
- A paradicsom jótékony hatása
