Négyigenes népszavazás

A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.

A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6101 szavazat (0,14%) döntött.

Előzmények

1989. szeptember 18-án véget értek a magyarországi rendszerváltást előkészitő nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.

Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze.

A kezdeményezők

Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:

• Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
• Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
• Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP)
• Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)

A négy kérdés

1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Kampány

A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.

Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.

A szavazás menete

A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.

Részvétel

A részvétel összesített adatai

			jogosultak arányában
Választójogosult		7 799 059
	Szavazó	4 526 602	58,04%
	Távolmaradó	3 272 457	41,96%
szavazó 58,0% távolmaradó 42,0%

Részvételi adatok megyénként

Érvénytelen szavazatok
			jogosultak arányában	szavazók arányában
érvénytelen / hiányzó szavazólap
1. kérdés	(köztársági elnök)	242 960	3,12%	5,37%
2. kérdés	(munkahelyek)	229 471	2,94%	5,07%
3. kérdés	(pártvagyon)	226 202	2,90%	5,00%
4. kérdés	(munkásőrség)	255 074	3,27%	5,63%
szavazó 58,0% távolmaradó 42,0% 1. ✓ érvényes 94,6% ✗ 2. ✓ érvényes 94,9% ✗ 3. ✓ érvényes 95,0% ✗ 4. ✓ érvényes 94,4% ✗

Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott

A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a népszavazáson (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért az ország különböző területein. A legmagasabb arányban az ország nyugati részén mentek el szavazni (Vas és Győr-Sopron megye, 69-70%), a legkevesebben pedig a keleti megyékben (Hadjú-Bihar és Szabolcs-Szatmár, 51-52%).

Részvételi adatok országrészenként

Országrész	Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel
Dunántúl 9 megye	2 358 239	1 443 361	61,21%
Közép-Magyarország a főváros és Pest megye	2 221 215	1 305 992	58,80%
Alföld és Észak 9 megye	3 219 605	1 777 249	55,20%
Összesen	7 799 059	4 526 602	58,04%

Részvételi adatok megyei bontásban
Megye főváros	Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel
Baranya	317 370	189 451	59,69%
Bács-Kiskun	419 662	227 671	54,25%
Békés	314 754	178 779	56,80%
Borsod-Abaúj-Zemplén	576 421	316 331	54,88%
Csongrád	328 329	182 454	55,57%
Fejér	302 105	175 264	58,01%
Győr-Sopron	318 593	219 172	68,79%
Hajdú-Bihar	403 033	205 770	51,06%
Heves	255 140	158 629	62,17%
Komárom	232 735	140 120	60,21%
Nógrád	177 171	109 540	61,83%
Pest	705 081	404 381	57,35%
Somogy	266 157	148 255	55,70%
Szabolcs-Szatmár	419 876	219 316	52,23%
Szolnok	325 219	178 759	54,97%
Tolna	192 845	111 884	58,02%
Vas	209 073	145 952	69,81%
Veszprém	281 871	174 503	61,91%
Zala	237 490	138 760	58,43%
Budapest (főváros)	1 516 134	901 611	59,47%
Összesen	7 799 059	4 526 602	58,04%

Eredmények

A népszavazást 1989. november 26-ára írták ki, ahol mind a négy kérdésben győzött az igen. A szavazáson a választásra jogosult állampolgárok 58,03%-a vett részt.

• 
  Részvételi adatok megyénként
• 
  Az elnökválasztási kérdésre adott válaszok aránya megyénként
• 
  A „négyigenes” népszavazás eredményei

• 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?

Az érvényes 4 297 751 szavazatból az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%), a NEM szavazatok száma 2 145 825 (49,93%) volt.

• 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?

Az érvényes 4 310 999 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 101 958 (95,15%), a NEM szavazatok száma 209 041 (4,85%) volt

• 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?

Az érvényes 4 314 550 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 114 994 (95,37%), a NEM szavazatok száma 199 556 (4,63%) volt.

• 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Az érvényes 4 285 604 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 068 420 (94,94%), a NEM szavazatok száma 217 184 (5,07%) volt.

Politikai következmények

Három kérdésben elsöprő módon nyilvánult meg a népakarat. A negyedik kérdésben csak csekély többséggel győzött a kezdeményezők szándéka.

Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.

Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott.

Külső hivatkozások

• A négyigenes népszavazás a valasztas.hu-n
• Kis János: 1989, a víg esztendő, Beszélő, 1999. október
• Korabeli SZDSZ-es kampányfilm a négyigenes népszavazás mellett (youtube)
• Húsz éve volt a négyigenes népszavazás – Múlt-kor.hu, 2009. november 26.
• Nagy tét volt a négyigenes szavazáson – Magyar Hírlap, 2009. november 26.