„Négyigenes népszavazás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a tény |
Címke: HTML-sortörés |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
Az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]], mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a [[választási bojkott|bojkottfelhívást]] választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be [[Csengey Dénes]] a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek. |
Az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]], mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a [[választási bojkott|bojkottfelhívást]] választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be [[Csengey Dénes]] a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek. |
||
== A szavazás menete == |
|||
A választást [[1989]]. [[november 26.|november 26]]-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig. |
|||
=== Részvétel === |
|||
{| class="wikitable" style="float:right; margin-left:1em;" |
|||
|+ A részvétel összesített adatai<ref name="eredmeny">{{hiv-web |url=http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?EA=1&W=9 |kiadó=Országos Választási Iroda |munka=Választástörénet |cím=A népszavazás országos eredménye |dátum=1989-11-26 |elérés=2019-07-09}}</ref><ref name="ervenytelen-magyarazat">A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.</ref> |
|||
|- |
|||
!colspan=5| |
|||
|- |
|||
|- style="line-height:1.25em;" |
|||
!colspan=2| |
|||
! |
|||
!<small>jogosultak<br/>arányában</small> |
|||
!<small>szavazók<br/>arányában</small> |
|||
|- |
|||
|colspan=2|Választójogosult ||align=right|{{formatnum:7799059}}|| || |
|||
|- |
|||
|colspan=2|Szavazó||align=right|{{formatnum:4526602}}||align=right|'''58,04%'''|| |
|||
|- |
|||
|colspan=2|Távolmaradó||align=right|{{formatnum:3272457}}||align=right|41,96%|| |
|||
|- |
|||
|colspan=5| |
|||
|- |
|||
|colspan=5|<small>''érvénytelen / hiányzó szavazólap''</small> |
|||
|- |
|||
|align=left|<small>1. kérdés</small> |
|||
|align=left|<small>''(köztársági elnök)''</small> |
|||
|align=right|<small>''{{formatnum:242960}}''</small> |
|||
|align=right|<small>''3,12%''</small> |
|||
|align=right|<small>'''5,37%'''</small> |
|||
|- |
|||
|align=left|<small>2. kérdés</small> |
|||
|align=left|<small>''(munkahelyek)''</small> |
|||
|align=right|<small>''{{formatnum:229471}}''</small> |
|||
|align=right|<small>''2,94%''</small> |
|||
|align=right|<small>'''5,07%'''</small> |
|||
|- |
|||
|align=left|<small>3. kérdés</small> |
|||
|align=left|<small>''(pártvagyon)''</small> |
|||
|align=right|<small>''{{formatnum:226202}}''</small> |
|||
|align=right|<small>''2,90%''</small> |
|||
|align=right|<small>'''5,00%'''</small> |
|||
|- |
|||
|align=left|<small>4. kérdés</small> |
|||
|align=left|<small>''(munkásőrség)''</small> |
|||
|align=right|<small>''{{formatnum:255074}}''</small> |
|||
|align=right|<small>''3,27%''</small> |
|||
|align=right|<small>'''5,63%'''</small> |
|||
|- |
|||
!colspan=5| |
|||
|- |
|||
|colspan=5| |
|||
{| width=100% style="font-size:x-small; line-height:1.25em;" |
|||
|- |
|||
| |
|||
| |
|||
{| width=100% |
|||
|- |
|||
|width=58.04% align=center style="background-color:purple;color:white;"|szavazó 58,0% |
|||
|align=center style="background-color:gainsboro;color:dimgray;"|távolmaradó 42,0% |
|||
|- |
|||
|} |
|||
|- |
|||
|1. |
|||
| |
|||
{| width=58.04% |
|||
|- |
|||
|align=center style="background-color:rgb(128,0,128,0.6667);color:white;"|✓ érvényes 94,6% |
|||
|width=5.37% align=center style="background-color:rgb(128,0,128,0.3333);color:white" title="érvénytelen szavazat 5,4%"|✗ |
|||
|- |
|||
|} |
|||
|- |
|||
|2. |
|||
| |
|||
{| width=58.04% |
|||
|- |
|||
|align=center style="background-color:rgb(128,0,128,0.6667);color:white;"|✓ érvényes 94,9% |
|||
|width=5.07% align=center style="background-color:rgb(128,0,128,0.3333);color:white" title="érvénytelen szavazat 5,1%"|✗ |
|||
|- |
|||
|} |
|||
|- |
|||
|3. |
|||
| |
|||
{| width=58.04% |
|||
|- |
|||
|align=center style="background-color:rgb(128,0,128,0.6667);color:white;"|✓ érvényes 95,0% |
|||
|width=5.00% align=center style="background-color:rgb(128,0,128,0.3333);color:white" title="érvénytelen szavazat 5,0%"|✗ |
|||
|- |
|||
|} |
|||
|- |
|||
|4. |
|||
| |
|||
{| width=58.04% |
|||
|- |
|||
|align=center style="background-color:rgb(128,0,128,0.6667);color:white;"|✓ érvényes 94,4% |
|||
|width=5.63% align=center style="background-color:rgb(128,0,128,0.3333);color:white" title="érvénytelen szavazat 5,6%"|✗ |
|||
|- |
|||
|} |
|||
|- |
|||
|} |
|||
|- |
|||
!colspan=5| |
|||
|- |
|||
|} |
|||
:''Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott'' |
|||
A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a választásokon (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%). |
|||
{| class="wikitable sortable" |
|||
|- |
|||
|+Részvételi adatok országrészenként |
|||
|- style="line-height:1.25em;" |
|||
!Országrész |
|||
!Választó-<br>jogosult |
|||
!Szavazó |
|||
!Részvétel |
|||
|- |
|||
|style="line-height:1.25em;"|''[[Dunántúl]]''<br/><small>9 megye</small> |
|||
|align=right|{{formatnum:2358239}} |
|||
|align=right|{{formatnum:1443361}} |
|||
|align=right|61,21% |
|||
|- |
|||
|style="line-height:1.25em;"|''[[Közép-Magyarország]]''<br/><small>Pest megye és a főváros</small> |
|||
|align=right|{{formatnum:2221215}} |
|||
|align=right|{{formatnum:1305992}} |
|||
|align=right|58,80% |
|||
|- |
|||
|style="line-height:1.25em;"|''[[Alföld és Észak]]''<br/><small>9 megye</small> |
|||
|align=right|{{formatnum:3219605}} |
|||
|align=right|{{formatnum:1777249}} |
|||
|align=right|55,20% |
|||
|- |
|||
!Összesen |
|||
!{{formatnum:7799059}} |
|||
!{{formatnum:4526602}} |
|||
!58,04% |
|||
|- |
|||
|} |
|||
{| class="wikitable collapsible collapsed sortable" |
|||
|- |
|||
!colspan=4|Részvételi adatok megyei bontásban |
|||
|- style="line-height:1.25em;" |
|||
!Megye<br/><small>főváros</small> |
|||
!Választó-<br>jogosult |
|||
!Szavazó |
|||
!Részvétel |
|||
|- |
|||
|[[Baranya megye|Baranya]] |
|||
|align=right|{{formatnum:317370}} |
|||
|align=right|{{formatnum:189451}} |
|||
|align=right|59,69% |
|||
|- |
|||
|[[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun]] |
|||
|align=right|{{formatnum:419662}} |
|||
|align=right|{{formatnum:227671}} |
|||
|align=right|54,25% |
|||
|- |
|||
|[[Békés megye|Békés]] |
|||
|align=right|{{formatnum:314754}} |
|||
|align=right|{{formatnum:178779}} |
|||
|align=right|56,80% |
|||
|- |
|||
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén]] |
|||
|align=right|{{formatnum:576421}} |
|||
|align=right|{{formatnum:316331}} |
|||
|align=right|54,88% |
|||
|- |
|||
|[[Csongrád megye|Csongrád]] |
|||
|align=right|{{formatnum:328329}} |
|||
|align=right|{{formatnum:182454}} |
|||
|align=right|55,57% |
|||
|- |
|||
|[[Fejér megye|Fejér]] |
|||
|align=right|{{formatnum:302105}} |
|||
|align=right|{{formatnum:175264}} |
|||
|align=right|58,01% |
|||
|- |
|||
|[[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Sopron]] |
|||
|align=right|{{formatnum:318593}} |
|||
|align=right|{{formatnum:219172}} |
|||
|align=right|68,79% |
|||
|- |
|||
|[[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar]] |
|||
|align=right|{{formatnum:403033}} |
|||
|align=right|{{formatnum:205770}} |
|||
|align=right|51,06% |
|||
|- |
|||
|[[Heves megye|Heves]] |
|||
|align=right|{{formatnum:255140}} |
|||
|align=right|{{formatnum:158629}} |
|||
|align=right|62,17% |
|||
|- |
|||
|[[Komárom-Esztergom megye|Komárom]] |
|||
|align=right|{{formatnum:232735}} |
|||
|align=right|{{formatnum:140120}} |
|||
|align=right|60,21% |
|||
|- |
|||
|[[Nógrád megye|Nógrád]] |
|||
|align=right|{{formatnum:177171}} |
|||
|align=right|{{formatnum:109540}} |
|||
|align=right|61,83% |
|||
|- |
|||
|[[Pest megye|Pest]] |
|||
|align=right|{{formatnum:705081}} |
|||
|align=right|{{formatnum:404381}} |
|||
|align=right|57,35% |
|||
|- |
|||
|[[Somogy megye|Somogy]] |
|||
|align=right|{{formatnum:266157}} |
|||
|align=right|{{formatnum:148255}} |
|||
|align=right|55,70% |
|||
|- |
|||
|[[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár]] |
|||
|align=right|{{formatnum:419876}} |
|||
|align=right|{{formatnum:219316}} |
|||
|align=right|52,23% |
|||
|- |
|||
|[[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Szolnok]] |
|||
|align=right|{{formatnum:325219}} |
|||
|align=right|{{formatnum:178759}} |
|||
|align=right|54,97% |
|||
|- |
|||
|[[Tolna megye|Tolna]] |
|||
|align=right|{{formatnum:192845}} |
|||
|align=right|{{formatnum:111884}} |
|||
|align=right|58,02% |
|||
|- |
|||
|[[Vas megye|Vas]] |
|||
|align=right|{{formatnum:209073}} |
|||
|align=right|{{formatnum:145952}} |
|||
|align=right|69,81% |
|||
|- |
|||
|[[Veszprém megye|Veszprém]] |
|||
|align=right|{{formatnum:281871}} |
|||
|align=right|{{formatnum:174503}} |
|||
|align=right|61,91% |
|||
|- |
|||
|[[Zala megye|Zala]] |
|||
|align=right|{{formatnum:237490}} |
|||
|align=right|{{formatnum:138760}} |
|||
|align=right|58,43% |
|||
|- |
|||
|[[Budapest]] |
|||
|align=right|{{formatnum:1516134}} |
|||
|align=right|{{formatnum:901611}} |
|||
|align=right|59,47% |
|||
|- |
|||
!Összesen |
|||
!{{formatnum:7799059}} |
|||
!{{formatnum:4526602}} |
|||
!58,04% |
|||
|- |
|||
|} |
|||
<div style="clear:both;"> </div> |
|||
==Eredmények== |
==Eredmények== |
A lap 2019. július 9., 16:07-kori változata
Magyarországi népszavazások |
---|
|
A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.
A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6101 szavazat (0,14%) döntött.
Előzmények
1989. szeptember 18-án véget értek a magyarországi rendszerváltást előkészitő nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.
Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze.
A kezdeményezők
Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:
- Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
- Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP)
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
A négy kérdés
- Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
- Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
- Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
- Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Kampány
A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.
Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.
A szavazás menete
A választást 1989. november 26-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.
Részvétel
jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Választójogosult | 7 799 059 | |||||||||||||||||||||||
Szavazó | 4 526 602 | 58,04% | ||||||||||||||||||||||
Távolmaradó | 3 272 457 | 41,96% | ||||||||||||||||||||||
érvénytelen / hiányzó szavazólap | ||||||||||||||||||||||||
1. kérdés | (köztársági elnök) | 242 960 | 3,12% | 5,37% | ||||||||||||||||||||
2. kérdés | (munkahelyek) | 229 471 | 2,94% | 5,07% | ||||||||||||||||||||
3. kérdés | (pártvagyon) | 226 202 | 2,90% | 5,00% | ||||||||||||||||||||
4. kérdés | (munkásőrség) | 255 074 | 3,27% | 5,63% | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
- Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott
A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a választásokon (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%).
Országrész | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel |
---|---|---|---|
Dunántúl 9 megye |
2 358 239 | 1 443 361 | 61,21% |
Közép-Magyarország Pest megye és a főváros |
2 221 215 | 1 305 992 | 58,80% |
Alföld és Észak 9 megye |
3 219 605 | 1 777 249 | 55,20% |
Összesen | 7 799 059 | 4 526 602 | 58,04% |
Részvételi adatok megyei bontásban | |||
---|---|---|---|
Megye főváros |
Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel |
Baranya | 317 370 | 189 451 | 59,69% |
Bács-Kiskun | 419 662 | 227 671 | 54,25% |
Békés | 314 754 | 178 779 | 56,80% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 576 421 | 316 331 | 54,88% |
Csongrád | 328 329 | 182 454 | 55,57% |
Fejér | 302 105 | 175 264 | 58,01% |
Győr-Sopron | 318 593 | 219 172 | 68,79% |
Hajdú-Bihar | 403 033 | 205 770 | 51,06% |
Heves | 255 140 | 158 629 | 62,17% |
Komárom | 232 735 | 140 120 | 60,21% |
Nógrád | 177 171 | 109 540 | 61,83% |
Pest | 705 081 | 404 381 | 57,35% |
Somogy | 266 157 | 148 255 | 55,70% |
Szabolcs-Szatmár | 419 876 | 219 316 | 52,23% |
Szolnok | 325 219 | 178 759 | 54,97% |
Tolna | 192 845 | 111 884 | 58,02% |
Vas | 209 073 | 145 952 | 69,81% |
Veszprém | 281 871 | 174 503 | 61,91% |
Zala | 237 490 | 138 760 | 58,43% |
Budapest | 1 516 134 | 901 611 | 59,47% |
Összesen | 7 799 059 | 4 526 602 | 58,04% |
Eredmények
A népszavazást 1989. november 26-ára írták ki, ahol mind a négy kérdésben győzött az igen. A szavazáson a választásra jogosult állampolgárok 58,03%-a vett részt.
-
Részvételi adatok megyénként
-
Az elnökválasztási kérdésre adott válaszok aránya megyénként
-
A „négyigenes” népszavazás eredményei
- 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
- Az érvényes 4 297 751 szavazatból az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%), a NEM szavazatok száma 2 145 825 (49,93%) volt.
- 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
- Az érvényes 4 310 999 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 101 958 (95,15%), a NEM szavazatok száma 209 041 (4,85%) volt
- 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
- Az érvényes 4 314 550 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 114 994 (95,37%), a NEM szavazatok száma 199 556 (4,63%) volt.
- 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
- Az érvényes 4 285 604 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 068 420 (94,94%), a NEM szavazatok száma 217 184 (5,07%) volt.
Politikai következmények
Három kérdésben elsöprő módon nyilvánult meg a népakarat. A negyedik kérdésben csak csekély többséggel győzött a kezdeményezők szándéka.
Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.
Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott.
Külső hivatkozások
- A négyigenes népszavazás a valasztas.hu-n
- Kis János: 1989, a víg esztendő, Beszélő, 1999. október
- Korabeli SZDSZ-es kampányfilm a négyigenes népszavazás mellett (youtube)
- Húsz éve volt a négyigenes népszavazás – Múlt-kor.hu, 2009. november 26.
- Nagy tét volt a négyigenes szavazáson – Magyar Hírlap, 2009. november 26.
- ↑ A népszavazás országos eredménye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1989. november 26. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
- ↑ A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.