„Goldberger Textilipari Gyűjtemény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítések, formázások
24. sor: 24. sor:
|hosszúsági ívmásodperc= 36
|hosszúsági ívmásodperc= 36
}}
}}
A '''Textilmúzeum''', teljes nevén: ''Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum'', [[Budapest III. kerülete|Budapest III. kerületének]] önkormányzata által fenntartott szakmúzeum.<ref>A ''Textilmúzeum Alapítvány'' finanszírozási gondok miatt 2011 novemberében adta át a fenntartói jogot a helyi önkormányzatnak, amely 2012-től az intézményt az [[Óbudai Múzeum]] keretein belül működteti. Lásd: {{cite web |url=http://www.obuda.hu/hirek/1147/064311/20111124_a_textil_muzeum_uja_gazdaja_obuda_bekasmegyer_onkormanyzata_1.htm |title=A Textil Múzeum új gazdája Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata |accessdate=2011-11-24 |author= |date=20111125 |work=Hírek |publisher=Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata}}</ref>
A '''Textilmúzeum''', teljes nevén: ''Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum'', [[Budapest III. kerülete|Budapest III. kerületének]] önkormányzata által fenntartott szakmúzeum.<ref group="Megj.">A ''Textilmúzeum Alapítvány'' finanszírozási gondok miatt 2011 novemberében adta át a fenntartói jogot a helyi önkormányzatnak, amely 2012-től az intézményt az [[Óbudai Múzeum]] keretein belül működteti.</ref><ref>{{cite web |url=http://www.obuda.hu/hirek/1147/064311/20111124_a_textil_muzeum_uja_gazdaja_obuda_bekasmegyer_onkormanyzata_1.htm |title=A Textil Múzeum új gazdája Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata |accessdate=2011-11-24 |author= |date=20111125 |work=Hírek |publisher=Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata}}</ref>


==Történet==
A [[textilipar]] tárgyi és írásos emlékeit az [[1960-as évek]]ben kezdték gyűjteni. (A múzeum gazdag szakkönyvtárral is rendelkezik.) A mai múzeum elődjét [[1975]]-ben hozták létre, öt éven át önálló kiállítóhelyiséggel is rendelkezett, amely [[1991]]-ben szűnt meg.
Egy [[textilipar]]i ipartörténeti múzeum létrehozásának gondolatát a [[Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület]] vetette fel az [[1960-as évek]]ben. 1968-ban, a textilipar államosításának 20. évfordulója alkalmából tartott egyesületi rendezvényen fogalmazódott meg ez az igény, amit az akkori Könnyűipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete is felkarolt.<ref name=autogenerated1>{{cite web|url=http://www.deltasoft.hu/tmte/textiltechnika/2002_5/textilmuzeum.html|author=Vajk Éva|title=A Textilmúzeum elmúlt harminc éve|accessdate=2012-5-9}}</ref> Az akkori textil- és ruhaipari vállalatok és intézetek vállalatok nagy örömmel fogadták a gondolatot és gyűjteni kezdték a textilipar tárgyi és írásos emlékeit.

Eredetileg az [[Óbuda|óbudai]] Zichy-kastélyt szemelték ki a leendő múzeum helyszínéül, később a volt óbudai zsinagógát szánták erre a célra és az akkor összegyűlt tárgyakat ott is raktározták el. Később azonban szakértők azt állapították meg, hogy ez az épület nem igazán alkalmas erre a célra és 1975-ben a volt Első Magyar Gyapjúmosó-gyár angyalföldi szövödéjének régi épületét jelölték ki a múzeum számára, ahol 1974-ben megszűnt a termelés. Az épület átalakítása 1986-ban fejeződött be, ekkor nyílhatott meg a múzeum.<ref name=autogenerated1></ref> Ehhez a vállalatok jelentős segítséget adtak, például az akkor még működőképes régi gépek újbóli üzembe helyezésével. [[1992]]-ig működött ezen a helyen a múzeum.

A múzeum jelenlegi helyszínét, a volt [[Goldberger Leó|Goldberger]]-gyár egyik eredeti épületét [[Endrei Walter]] technikatörténész professzor és a városvédő tevékenységéről ismert [[Ráday Mihály]] kezdeményezésére választották ki. A megvalósításban nagy segítséget nyújtott Vég László, korábbi könnyűipari miniszterhelyettes, később a [[Pamutnyomóipari Vállalat]] (PNYV) vezérigazgatója. Ezen a helyen 1972-ben kezdődött meg az épület helyrehozatala és múzeummá alakítása, majd 1999-ben nyílt meg a múzeum a nagyközönség részére is.<ref name=autogenerated1></ref>


== A múzeum épülete ==
== A múzeum épülete ==
34. sor: 39. sor:


== Állandó kiállítások ==
== Állandó kiállítások ==
[[Fájl:Old knitting machine.jpg|bélyegkép|balra|Lee-rendszerű kötőgép]]
[[Fájl:Textil-museum-bp2.jpg|bélyegkép|260 px|Részlet a kiállításról]]
[[Fájl:GoldbergerLeo.jpg|bélyegkép|200px|left|Goldberger Leó arcképe a Textilmúzeum gyűjteményében]]
=== A [[tamási]] ''tutyi''-műhely ===
A ''tutyi'' – a hazai [[németek|németség]] által viselt házi papucs – készítése Tamásiban, az utolsó textilipari manufaktúrák egyikében 1991-ig folyt, gépei ma már a kiállításon láthatók.
A bemutatott fából készült ún. ''Jenny fonógép'' még valószínűleg a múlt századfordulón készült.


A múzeum gazdag szakkönyvtárral is rendelkezik. Az állandó kiállítások mellett gyakran rendeznek itt időszakos kiállításokat is mai textilművészek, gyűjtők anyagaiból és a szakmához fűződő más alkalmakkor.
{{Bővebben|tutyi}}

=== Goldberger emlékblokk ===

A kiállítás a korabeli fotók, újságcikkek, textíliák mintakönyveinek bemutatásával Goldbergerék vállalkozásának állít emléket.

=== A tamási tutyi-műhely ===
A ''[[tutyi]]'' – a hazai [[németek|németség]] által viselt házi papucs – készítése [[Tamási]]ban, az utolsó textilipari manufaktúrák egyikében 1991-ig folyt, gépei ma már a kiállításon láthatók. A bemutatott fából készült ún. ''Jenny fonógép'' még valószínűleg a múlt századfordulón készült. A műhely a tutyi alapanyagát géppel kötött [[kelme|gyapjúkelméből]] készítette, az erre szolgáló [[kötőgép|síkkötőgép]] szintén a kiállítás része.


=== A textilnyomás története ===
=== A textilnyomás története ===
46. sor: 56. sor:
a ''hengernyomógépig'', amely [[Európa]]-szerte forradalmasította az iparág technológiáját.
a ''hengernyomógépig'', amely [[Európa]]-szerte forradalmasította az iparág technológiáját.


[[Fájl:Textil-museum-bp2.jpg|bélyegkép|260 px|Részlet a kiállításról]]
=== Ipartörténeti jelentőségű tárgyak ===
=== Ipartörténeti jelentőségű tárgyak ===
[[Fájl:Old knitting machine.jpg|bélyegkép|200px|balra|Lee-rendszerű kötőgép]]
Ipartörténeti különlegesség az [[1912]]-ben készült, ma is működő, lyukszalaggal vezérelt [[jacquard]]-selyem[[szövőgép]].
Ipartörténeti különlegesség az [[1912]]-ben készült, ma is működő, lyukszalaggal vezérelt [[jacquard]]-selyem[[szövőgép]].


===Lee-rendszerű kötőgép===
Ugyancsak ipartörténeti jelentőségű az az 1895-ből származó favázas, [[William Lee|Lee]]-rendszerű [[kötőgép]], amely eredetileg a [[hódmezővásárhely]]i Kokron gyárban működött.<ref>{{cite journal|author=Lázár Károly|title=Lee-rendszerű kötőgép a Textilmúzeumban|journal=Magyar Tetiltechnika|year=2002|volume=55|issue=5|pages=153-160}}</ref>
Ugyancsak ipartörténeti jelentőségű az az 1895-ből származó favázas, [[William Lee|Lee]]-rendszerű [[kötőgép]], amely eredetileg a [[hódmezővásárhely]]i Kokron gyárban működött.<ref>{{cite journal|author=Lázár Károly|title=Lee-rendszerű kötőgép a Textilmúzeumban|journal=Magyar Tetiltechnika|year=2002|volume=55|issue=5|pages=153-160}}</ref>


=== Válogatás makettekből ===
=== Válogatás makettekből ===
A nagyméretű textilipari gépek helyett makettek és másolatok érzékeltetik a szövés, a fonás, a kártolás, a konfekciógyártás stb. szerteágazó tevékenységeit. Köztük az Óbudán épült első hazai textilgyár, az ún. ''filatórium'' vagy ''selyemcérnázó'' makettje is látható.
A nagyméretű textilipari gépek helyett makettek és másolatok érzékeltetik a szövés, a fonás, a kártolás, a konfekciógyártás stb. szerteágazó tevékenységeit. Köztük az Óbudán épült első hazai textilgyár, az ún. ''[[Selyem|filatórium]]'' vagy ''selyemcérnázó'' makettje is látható.


==Megjegyzés==
=== Goldberger emlékblokk ===
<References group="Megj." />
A kiállítás a korabeli fotók, újságcikkek, textíliák mintakönyveinek bemutatásával Goldbergerék vállalkozásának állít emléket.


== Források ==
== Források ==
62. sor: 73. sor:
* [http://www.museum.hu/budapest/textilmuzeum A Textilmúzeum honlapja]
* [http://www.museum.hu/budapest/textilmuzeum A Textilmúzeum honlapja]
{{Óbuda}}
{{Óbuda}}



[[Kategória:Budapest III. kerülete]]
[[Kategória:Budapest III. kerülete]]

A lap 2012. április 9., 11:16-kori változata

Textilmúzeum
A Textilmúzeum épülete
A Textilmúzeum épülete
A múzeum adatai
Teljes neveTextil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum
ElhelyezkedésBudapest
Magyarország
CímBudapest, III. kerület Lajos utca 136-138.
Alapítva1975
Megnyílt1986. december 3.
Elhelyezkedése
Textilmúzeum (Budapest)
Textilmúzeum
Textilmúzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 36″
Térkép
A Textilmúzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Textilmúzeum témájú médiaállományokat.

A Textilmúzeum, teljes nevén: Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum, Budapest III. kerületének önkormányzata által fenntartott szakmúzeum.[Megj. 1][1]

Történet

Egy textilipari ipartörténeti múzeum létrehozásának gondolatát a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület vetette fel az 1960-as években. 1968-ban, a textilipar államosításának 20. évfordulója alkalmából tartott egyesületi rendezvényen fogalmazódott meg ez az igény, amit az akkori Könnyűipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete is felkarolt.[2] Az akkori textil- és ruhaipari vállalatok és intézetek vállalatok nagy örömmel fogadták a gondolatot és gyűjteni kezdték a textilipar tárgyi és írásos emlékeit.

Eredetileg az óbudai Zichy-kastélyt szemelték ki a leendő múzeum helyszínéül, később a volt óbudai zsinagógát szánták erre a célra és az akkor összegyűlt tárgyakat ott is raktározták el. Később azonban szakértők azt állapították meg, hogy ez az épület nem igazán alkalmas erre a célra és 1975-ben a volt Első Magyar Gyapjúmosó-gyár angyalföldi szövödéjének régi épületét jelölték ki a múzeum számára, ahol 1974-ben megszűnt a termelés. Az épület átalakítása 1986-ban fejeződött be, ekkor nyílhatott meg a múzeum.[2] Ehhez a vállalatok jelentős segítséget adtak, például az akkor még működőképes régi gépek újbóli üzembe helyezésével. 1992-ig működött ezen a helyen a múzeum.

A múzeum jelenlegi helyszínét, a volt Goldberger-gyár egyik eredeti épületét Endrei Walter technikatörténész professzor és a városvédő tevékenységéről ismert Ráday Mihály kezdeményezésére választották ki. A megvalósításban nagy segítséget nyújtott Vég László, korábbi könnyűipari miniszterhelyettes, később a Pamutnyomóipari Vállalat (PNYV) vezérigazgatója. Ezen a helyen 1972-ben kezdődött meg az épület helyrehozatala és múzeummá alakítása, majd 1999-ben nyílt meg a múzeum a nagyközönség részére is.[2]

A múzeum épülete

Az 1992-ben létrejött Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumi Alapítvány (Textilmúzeum Alapítvány) megszerezte a felszámolt Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat (az 1948-as államosításig: Goldberger-gyár) részét képező Lajos u. 136-138. alatti műemlék épületeket és azokat a múzeum részére felújíttatta.

A 18. században épült házakat 1784-ben Goldberger Ferenc textilkereskedő vásárolta meg és itt alakította ki kékfestő manufaktúráját. A kis családi műhelyből az ország egyik legnagyobb, bő 200 évet megélt textilkombinátja lett, de a két törzsépület végig az óbudai gyár része maradt. Ezek földszinti termeiben működik 1999 óta a Textilmúzeum.

Állandó kiállítások

Részlet a kiállításról
Fájl:GoldbergerLeo.jpg
Goldberger Leó arcképe a Textilmúzeum gyűjteményében

A múzeum gazdag szakkönyvtárral is rendelkezik. Az állandó kiállítások mellett gyakran rendeznek itt időszakos kiállításokat is mai textilművészek, gyűjtők anyagaiból és a szakmához fűződő más alkalmakkor.

Goldberger emlékblokk

A kiállítás a korabeli fotók, újságcikkek, textíliák mintakönyveinek bemutatásával Goldbergerék vállalkozásának állít emléket.

A tamási tutyi-műhely

A tutyi – a hazai németség által viselt házi papucs – készítése Tamásiban, az utolsó textilipari manufaktúrák egyikében 1991-ig folyt, gépei ma már a kiállításon láthatók. A bemutatott fából készült ún. Jenny fonógép még valószínűleg a múlt századfordulón készült. A műhely a tutyi alapanyagát géppel kötött gyapjúkelméből készítette, az erre szolgáló síkkötőgép szintén a kiállítás része.

A textilnyomás története

A textilipar egyik fontos ágazata a textilnyomás. Ennek technikai fejlődéséből villant fel részleteket a kiállítás: a hagyományos kékfestéstől; a kézi nyomást felváltó, de még szakaszosan működő dúcnyomógépen, az úgynevezett perotin-on át; a hengernyomógépig, amely Európa-szerte forradalmasította az iparág technológiáját.

Ipartörténeti jelentőségű tárgyak

Lee-rendszerű kötőgép

Ipartörténeti különlegesség az 1912-ben készült, ma is működő, lyukszalaggal vezérelt jacquard-selyemszövőgép.

Lee-rendszerű kötőgép

Ugyancsak ipartörténeti jelentőségű az az 1895-ből származó favázas, Lee-rendszerű kötőgép, amely eredetileg a hódmezővásárhelyi Kokron gyárban működött.[3]

Válogatás makettekből

A nagyméretű textilipari gépek helyett makettek és másolatok érzékeltetik a szövés, a fonás, a kártolás, a konfekciógyártás stb. szerteágazó tevékenységeit. Köztük az Óbudán épült első hazai textilgyár, az ún. filatórium vagy selyemcérnázó makettje is látható.

Megjegyzés

  1. A Textilmúzeum Alapítvány finanszírozási gondok miatt 2011 novemberében adta át a fenntartói jogot a helyi önkormányzatnak, amely 2012-től az intézményt az Óbudai Múzeum keretein belül működteti.

Források

  1. A Textil Múzeum új gazdája Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. Hírek. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2011. november 25. (Hozzáférés: 2011. november 24.)
  2. a b c Vajk Éva: A Textilmúzeum elmúlt harminc éve. (Hozzáférés: 2012. május 9.)
  3. Lázár Károly (2002). „Lee-rendszerű kötőgép a Textilmúzeumban”. Magyar Tetiltechnika 55 (5), 153-160. o.