„Goldberger Textilipari Gyűjtemény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Forrás beiktatása |
Kiegészítés |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
|hosszúsági ívmásodperc= 36 |
|hosszúsági ívmásodperc= 36 |
||
}} |
}} |
||
A '''Textilmúzeum''', teljes nevén: ''Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum'', [[Budapest III. kerülete|Budapest III. kerületének]] önkormányzata által fenntartott szakmúzeum.<ref>A ''Textilmúzeum Alapítvány'' finanszírozási gondok miatt 2011 novemberében adta át a fenntartói jogot a helyi önkormányzatnak, amely 2012-től az intézményt az [[Óbudai Múzeum]] keretein belül működteti. Lásd: {{cite web |url=http://www.obuda.hu/hirek/1147/064311/20111124_a_textil_muzeum_uja_gazdaja_obuda_bekasmegyer_onkormanyzata_1.htm |title=A Textil Múzeum új gazdája Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata |accessdate=2011-11-24 |author= |date=20111125 |work=Hírek |publisher=Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata}}</ref> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
== A múzeum épülete == |
== A múzeum épülete == |
||
Az [[1992]]-ben létrejött Textilmúzeum Alapítvány megszerezte a felszámolt ''Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat'' (az [[1948]]-as [[államosítás]]ig: ''[[Goldberger Leó|Goldberger]]-gyár'') részét képező Lajos u. 136-138. alatti műemlék épületeket és azokat a múzeum részére felújíttatta. |
Az [[1992]]-ben létrejött ''Textil- és Textilruházati Ipartörténeti [[Múzeum]]i [[Alapítvány]]'' (Textilmúzeum Alapítvány) megszerezte a felszámolt ''Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat'' (az [[1948]]-as [[államosítás]]ig: ''[[Goldberger Leó|Goldberger]]-gyár'') részét képező Lajos u. 136-138. alatti műemlék épületeket és azokat a múzeum részére felújíttatta. |
||
A [[18. század]]ban épült házakat [[1784]]-ben [[Goldberger Leó|Goldberger Ferenc]] [[izraeliták|zsidó]] textilkereskedő vásárolta meg és itt alakította ki [[kékfestő]] manufaktúráját. A kis családi műhelyből az ország egyik legnagyobb, bő 200 évet megélt textilkombinátja lett, de a két törzsépület végig az [[óbuda]]i gyár része maradt. Ezek földszinti termeiben működik [[1999]] óta a Textilmúzeum. |
A [[18. század]]ban épült házakat [[1784]]-ben [[Goldberger Leó|Goldberger Ferenc]] [[izraeliták|zsidó]] textilkereskedő vásárolta meg és itt alakította ki [[kékfestő]] manufaktúráját. A kis családi műhelyből az ország egyik legnagyobb, bő 200 évet megélt textilkombinátja lett, de a két törzsépület végig az [[óbuda]]i gyár része maradt. Ezek földszinti termeiben működik [[1999]] óta a Textilmúzeum. |
||
57. sor: | 59. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
|||
<references /> |
|||
* [http://www.museum.hu/budapest/textilmuzeum A Textilmúzeum honlapja] |
* [http://www.museum.hu/budapest/textilmuzeum A Textilmúzeum honlapja] |
||
{{Óbuda}} |
{{Óbuda}} |
A lap 2011. november 25., 21:38-kori változata
Textilmúzeum | |
A Textilmúzeum épülete | |
A múzeum adatai | |
Teljes neve | Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum |
Elhelyezkedés | Budapest Magyarország |
Cím | Budapest, III. kerület Lajos utca 136-138. |
Alapítva | 1975 |
Megnyílt | 1986. december 3. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 36″ | |
A Textilmúzeum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Textilmúzeum témájú médiaállományokat. |
A Textilmúzeum, teljes nevén: Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum, Budapest III. kerületének önkormányzata által fenntartott szakmúzeum.[1]
A textilipar tárgyi és írásos emlékeit az 1960-as években kezdték gyűjteni. (A múzeum gazdag szakkönyvtárral is rendelkezik.) A mai múzeum elődjét 1975-ben hozták létre, öt éven át önálló kiállítóhelyiséggel is rendelkezett, amely 1991-ben szűnt meg.
A múzeum épülete
Az 1992-ben létrejött Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumi Alapítvány (Textilmúzeum Alapítvány) megszerezte a felszámolt Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat (az 1948-as államosításig: Goldberger-gyár) részét képező Lajos u. 136-138. alatti műemlék épületeket és azokat a múzeum részére felújíttatta.
A 18. században épült házakat 1784-ben Goldberger Ferenc zsidó textilkereskedő vásárolta meg és itt alakította ki kékfestő manufaktúráját. A kis családi műhelyből az ország egyik legnagyobb, bő 200 évet megélt textilkombinátja lett, de a két törzsépület végig az óbudai gyár része maradt. Ezek földszinti termeiben működik 1999 óta a Textilmúzeum.
Állandó kiállítások
A tamási tutyi-műhely
A tutyi – a hazai németség által viselt házi papucs – készítése Tamásiban, az utolsó textilipari manufaktúrák egyikében 1991-ig folyt, gépei ma már a kiállításon láthatók. A bemutatott fából készült ún. Jenny fonógép még valószínűleg a múlt századfordulón készült.
A textilnyomás története
A textilipar egyik fontos ágazata a textilnyomás. Ennek technikai fejlődéséből villant fel részleteket a kiállítás: a hagyományos kékfestéstől; a kézi nyomást felváltó, de még szakaszosan működő dúcnyomógépen, az úgynevezett perotin-on át; a hengernyomógépig, amely Európa-szerte forradalmasította az iparág technológiáját.
Ipartörténeti jelentőségű tárgyak
Ipartörténeti különlegesség az 1912-ben készült, ma is működő, lyukszalaggal vezérelt jacquard-selyemszövőgép.
Ugyancsak ipartörténeti jelentőségű az az 1895-ből származó favázas, Lee-rendszerű kötőgép, amely eredetileg a hódmezővásárhelyi Kokron gyárban működött.[2]
Válogatás makettekből
A nagyméretű textilipari gépek helyett makettek és másolatok érzékeltetik a szövés, a fonás, a kártolás, a konfekciógyártás stb. szerteágazó tevékenységeit. Köztük az Óbudán épült első hazai textilgyár, az ún. filatórium vagy selyemcérnázó makettje is látható.
Goldberger emlékblokk
A kiállítás a korabeli fotók, újságcikkek, textíliák mintakönyveinek bemutatásával Goldbergék vállalkozásának állít emléket.
Források
- ↑ A Textilmúzeum Alapítvány finanszírozási gondok miatt 2011 novemberében adta át a fenntartói jogot a helyi önkormányzatnak, amely 2012-től az intézményt az Óbudai Múzeum keretein belül működteti. Lásd: A Textil Múzeum új gazdája Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. Hírek. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2011. november 25. (Hozzáférés: 2011. november 24.)
- ↑ Lázár Károly (2002). „Lee-rendszerű kötőgép a Textilmúzeumban”. Magyar Tetiltechnika 55 (5), 153-160. o.