„63-as főút (Magyarország)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
bevezető bővítése |
→Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak: fejezetek be |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
|} |
|} |
||
|} |
|} |
||
==Jegyzetek== |
|||
<references/> |
|||
==Források== |
|||
* |
|||
* |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
{{Főutak}} |
{{Főutak}} |
||
56. sor: | 63. sor: | ||
[[Kategória:Tolna megye]] |
[[Kategória:Tolna megye]] |
||
[[Kategória:Fejér megye]] |
[[Kategória:Fejér megye]] |
||
{{csonk-közlekedés}} |
A lap 2009. december 21., 15:53-kori változata
63-as főút | |
A 63-as főút nyomvonala | |
A 63-as főút nyomvonala | |
Úttípus | Másodrendű főút |
Építkezés | 100-as évek |
Hossza | |
elkészült | 100 km km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Tolna megye; Fejér megye; |
Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
Az út eleje | Szekszárd |
Az út vége | Székesfehérvár |
Időzóna | Budapest; GMT+1 |
A Wikimédia Commons tartalmaz 63-as főút témájú médiaállományokat. |
A 63-as számú főút Tolna megye székhelyét Szekszárdot köti össze Fejér megye központjával Székesfehérvár megyei jogú várossal. Az útvonal hosszúsága 100 km, mely a közép Mezőföldön a Sárvíz kistérségen vezet keresztül. A mezőföldi talaj általában a lösz, de található itt futóhomok is. A löszös táblák és a völgyek köz iszapos üledék található, mely a kertművelésre ideális lehetőség. A lefolyástalan részeken szikesedés figyelhető meg (A Sárvíz vidékén) Kitűnő mezőségi talaj van a Duna mentén. Ez a táj Székesfehérvár alá is elér. A középső talajtájnak nevezett vidékek a Sárrét és és a Sárvíz völgyét foglalják magukban Itt iszapos öntéstalaj váltakozik szikes részekkel. A nyugati talajtáj a Sárvíz-Sió köze, a melyet a középhegység és sárrét zár le. A mezőföldi talajt az erózió permanensen pusztította. A szeles tájakon erdősávokat telepítettek, az utak mentét pedig évszázadok óta mindkét oldalon fákkal - szeder, nyár, fűz, akác - ültették be. Az erdősávok építését az állami akarat is elősegítette. Ennek eredményeképp sikerült a mezőföldi talajpusztulást megállítani.
A Mezőföldön az utak a piac körzetekbe,nagyobb városok felé irányultak. Ezek a főbb közlekedési utak nyomvonalban egyezőek a korai századokban kialakult utakéval. Ez erre a főútvonalra is jellemző. Az egyes települések között főleg dűlőutak, a mezőgazdasági termeléssel voltak kapcsolatosak. Az utak különösen homokterületeken, de a Sárrét vagy a Sárvíz tájain is kanyargósak. [1] Az utak kialakulásában domborzati kényszerhatások érvényesültek.
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jegyzetek
- ↑ Mai szemmel ezen vonalvezetések rendkívül célszerűtlennek tűnnek,de kikerülik a homokbuckákat, a vízállásokat, a mélyebben fekvő területeket.