„63-as főút (Magyarország)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bevezető bővítése
50. sor: 50. sor:
|}
|}
|}
|}
==Jegyzetek==
<references/>

==Források==
*
*
==Külső hivatkozások==


{{Főutak}}
{{Főutak}}
56. sor: 63. sor:
[[Kategória:Tolna megye]]
[[Kategória:Tolna megye]]
[[Kategória:Fejér megye]]
[[Kategória:Fejér megye]]

{{csonk-közlekedés}}

A lap 2009. december 21., 15:53-kori változata

63-as főút
A 63-as főút nyomvonala
A 63-as főút nyomvonala
ÚttípusMásodrendű főút
Építkezés100-as évek
Hossza
elkészült100 km km
Ország Magyarország
TartományokTolna megye; Fejér megye;
MérnökségekMagyar Közút Kht.
Az út elejeSzekszárd
Az út végeSzékesfehérvár
IdőzónaBudapest; GMT+1
A Wikimédia Commons tartalmaz 63-as főút témájú médiaállományokat.


A 63-as számú főút Tolna megye székhelyét Szekszárdot köti össze Fejér megye központjával Székesfehérvár megyei jogú várossal. Az útvonal hosszúsága 100 km, mely a közép Mezőföldön a Sárvíz kistérségen vezet keresztül. A mezőföldi talaj általában a lösz, de található itt futóhomok is. A löszös táblák és a völgyek köz iszapos üledék található, mely a kertművelésre ideális lehetőség. A lefolyástalan részeken szikesedés figyelhető meg (A Sárvíz vidékén) Kitűnő mezőségi talaj van a Duna mentén. Ez a táj Székesfehérvár alá is elér. A középső talajtájnak nevezett vidékek a Sárrét és és a Sárvíz völgyét foglalják magukban Itt iszapos öntéstalaj váltakozik szikes részekkel. A nyugati talajtáj a Sárvíz-Sió köze, a melyet a középhegység és sárrét zár le. A mezőföldi talajt az erózió permanensen pusztította. A szeles tájakon erdősávokat telepítettek, az utak mentét pedig évszázadok óta mindkét oldalon fákkal - szeder, nyár, fűz, akác - ültették be. Az erdősávok építését az állami akarat is elősegítette. Ennek eredményeképp sikerült a mezőföldi talajpusztulást megállítani.

A Mezőföldön az utak a piac körzetekbe,nagyobb városok felé irányultak. Ezek a főbb közlekedési utak nyomvonalban egyezőek a korai századokban kialakult utakéval. Ez erre a főútvonalra is jellemző. Az egyes települések között főleg dűlőutak, a mezőgazdasági termeléssel voltak kapcsolatosak. Az utak különösen homokterületeken, de a Sárrét vagy a Sárvíz tájain is kanyargósak. [1] Az utak kialakulásában domborzati kényszerhatások érvényesültek.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Lakott terület kezdete 0 Szekszárd
Útkereszteződés illetve útelágazás 5 63-as főút torkolata
Lakott terület kezdete Szedres
22 Nagydorog
24 Bikács
Lakott terület kezdete Vajta
vajtai parkoló
Lakott terület kezdete 53 Cece
Lakott terület kezdete Rétszilas
65 Sárbogárd
71 Felsőkörtvélyes
Lakott terület kezdete 72 Sárszentágota
Lakott terület kezdete 76 Sárkeresztúr
82 Aba
100 Székesfehérvár
Kijárat 102 Budapest/Graz
75 Székesfehérvár

Jegyzetek

  1. Mai szemmel ezen vonalvezetések rendkívül célszerűtlennek tűnnek,de kikerülik a homokbuckákat, a vízállásokat, a mélyebben fekvő területeket.

Források

Külső hivatkozások