Felsőkörtvélyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov)
Vyšný Hrušov kostol.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Rang község
Első írásos említés 1544
Polgármester Milan Naster
Irányítószám 067 32
Népesség
Teljes népesség 462 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 185 m
Terület 11,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkörtvélyes (Szlovákia)
Felsőkörtvélyes
Felsőkörtvélyes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 22° 00′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 22° 00′ 40″
Felsőkörtvélyes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkörtvélyes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkörtvélyes (szlovákul: Vyšný Hrušov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 462 lakosából 379 szlovák és 70 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 12 km-re északkeletre az Alacsony-Beszkidek déli részén az Udava jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1426-ban még a korábban elpusztult Kékszeg falu állt ezen a helyen. 1543-ban Kerthuilyes alakban említik először, a 17. századig Drugethek homonnai uradalmához tartozott. 1548-ban Russo, később Hrusso alakban szerepel okiratokban. 1582-ben a község 6 és fél porta után adózott. 1600-ban 13 parasztház és 3 soltészház állt a faluban. 1715-ben 14 háztartása volt. Régi temploma 1757-ben épült először torony nélkül épült, tornyát 1778-ban építették hozzá. A templom 200 évig szolgálta a híveket, ekkor újat építettek helyette. Felsőkörtvélyes néven 1773-ban szerepel először, ekkor pestisjárvány pusztított a községben, melynek 47 lakos esett áldozatul. A falu 18. században a Csákyaké, majd az Andrássyaké, akik a 20. századig birtokolták. 1831-ben kolerajárvány sújtotta, melynek 36 halálos áldozata volt. 1844-ben árvíz pusztított, melyben a templom is súlyos károkat szenvedett. 1873-ban ismét kolerajárvány dúlt. 1880. július 17-én egy tűzvészben csaknem az egész falu leégett.

Vályi András szerint „Felső Körtvélyes. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Agyidóczhoz, és Rovnához is 1/2 órányira, hegyes, és agyagos határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, búzát és árpát tsekélyebben terem, erdeje vagyon, réttye kevés, piatza Homonnán.” [2]

Fényes Elek szerint „Körtvélyes (Felső), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Homonnához északra 2 órányira: 299 római, 188 g. kath., 18 zsidó lak. Kat. paroch. templom. 802 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky László örökösei.” [3]

1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 466 lakosából 441 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1978-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]