„Négyigenes népszavazás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
33. sor: 33. sor:


=== Részvétel ===
=== Részvétel ===
{| class="wikitable" style="float:right; margin-left:1em;"
<div style="overflow:hidden;float:right; margin-left:1em;">
{| class="wikitable" style="float:right;width:100%"
|+ A részvétel összesített adatai<ref name="eredmeny">{{hiv-web |url=http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?EA=1&W=9 |kiadó=Országos Választási Iroda |munka=Választástörénet |cím=A népszavazás országos eredménye |dátum=1989-11-26 |elérés=2019-07-09}}</ref><ref name="ervenytelen-magyarazat">A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.</ref>
|+ A részvétel összesített adatai<ref name="eredmeny">{{hiv-web |url=http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?EA=1&W=9 |kiadó=Országos Választási Iroda |munka=Választástörénet |cím=A népszavazás országos eredménye |dátum=1989-11-26 |elérés=2019-07-09}}</ref><ref name="ervenytelen-magyarazat">A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.</ref>
⚫
|-
⚫
!colspan=5|
⚫
|-
|- style="line-height:1.25em;"
|- style="line-height:1.25em;"
!colspan=2|
!colspan=2|
!
!
!<small>jogosultak<br/>arányában</small>
!<small>jogosultak<br/>arányában</small>
⚫
!<small>szavazók<br/>arányában</small>
|-
|-
|colspan=2|Választójogosult ||align=right|{{formatnum:7799059}}|| ||
|colspan=2|Választójogosult ||align=right|{{formatnum:7799059}}||
|-
|-
|rowspan=2|
|colspan=2|Szavazó||align=right|{{formatnum:4526602}}||align=right|'''58,04%'''||
|Szavazó||align=right|{{formatnum:4526602}}||align=right|'''58,04%'''
|-
|-
|colspan=2|Távolmaradó||align=right|{{formatnum:3272457}}||align=right|41,96%||
|Távolmaradó||align=right|{{formatnum:3272457}}||align=right|41,96%
|-
|-
|colspan=5|
|colspan=4|
⚫
|-
|colspan=4|
{| width=100% style="font-size:x-small; line-height:1.25em;"
⚫
|-
|
{| width=100%
|-
|width=58.04% align=center style="background-color:purple;color:white;"|szavazó 58,0%
|align=center style="background-color:gainsboro;color:dimgray;"|távolmaradó 42,0%
|-
|}
|-
|}
|-
⚫
!colspan=4|
|-
|}

{| class="wikitable collapsible collapsed" style="float:right;clear:right;"
|-
!colspan=5|Érvénytelen szavazatok
|- style="line-height:1.25em;"
!colspan=2|
!
!<small>jogosultak<br/>arányában</small>
⚫
!<small>szavazók<br/>arányában</small>
|-
|-
|colspan=5|<small>''érvénytelen / hiányzó szavazólap''</small>
|colspan=5|<small>''érvénytelen / hiányzó szavazólap''</small>
133. sor: 157. sor:
|-
|-
|}
|}
</div>

:''Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott''
:''Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott''


A lap 2019. július 10., 09:40-kori változata

Magyarországi népszavazások
Sablon:Népszavazás

A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.

A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6101 szavazat (0,14%) döntött.

Előzmények

1989. szeptember 18-án véget értek a magyarországi rendszerváltást előkészitő nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.

Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze.

A kezdeményezők

Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:

A négy kérdés

  1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
  2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
  3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
  4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Kampány

A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.

Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.

A szavazás menete

A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.

Részvétel

A részvétel összesített adatai[1][2]
jogosultak
arányában
Választójogosult 7 799 059
Szavazó 4 526 602 58,04%
Távolmaradó 3 272 457 41,96%
szavazó 58,0% távolmaradó 42,0%
Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott

A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a népszavazáson (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért az ország különböző területein. A legmagasabb arányban az ország nyugati részén mentek el szavazni (Vas és Győr-Sopron megye, 69-70%), a legkevesebben pedig a keleti megyékben (Hadjú-Bihar és Szabolcs-Szatmár, 51-52%).

Részvételi adatok országrészenként
Országrész Választó-
jogosult 		Szavazó Részvétel
Dunántúl
9 megye 		2 358 239 1 443 361 61,21%
Közép-Magyarország
a főváros és Pest megye 		2 221 215 1 305 992 58,80%
Alföld és Észak
9 megye 		3 219 605 1 777 249 55,20%
Összesen 7 799 059 4 526 602 58,04%

Eredmények

A népszavazást 1989. november 26-ára írták ki, ahol mind a négy kérdésben győzött az igen. A szavazáson a választásra jogosult állampolgárok 58,03%-a vett részt.

  • Részvételi adatok megyénként
    Részvételi adatok megyénként
  • Az elnökválasztási kérdésre adott válaszok aránya megyénként
    Az elnökválasztási kérdésre adott válaszok aránya megyénként
  • A „négyigenes” népszavazás eredményei
    A „négyigenes” népszavazás eredményei
  • 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Az érvényes 4 297 751 szavazatból az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%), a NEM szavazatok száma 2 145 825 (49,93%) volt.
  • 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
Az érvényes 4 310 999 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 101 958 (95,15%), a NEM szavazatok száma 209 041 (4,85%) volt
  • 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
Az érvényes 4 314 550 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 114 994 (95,37%), a NEM szavazatok száma 199 556 (4,63%) volt.
  • 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Az érvényes 4 285 604 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 068 420 (94,94%), a NEM szavazatok száma 217 184 (5,07%) volt.

Politikai következmények

Három kérdésben elsöprő módon nyilvánult meg a népakarat. A negyedik kérdésben csak csekély többséggel győzött a kezdeményezők szándéka.

Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.

Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott.

Külső hivatkozások

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  1. ↑ A népszavazás országos eredménye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1989. november 26. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
  2. ↑ A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Négyigenes_népszavazás&oldid=21504471”