„Tisza Volán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
újraírva
1. sor: 1. sor:
{{tataroz}}
{{Elavult tartalom}}
{{Cég infobox
{{Cég infobox
| név = Tisza Volán
| név = Tisza Volán
6. sor: 4. sor:
| képméret = 200px
| képméret = 200px
| típus = Zártkörűen Működő Részvénytársaság
| típus = Zártkörűen Működő Részvénytársaság
| alapítás = 1950 (1993)
| alapítás = 1950. (1993)
| megszűnt = 2014. december 31.
| megszűnt = 2014. december 31.
| jogutód = [[DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ|DAKK Zrt.]]
| székhely = {{Magyarország}} 6724 Szeged, Bakay Nándor utca 48.
| székhely = {{Magyarország}} 6724 Szeged, Bakay Nándor utca 48.
| vezetők = Fekete Antal ''(vezérigazgató)''
| vezetők = Fekete Antal ''(vezérigazgató)''
| iparág = Autóbusz-közlekedés Csongrád megyében, gépjárműalkatrész-kereskedelem
<!--{{plainlist|
| honlap = http://web.archive.org/web/20141222062953/http://www.tiszavolan.hu/
*Dr. Szeri István ''(vezérigazgató)''
*Pintér Attila ''(controlling osztályvezető)''
*Dr. Forráskúti Tibor ''(humánpolitikai igazgató)''
*Dr. Kürtösi Rita ''(jogi és igazgatási főosztályvezető)''
*Káity Károly ''(forgalomfejlesztési és koordinációs igazgató)''
*Molnár József ''(műszaki fejlesztési és járműfenntartási igazgató)''
*Bobály Györgyné ''(gazdasági és ügyviteli elszámolási központi igazgató)''
*Draskóczy István ''(szegedi közösségi közlekedési divíziós igazgató)''
*Mező István ''(közlekedési közszolgáltató divíziós igazgató)''
*Heintz Ferenc ''(személyszállítási értékesítési igazgató)''
*Gulyás László ''(járműjavító és ipari divíziós igazgató)''
*Gera István ''(kereskedelmi és infrastrukturális divíziós igazgató)''<ref>[http://www.tiszavolan.hu/ A Tisza Volán hivatalos honlapjáról]</ref>
}}
-->
| iparág = Menetrend szerinti szárazföldi személyszállítás; Egyéb szárazföldi személyszállítás; Gépjárműjavítás; Gépjárműalkatrész-kereskedelem
| termékek =
| bevétel = 8702 millió Ft (2006)
| operating_income =
| adózott_eredmény =
| alkalmazottak = 1437 fő (2006)
| anyavállalata =
| leányvállalatai = Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Zrt.,<br>Klastrom Innov Zrt.,<br>Unicotec Kht.,<br>DAKÖRT Kft.,<br>Partiscum Busz Kft.,<br>Salus Kht.
| honlap = www.tiszavolan.hu/
| lábjegyzet =
}}
}}
A '''Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zrt.''' (közismert nevén '''Tisza Volán''') egy megszűnt [[magyarország]]i közlekedési vállalat, ami [[Csongrád megye]] helyi és helyközi autóbusz-közlekedését látta el. Székhelye [[Szeged]]en, a Bakay Nándor utcai telephelyen volt. Jogelődje 1950. október 1-jén alakult meg Szegedi Teherfuvarozási Vállalat néven, ekkor [[Békés megye|Békés]] és [[Csongrád megye]] teherfuvarozását bonyolította le. Az évtized folyamán a vállalat kettészakadt, végül 42. számú, majd 1961-től 10. számú Autóközlekedési Vállalatként már csak Csongrád megye közlekedését irányította. 1963 folyamán átvette Szeged helyi buszjáratainak üzemeltetését is az [[Szegedi Közlekedési Társaság|SZKT-tól]]. A megyeszékhelyen új telephely létesítése indult meg, amit 1968-ban avattak fel. A következő évre a megye minden települését bekapcsolták a közösségi közlekedésbe. 1970-ben a társaság a Volán 10. számú Vállalat nevet vette fel. A cég országszerte foglalkozott teherszállítással ebben az évtizedben, sőt, az alkalmazottak külföldön is besegítettek különböző építkezéseken. 1984-ben a neve Tisza Volán lett, és az 1980-as években több elismerő oklevéllel jutalmazták a társaság tevékenységét. 1993 legelején teljes mértékben állami tulajdonúvá vált, ettől kezdve Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytársaság néven üzemelt tovább. Az ezredforduló idején megkezdték az első alacsony padlós autóbuszok beszerzését Szegeden. 2005 decemberében neve Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett. A 2010-es évek elejére műholdas járműkövető GPS-GPRS rendszert alakított ki, több autóbusz-állomást és telephelyet felújított, illetve megújította a járműparkját is a cég. 2015. január 1-jével a [[DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ|Dél-alföldi Közlekedési Központba]] (DAKK Zrt.) olvadt.

A '''Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zrt.''' egy [[magyarország]]i közlekedési vállalat volt, amely [[Csongrád megye|Csongrád megyében]] több településen helyi és helyközi autóbuszos üzemet működtetett 2014. december 31-ig. Jogutódja 2015. január 1-jétől a [[DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ]].

== Székhelye ==
Székhelye [[Szeged]]en, a Bakay Nándor utca 48. alatt volt.

== Autóbusz-állomásai ==

A cég autóbusz-állomásokat üzemeltetett Szegeden, [[Hódmezővásárhely]]en, [[Makó]]n, [[Csongrád (település)|Csongrád]]on, [[Sándorfalva|Sándorfalván]], [[Szentes]]en, [[Kistelek]]en és [[Mórahalom]] városában. Szegednek, Hódmezővásárhelynek, Makónak, Csongrádnak, Szentesnek és Mórahalomnak a helyi menetrendszerű közlekedését is biztosította.


== Története ==
== Története ==
[[Fájl:Budapest, Csepel D350. - Fortepan 104484.jpg|jobbra|260px|bélyegkép|[[Csepel D–350]]-es teherkocsi]]
A vállalat jogelődje [[1950]]. [[október 1.|október 1]]-jén jött létre Szegedi Teherfuvarozási Vállalat néven. A vállalat alá került [[Csongrád megye]] és [[Békés megye]] teherfuvarozása. Ez a rendszer [[1953]]-ban különvált, és [[Békéscsaba|Békéscsabán]] megalakult a 81. sz. Autóbuszközlekedési Vállalat (a [[Körös Volán]] jogelődje). [[1954]]-ben megváltozott a vállalat irányítása, a cég a 42. számú Autóközlekedési Vállalat néven szerveződött újjá, majd [[1961]]. december 19-től a Szegedi Autóközlekedési Vállalat 10. számú Autóbusz Közlekedési Vállalat néven működött tovább. [[1969]]-re Csongrád megye minden települését bekapcsolták a tömegközlekedésbe.

[[1965]]-ben a szegedi Bakay Nándor utca végére telephelyet kezdtek el építeni, ami [[1968]]. augusztus 31-re lett kész. A telephely átadásakor korszerű minősítést kapott. Udvarát 12&nbsp;900 négyzetméteren szilárd burkolat fedte, és a javítóműhely 2400 négyzetméter volt. Üzemanyag-ellátó is indult ezen a telephelyen, és a járműtisztító nagynyomású vízsugárral működött. Irodaház épült a forgalmi és műszaki irányításban dolgozók és adminisztrátorok részére. Nem hiányoztak az öltözők és mosdóhelységek sem, és elkészült az üzemi konyha és az ebédlő is.

[[1969]]. március 15-én [[Csongrád (település)|Csongrád]]on felavatták az új buszpályaudvart. A vállalat [[1970]]. szeptember 1-jétől a társaság a Volán 10. sz. Vállalat nevet vette fel. Szeged és [[Budapest]] között gyorsjáratok indultak el, a vonalhálózat Szegedről sugárszerűen hálózta be az ország felét. [[1974]]-től új járatok indultak Szeged-[[Makó]], és [[Apátfalva]]-[[Magyarcsanád]]-[[Nagylak (Magyarország)|Nagylak]] között is. [[1976]] és [[1980]] között [[Nyugat-Európa|Nyugat-]] és [[Dél-Európa|Dél-Európába]] szállított élelmiszert, híradástechnikai cikkeket, és mindenfajta gépeket. A vállalat járművei még Bagdadba is elmentek. [[Bagdad]]ba a csatornázáshoz szállított [[gumi]]t a [[vác]]i gumigyárból. [[1982]]-ben a [[szentes]]i autóbusz-állomást is átadták.

[[1984]]-ben megalakult a Tisza Volán. Csongrád megyében visszaesett a fuvarozás, emiatt csak a megyén kívül volt munkája a vállalatnak, és a nemzetközi fuvarozás is fejlődésnek indult. A Tisza Volán járművei eljutottak [[Svédország]], [[Norvégia]], [[Finnország]], [[Dánia]], [[Lengyelország]] és [[Svájc]] területére is.

A vállalat [[1993]]. január 1-jei hatállyal Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytársaság néven folytatta munkáját, a teherfuvarozást már ekkor elhagyta. A társaság székhelye [[Szeged]] lett. Az újonnan alakult részvénytársaság 100 százalékban állami tulajdonba került.

A vállalat alaptevékenységei:
* menetrendszerű közúti távolsági személyszállítás,
* nem menetrendszerű közúti távolsági személyszállítás, és
* menetrendszerű közúti helyi személyszállítás lett.

A társaságnak [[2000]]-re majdnem minden tevékenységi köre számítógépes irányítás alá került, kiépült az [[Internet]] és az [[intranet]] hálózat is. A vállalat mai járművei [[Ikarus]], [[Credo (busz)|Credo]], [[MAN AG|MAN]], [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|Rába]], [[Mercedes-Benz]], [[Neoplan]], [[Scania]] és [[Volvo]] típusú autóbuszok.

A társaság jelmondata: ''A biztos útitárs…''


== A társaság története 1950 és 2000 között ==
[[Fájl:Tisza Volán bus13.JPG|balra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus E94|Ikarus E94F]] típusú [[autóbusz]]a [[Szentes]]en, az autóbusz-állomáson.]]
=== A Szegedi Teherfuvarozási Vállalat ===
=== A Szegedi Teherfuvarozási Vállalat ===
Az 1949-es államosítás jegyében létrejött Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat több vidéki településen is főnökséget szervezett, szegedi központja 1949 májusában alakult meg a Lenin (ma Tisza Lajos) körút 58. szám alatt. A műhely és a garázs a Marx (ma Mars) tér 10. szám alatt rendezkedett be. Megalakulása idején a Lenin körúti ingatlanban 24-en – köztük 3-an műszaki karbantartóként és 4-en adminisztrátorként – dolgoztak Och Nándor vezetésével, a vállalat 16 járművét pedig 16 sofőr vezette. Csongrád megyében még Hódmezővásárhelyen és Makón létesült főnökség, míg a megye többi településén a postaképviselet szervezte a teherfuvarozást. Az 1950-ben megalapított Országos Teherfuvarozási Központhoz fűződő átszervezések kapcsán mindhárom főmérnökség az újonnan létrehozott Szegedi Teherfuvarozási Vállalatba olvadt. Igazgatója Scheiber Zoltán lett, a hódmezővásárhelyi ágazatot Halmi János, míg a makóit Deme Lajos irányította. Feladatköre a három város teherjárművei mellett még a szentesi, csongrádi és kisteleki postaképviseleti kocsikéra is kiterjedt. A vállalat ekkoriban az alábbi járművekkel rendelkezett: 39 [[Opel Blitz]] típusú teherautó, ezek többsége (24) Szegeden szolgált, 5 Marosvásárhelyen, 4 Makón, 2-2-2 pedig a három postaképviseleten. A szegedi állományt még további 2 MAN-gyártmányú, illetve egy-egy DKV és Bedford kocsi gyarapította.{{refhely|Tortenet|azonos=tortenet}}
A Tisza Volán Zrt. jogelődje [[1950]]-ben jött létre ''Szegedi Teherfuvarozási Vállalat'' néven.
A szegedi főnökséget [[1949]]-ben hozták létre, később több főnökséget is szerveztek. Központja Szegeden, a Lenin körút (ma Tisza Lajos körút) 58. szám alatt jött létre. A műhelyek a Marx tér (ma Mars tér) 10. szám alatt kaptak helyet. Kezdetben 16 jármű és 16 sofőr tartozott a vállalathoz, a főnökségen 24-en dolgoztak, köztük 3 műszaki karbantartó-szerelő és 4 adminisztrátor. A főnökséget Och Nándor irányította.


1951. február 1-jén 54 darab Békés megyei gépkocsival bővült a flotta, részben ezekkel kezdték el irányítani a békéscsabai, az orosházi, a szarvasi és a gyomai főnökséget is. A vállalat munkásait az 1950-es évek szigorú tervgazdálkodása túlteljesítésre késztette, így eshetett meg, hogy a sofőrök 360–400 órát vezettek havonta, de előfordult az 500 órás (napi 16 órás) munkaidő is. Az 1951-es évet a cég 101 tehergépkocsival, 6 darab pótkocsival és 2 belszolgálati teherautóval zárta. 1952-ben a járművek nagy részét a [[Csepel D–350]]-es típusú teherkocsik váltották fel, végül az [[Opel Blitz]]eket is a hazai gyártmányú kocsik váltották fel. 1952 végén 157 tehergépjárműből és 24 pótkocsiból állt a flotta, a következő évben pedig közel 200 gépjárműje volt a vállalatnak. 1953. április 1-jén a szentei postaképviseletből főnökség alakult.{{refhely|Tortenet|azonos=tortenet}}
[[Csongrád megye|Csongrád megyében]] még [[Hódmezővásárhely]]en és [[Makó]]n hoztak létre főnökségeket, míg a megye többi településén postaképviseleti szervezésben, szerződéses jogviszony alapján bonyolították a teherfuvarozást. Nem sokkal később létrejött az ''Országos Teherfuvarozási Központ,'' amely azt a feladatot kapta, hogy a főnökségeket önálló vállalatokká szervezze, illetve ezzel egy időben számolja fel az országos vállalatot.<!--mármint milyen országos vállalatot??-->


=== Az AKÖV-korszak ===
Ezután önálló lett a ''Szegedi Teherfuvarozási Vállalat.'' Első kinevezett igazgatója Scheiber Zoltán volt, míg a hódmezővásárhelyi főnökséget Halmi János, a makói főnökséget Deme Lajos irányította. A vállalat hatáskörébe a Szegeden üzemelő járművek foglalkoztatása és a hódmezővásárhelyi, a makói, a szentesi, a csongrádi és a kisteleki üzemmérnökségek tartoztak, valamint postaképviseleti járművek munkavégzéséről is gondoskodtak.
1953. október 1-jén országszerte átszervezték a közúti gépjármű-fuvarozás rendszerét, ezzel pedig létrejöttek a későbbi volántársaságok elődei, békéscsabai székhellyel a ''8. számú Autóközlekedési Igazgatóság'', Szegeden pedig a 82. számú Autóközlekedési Vállalat.{{refhely|azonos=tortenet}} November 1-jén a szegedi járműpark a Vidéki Taxi Egyesülés 22 Opel típusú személyautójával gazdagodott, majd december 1-jén – amikor a [[MÁVAUT]] szegedi kirendeltsége beleolvadt a 82-es AKÖV-be – hét autóbusszal, három bódés és négy ponyvás Csepel gyártmányú teherautóval bővült.{{refhely|azonos=tortenet}} A békés és csongrád megyei áru- és személyszállítás 1953. december 1-jén vált külön a 81. számú AKÖV (későbbi [[Körös Volán]]) megalapításával.<ref name=korosvolan>{{cite web |url=http://www.korosvolan.hu:80/index02.html |title=
[[Fájl:Tisza Volán bus14.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus E94|Ikarus E94F]] típusú [[autóbusz]]a [[Szentes]]en, az autóbusz-állomáson.]]
A Körös Volán Rt. történetének fontosabb állomásai (1953–2003) |publisher=[[Körös Volán]] |accessdate=2018-07-24 |archiveurl=http://web.archive.org/web/20090907133321/http://www.korosvolan.hu:80/index02.html |archivedate=2009-09-07}}</ref> A 81-es AKÖV járműparkjához a 82-es AKÖV 95 teherkocsi átadásával járult hozzá.{{refhely|azonos=tortenet}} Ettől kezdve a 82-es AKÖV a teherszállításon kívül autóbuszok közlekedtetésével, illetve taxi fuvarozással is foglalkozott; területe Csongrád megyére összpontosult, ahol 96 teherautóval és 22 pótkocsival végezte feladatait.{{refhely|azonos=tortenet}} A flottát még további 3 bódés és 4 ponyvás teherautó, illetve 7 autóbusz gyarapította, ez utóbbiakkal pedig a felrobbantott [[Szegedi vasúti Tisza-híd|szegedi vasúti híd]] miatti vonatpótlást szervezték meg Szeged és [[Újszeged]] között.{{refhely|Tortenet2|azonos=tortenet2}}
Ekkor 24 [[Opel Blitz]] típusú, 3 tonna teherbírású teherautó, két darab 15 tonnás dízelmotoros [[MAN]], egy 0,3 tonnás [[DKV]] és egy 0,5 tonnás [[Bedford]] tartozott a vállalathoz. A vásárhelyi főnökségen öt, a makói főnökségen négy, a szentesi, a csongrádi és a kisteleki postaképviseleteken pedig két-két Opel Blitz dolgozott. Összesen 43 darab, 127,8 tonna teherbírású járművet birtokolt a Szegedi Teherfuvarozási Vállalat.


A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1954-es átszervezése kihatással volt az Autóközlekedési Igazgatóságokra is, a 8-as számú 4-es lett és Szegedre költözött.{{refhely|azonos=tortenet}} Mindezek mellett hozzákerült Bács-Kiskun megye közúti közlekedésének üzemeltetése is.{{refhely|azonos=tortenet}} Az AKÖV-ök számozása is megváltozott, a 4-es számú igazgatóság ettől kezdve a 41-es (Békéscsaba), 42-es (korábbi 82-es, Szeged), 43-as (Kecskemét) és 44-es (Baja) AKÖV-öt irányította.{{refhely|azonos=tortenet}} Az évtized közepén a szegedi tudta a legnagyobb teljesítményt felmutatni.{{refhely|azonos=tortenet}} Mindez megnyilvánult abban is, hogy 1954. december 15-én megindult a vállalat első darabárus járata a Szeged–Csongrád–Szentes útvonalon, így a 42-es AKÖV tevékenységi köre már a szállítmányozásra is kiterjedt.{{refhely|azonos=tortenet}} 1955 áprilisától a Csongrád Megyei Földműves Szövetkezetek Szállítási Vállalata által üzemeltetett járműveket is átvette, ezzel a 42-es AKÖV lett a Csongrád megyei települések közötti szállítmányozási feladatok lebonyolítója.{{refhely|azonos=tortenet}} Járműparkja is megújult ekkorra, az 1955-ös évet a vállalat már háromnegyed részt Csepel típusú teherkocsikkal kezdte, a maradék járművek [[Fiat Balilla]], [[Phänomen Granit]], [[Citroën]], [[GMC]] és [[Saurer Diesel]].{{refhely|azonos=tortenet}} A cég 1957 decemberében 132 tehergépkocsival, 26 pótkocsival, 15 autóbusszal és bódés teherkocsival, egy autóbusz-pótkocsival és 21 taxival szolgált.{{refhely|azonos=tortenet}}{{refhely|azonos=tortenet2}}
[[1951]]. [[február 1.|február 1]]-jén a ''Szegedi Teherautófuvarozási Vállalat'' felügyelete alá került 54 darab [[Békés megye|Békés megyé]]ben dolgozó gépkocsi. A békéscsabai, az orosházi, a szarvasi és a gyomai főnökséget is Szegedről irányították. Ebben az időszakban volt a legnagyobb a Tisza Volán Zrt. jogelődje. A sofőrök havonta 360–400 órát vezettek, de előfordult akár 500 órás havi munkaidő is. [[1952]]-ben a járművek nagy részét [[Csepel D 350]] típusú gépkocsik váltották fel, valamint hazai gyártású Csepelek is érkeztek a vállalathoz. [[1952]] decemberének végére már 157 darab tehergépjárművel és 24 darab pótkocsival rendelkezett a vállalat. [[1953]]-ban 200 gépjárműje volt a vállalatnak, a dolgozók létszáma mintegy 300 fő volt. [[1953]]. [[április 1.|április 1]]-jén, a szentesi postaképviseletből főnökség lett.<ref name="ÉvKönyv">{{cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/50_ev_tisza_volan/pages/002_tisza_parti_volanhistoria.htm|title=Tisza-parti Volánhistória|accessdate=2010-02-18}}</ref>


A hatvanas éveket a vállalat ismét flottaújítással kezdte, ekkor már négyszer annyi autóbusz futott mint 1957-ben, köszönhetően az [[Ikarus 30|Ikarus 30-as]] és [[Ikarus 55|55-ös típusú]] buszok forgalomba állásának, illetve a Csongrád Megyei Tanács Gépjárműközlekedési Vállalatától átvett 22 járműnek.{{refhely|azonos=tortenet}} Míg a 42-es AKÖV 1957-ben 15 autóbusszal {{szám|1198000}} utast szállított, addig 1960-ra ez a szám 6,5 millióra nőtt, amit 54 busszal bonyolítottak le.{{refhely|azonos=tortenet}} A taxiállomány az 1960-as évek elejére megtriplázódott, a kiöregedett Opeleket Moszkvicsok és Pobedák váltották fel.{{refhely|azonos=tortenet2}} A Belsped Vállalat 1959. július 1-jei integrálásával – és annak 246 lovából és 170 kocsijából álló flottájával – átvette teljes Csongrád megyei helyi, illetve helyközi szállítmányozást is.{{refhely|azonos=tortenet}} 1961-ben újabb átszervezés történt, ekkor megszűntek az Autóközlekedési Igazgatóságok, helyükbe az Autóközlekedési Tröszt lépett.{{refhely|azonos=tortenet}} Átalakultak továbbá az AKÖV-ök is, a szegedi 1961. december 19-én ''10-es számú Autóközlekedési Vállalat'' néven folytatta a Csongrád megyei szállítmányozást és tömegközlekedést.{{refhely|azonos=tortenet}} 1963 legelején átvette a Szegedi Közlekedési Vállalattól az 1960-ban megindított helyi autóbusz-közlekedést is, és a cég 18 darab autóbuszát is, amik mellé 7 új [[Ikarus 620]]-as csatlakozott.{{refhely|azonos=tortenet}}{{refhely|azonos=tortenet2}} 1963. augusztus 1-jétől bevezették Szegeden a kalauz nélküli közlekedést is, az utasok egy forintos viteldíj ellenében vehették igénybe a járatokat, amik a helyi autóbusz-állomástól (Anna-forrás térsége) Csongrádi sugárúthoz, Tápéra, Petőfitelepre, Béketelepre, Gyálarétre, Hattyastelepre, Mihálytelekre, Szőregre és a Repülőtérre indultak, de például 1963-ban strandjárat is közlekedett Partfürdőre, 1964 őszétől pedig menetrend szerinti járat kötötte össze a megyeszékhelyt Kiskundorozsmával is.{{refhely|azonos=tortenet}} Turistajáratként mikrobusz is közlekedett, ami a város nevezetességeit érintette.{{refhely|azonos=tortenet}}
=== A 82. számú Autóközlekedési Vállalat ===
[[Fájl:Busz Szeged Tisza Volan 4.JPG|bélyegkép|jobbra|270px|A Tisza Volán által üzemeltetett [[Ikarus E95]].44-es 3 tengelyes távolsági autóbusz [[Szeged]]en, a [[Mars tér]]en]]
[[1953]]. [[október 1.|október elsejei]] hatállyal országszerte átszervezték a közúti gépjármű-fuvarozás rendszerét.


[[Fájl:Takaréktár utca, autóbusz-állomás. Fortepan 308.jpg|bélyegkép|260px|A Takaréktár utcai buszállomás 1960-ban]]
[[Békéscsaba]] székhellyel megalakult a ''8. számú Autóközlekedési Igazgatóság,'' és a Tisza Volán jogelődje, a ''82. számú Autóközlekedési Vállalat.'' Utóbbi vállalathoz 22 darab [[Opel]] típusú személyautó érkezett.
[[Fájl:Mars (Marx) tér, autóbusz-állomás. Fortepan 5529.jpg|bélyegkép|260px|Mars tér, 1969]]
[[Fájl:A 10. AKÖV (később a 10. VOLÁN, Tisza Volán, DAKK) telephelye. Fortepan 94823.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|[[FAÜ csuklós autóbuszok|FAÜ csuklós]] a Bakay Nándor utcában]]
A buszflotta az 1960-as évek első felében megduplázódott, így a vállalatnak gondot okozott az ebből eredő zsúfoltság kezelése is. A MÁV Igazgatóság melletti, illetve a Takaréktár utcai buszállomás kapacitása mindehhez alacsony volt, ezért megindult a Marx (ma Mars) téri autóbusz-állomás építése, amit végül 1965. november 13-án adtak át. Igen kimagasló színvonalat ütött meg a maga korában, ugyanis ipari televízióval, forgatható képernyőkkel, és utastájékoztatást szolgáló fényújsággal is felszerelték. Az azonos útvonalon közlekedő helyközi és távolsági járatokat azonos kocsiállásról indították, a helyi buszvonalak pedig a tér északi oldaláról indultak. A 10-es AKÖV nemzetközi járatokat is indított évente 1-2 esetben [[Jugoszlávia|Jugoszláviába]], [[Csehszlovákia|Csehszlovákiába]], [[Lengyelország]]ba és [[Ausztria|Ausztriába]], azonban a magyar-jugoszláv kishatáregyezmény létrejötte után menetrend szerinti közlekedést is lebonyolított [[Szabadka]], [[Újvidék]] és [[Zombor]] irányába.{{refhely|azonos=tortenet}}


A személyszállítási üzletág közel háromszor annyi utast szállított 1965-ben, mint öt évvel korábban. A 117 autóbusszal rendelkező cég a rohamosan növekvő utazási igényekkel nem tudott lépést tartani, a csúcsidőszakokban jellemzővé vált a túlzsúfoltság. Pozitív változást jelentett, hogy a szekérfuvarozási ágazat egyharmadával csökkent a benzines járművek forgalomba állításával. 1967-ben IFA W50-es teherautók érkeztek az NDK-ból a régi Csepel-gyártmányúak felváltására, két évvel később azonban újra a Csepel lett a befutó, ezúttal a D–350-es és D–420-as típussal. A növekvő fuvarpiac miatt a vasútállomási fuvarozásban, illetve a lakás- és úépítéshez kapcsolódó munkálatokban a 10-es AKÖV teherautói is rendelkezésre álltak. A vállalat járművei szállították a [[szentes]]i [[Zsoldos-téglagyár]] és a [[Kontakta Alkatrészgyár]], illetve a szegedi [[EMERGÉ Gumigyár]] és a [[Szegedi Kábelgyár]] termékeit is. A [[MVM Paksi Atomerőmű|Paksi Atomerőmű]] talajrendezési munkálataihoz 15 Tátra típusú gépkocsival szállították a földet. A vállalat autói besegítettek az árvízvédelmi gátak építésében, de mezőgazdasági termények és élő állatok fuvarozásában is. 1967. július 1-jével az AKÖV átvette a MÁV-Transz szolgáltatást a vasúttársaságtól, így a 10-es AKÖV öt körzeti irodát nyitott Csongrád megyében. Hosszú ideig egyedül a 10-es AKÖV bonyolította le a közúti bútorszállítást, amihez IFA és Möbelwagen gyártmányú speciális járműveket szereztek be.{{refhely|azonos=tortenet}}
[[December 1.|December 1-jétől]] a [[MÁVAUT]] szegedi kirendeltsége beolvadt a 82. számú Autóközlekedési Vállalatba. Az akkori leltár szerint hét darab autóbusszal, három darab bódés és négy darab ponyvás Csepel teherautóval érkezett a vállalathoz. Ennyi volt akkoriban a személyszállítási járművek száma.


Az 1960-as évek végére fejlődésnek indult a buszközlekedés is, 1969-re a megye minden településére járt autóbuszviszonylat, illetve Szegeden 7 új [[FAÜ csuklós autóbuszok|csuklós]] autóbuszt állítottak forgalomba, amik az újszegedi [[5-ös villamos (Szeged)|5-ös villamost]] váltották ki.{{refhely|azonos=tortenet}}{{refhely|azonos=tortenet2}} A munkaerőhiány miatt 1967-től tanfolyamokat is indított a vállalat, ami következtében több száz ember kapott jogosítványt.{{refhely|azonos=tortenet}} A [[Szeged-Rókus vasútállomás]]sal szemben kialakított telephely kapacitása szűkösnek bizonyult – megesett, hogy a szerelőknek szabad ég alatt kellett dolgozniuk –, így 1965-ben új telephely létesítését kezdték meg a Bakay Nándor utcában, amit 1968. augusztus 31-én vettek használatba.{{refhely|azonos=tortenet}} A buszgarázs kivitelezése közel százezer forintba került, cserébe a korábbival szemben kényelmesebb munkavégzés vált lehetővé az új irodaházban, a dolgozók számára öltözőket és mosdóhelységeket, illetve üzemi konyhát és ebédlőt alakítottak ki.{{refhely|azonos=tortenet}} Korszerű üzemanyagtöltő állomás, illetve a kocsimosóban nagynyomású vízsugaras öblítést is telepítettek, míg a {{szám|2400|m2}}-en elterülő javítócsarnokban 24 kocsiállás biztosította a buszok javításának lehetőségét.{{refhely|azonos=tortenet}} Csongrádon is új buszpályaudvart avattak fel, ez 1969. március 15-én történt meg.{{refhely|azonos=tortenet}} Az 1970-es évek elején a 10-es AKÖV állományát már 759 gépkocsi és 192 autóbusz gyarapította.{{refhely|azonos=tortenet}}
[[1953]] decemberében [[Békés megye|Békés]] és [[Csongrád megye]] áru- és személyszállítása különvált. [[Békés megye|Békés megyében]] megalakult a 81. sz. Autóbuszközlekedési Vállalat [[1953]]. december 1-jén.<ref name="KörösVolán">{{cite web|url=http://www.korosvolan.hu/cegtortenet2.php|title=A Körös Volán Zrt. történetének fontosabb állomásai (1953-2003)|accessdate=2009-06-15}}</ref> A békéscsabai székhelyű 81. számú Autóközlekedési Vállalat megalapításához a 82-es Autóbuszközlekedési Vállalat 95 tehergépjármű átadásával járult hozzá. (A 81. számú vállalatból alakult meg később a [[Körös Volán]].) A 82. számú vállalat Csongrád megye közúti fuvarozó vállalataként dolgozott tovább. Ekkor már 96 tehergépkocsival és 22 pótkocsival végezte feladatait.<ref name="ÉvKönyv" />


=== A 42. számú Autóközlekedési Vállalat ===
=== Volán 10. számú Vállalat ===
1970. szeptember 1-jétől a 10-es AKÖV ''Volán 10. számú Vállalat'' néven üzemelt tovább. A DÉLÉP-pel 1973-ban kötött szerződés keretében a közlekedési cég fuvarozta a DÉLÉP Dorozsmai úti telephelyéről a megyében zajló építkezésekre, valamint a volán továbbította a vasúton beérkező szállítmányokat is a DÉLÉP-raktárakba. Az építőipari cég dolgozóit is a volántársaság szállította a műszakváltásokkor. Mivel a DÉLÉP a szállítások megszervezésével megbízta a 10-es Volánt, így az kirendeltséget létesített annak telephelyén, ezzel együtt pedig az építőipari cég járművei, járművezetői és rakodói átkerültek a közlekedési céghez. A DÉLÉP mellett országszerte dolgoztak a 10-es Volán alkalmazottai többek között [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a fehérneműgyár és a kötöttárugyár építkezésén, [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] az Egyesült Izzó gyár kivitelezésén, [[Budapest]]en az orvosi műszerraktár beruházásán, vagy [[Baja|Baján]] a hajókikötő és komplex raktárközpont megvalósításán, illetve a szovjet exportra szánt almák [[Tuzsér vasútállomás|tuzséri vasútállomásra]] történő elszállítását is ők bonyolították le a Nyírségben. 1972-ben besegített a vállalat a prágai autóbusz-pályaudvar építkezésén, azonban a csehszlovák utakon többször is újból felbukkant: Ostravában bányászatot előkészítő földmunkákban, Kladnóban pedig a vasmű alapozásánál segített be. A hazai beruházások egy részét már az 1971-ben beszerzett Rába–MAN kamionokkal bonyolították le, míg a Felvidéken Tatra teherautókat alkalmaztak. 1973-ban szerződést kötöttek az [[ATIVIZIG]]-gel is, ami következtében a [[Tisza]] Csongrádtól az országhatárig terjedő szakaszának töltésein megerősítő munkálatokat végeztek. Két évvel később besegített a cég a szegedi [[Bertalan híd (Szeged)|Bertalan híd]], majd 1979-ben a csongrádi [[Szentes–csongrádi közúti Tisza-híd|Tisza-híd]] kivitelezésében is. Az 1970-es évek folyamán megindult a távolsági darabáru-fuvarozás is Szegedről több városba.{{refhely|azonos=tortenet}}
[[Fájl:Busz Szeged Tisza volan 1.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|bélyegkép|A vállalat egyik Volvo B10B-400 típusú helyközi autóbusza [[Szeged]]en]]
[[1954]]-ben megváltozott a vállalat irányítása, amely a ''42. számú Autóközlekedési Válla­lat'' néven szerveződött újjá. Az igazgatóság alá került továbbá a korábbi 41. ([[Békéscsaba]]), 42. ([[Szeged]]), 43. ([[Kecskemét]]) és 44. ([[Baja]]) számú vállalat közlekedésének irányítása. A legnagyobb teljesítményt a 42. számú vállalat tudta felmutatni az 50-es évek közepén.


Személyszállítás terén is változást hozott az új évtized, közvetlen gyorsjárat indult a Budapest és Szeged között. Szegeden a lakótelepek felépülte a buszközlekedés reformját hozta magával, ami végül 1971. november 7-én következett be: a korábbi Mars téri központúság megszűnt, a járatokat 6 decentrumból indították. A tarjáni vonalcsoport járatai lettek a 10-esek, a petőfitelepi Fő térről indulók a 20-asok, a Szent György téren a 30-asok végállomásoztak, a Széchenyi térre a 40-esek érkeztek, míg a Bartók térről a 60-as, a Mars térről pedig a 70-es járatok közlekedtek. 1974 után újabb helyközi járatok létesültek a megyeszékhely és Makó között, illetve [[Apátfalva]]–[[Magyarcsanád]]–[[Nagylak (Magyarország)|Nagylak]] útvonalon. A [[Szegedi Kisvasút]] 1975-ös megszűnésével az [[Ásotthalom|ásotthalmi]] és [[pusztamérges]]i térségbe is buszjáratok indultak. A [[kiskundorozsma]]i, [[ópusztaszer]]i, [[Sándorfalva|sándorfalvi]] és [[üllés]]i régióban is áttörést ért el a cég: az 1960-as évektől ponyvás Csepel teherautókkal, később pedig bódés kocsikkal utazhattak az ingázók, de 1975-től már autóbuszok közlekedtek itt is. 1978 augusztusában Makón, 1979 májusában pedig Hódmezővásárhelyen avattak fel autóbusz-pályaudvart. A szegedi Alföld Toursszal és a makói Vakáció Utazási Irodával együttműködve a belföldi és külföldi turizmusokban is részt vett a cég.{{refhely|azonos=tortenet}} Az [[ötnapos munkahét]] és az ötnapos tanítási hét 1981–82-es bevezetésével menetrendi átalakítások is szükségessé váltak, ez a menetrend szerinti és a szerződéses járatok 80 százalékát érintette.{{refhely|azonos=tortenet}}
[[1954]] végére eltűntek azok az autótípusok, amelyek a vállalat megalakulásától teljesítettek szolgálatot. Az új tehergépjárművek 75 százaléka Csepel típusú volt, valamint további kisebb teherbírású teherautókkal rendelkezett a vállalat, ezek [[Fiat Balilla]], [[Gránit Phenomen]], [[Citroen]], [[GMC]] és [[Saurer Diesel]] típusú járművek voltak. Az autóbuszpark nem olyan mértékben fejlődött, ahogy azt az akkori utazási szokások megkövetelték volna.


Taxiközlekedés terén is történtek változások, még 1969. május 15-én bérbe adták a járműveket, így a sofőrök önelszámolók lettek. A taxiközpontot 1972-ben a mai Feketesas utcába költöztették át. 1976 tavaszától a kocsikba URH-készüléket is felszereltek.{{refhely|azonos=tortenet}}
[[1955]]. [[április 1.]] után [[Szeged]]–[[Csongrád (település)|Csongrád]]–[[Szentes]] között megindult a szállítmányozás.
A ''Csongrád Megyei Földműves Szövetkezetek Szállítási Vállalata'' által üzemeltetett gépjárműveket – a Csongrád megye települései közötti szállítmányozási feladatokkal együtt – átvette a ''42. sz. Autóközlekedési Vállalat''.
[[Fájl:Busz Szeged Tisza Volan 2.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán Zrt. egyik [[szeged]]i helyi járatos Ikarus [[Ikarus 260|260.06]]-os [[autóbusz]]a]]
A társaság [[1954]]-ben, majd [[1956]]-ban részt vett a szegedi árvízvédelmi feladatoknál. A növekvő feladatok miatt fejlesztésekre volt szükség.
[[Fájl:Tisza Volán busz in Nagymágocs4.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A vállalat egyik [[Credo EC11]]-es típusú szerződéses járata [[Nagymágocs]]on]]
[[1954]]-ben és [[1955]]-ben az autóbuszokon 2 millió utas utazott, a taxi szolgáltatást 150 ezren használták.


=== Létrejön a Tisza Volán ===
[[1957]] decemberében a ''42. sz. Autóközlekedési Vállalat'' 132 darab tehergépkocsival dolgozott, a pótkocsik száma 26 volt. A személyszállításhoz 7 darab autóbuszt, illetve bódés tehergépkocsit és 21 taxit használt a vállalat. A [[1960-as évek|60-as évek]] elejére a járművek száma megduplázódott. A Csongrád megyei lakosok a kiöregedett [[Opel]]ektől elbúcsúzhattak, amelyek helyére [[GAZ–M–20 Pobeda|Pobeda]] és [[Moszkvics]] típusú járművek érkeztek. Jelentősen fejlődött az autóbusz-közlekedés is. A vállalatnál sorra kezdték leselejtezni az öreg járműveket. Ekkor érkeztek meg az első [[Ikarus]] 30 és 55 típusú buszok. Három év alatt megnégyszereződött a [[Csongrád megye|Csongrád megyében]] közlekedő autóbuszok száma.
A 10-es Volán kimagasló teljesítményét 1982-ben a Volán Tröszt elismerő oklevelével, illetve 1981-ben, 1983-ban és 1985-ben Kiváló Vállalat címmel jutalmazták, igaz hogy ez utóbbit már a Tisza Volán kapta meg. A névváltoztatásra a kezdőlöketet a Volán Trösztök 1983. decemberi megszűnése adta, ugyanis a volántársaságok önállóvá váltak, majd az 1984-es év végére új nevet vett fel. Bár nagyobb önállósággal rendelkezett, működését még mindig a [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium]], illetve a Csongrád megyei Pártbizottságon hozott döntések szabályozták. Még ugyanebben az évben miniszteri dicséretben is részesítették a vállalatot.{{refhely|azonos=tortenet}}


Bár Csongrád megyében visszaesett a fuvarozás, a nemzetközi piacra gyakran szállított a Tisza Volán, többek között a [[Skandinávia|Skandináviába]], [[Lengyelországba]] és [[Svájc]]ba is. A [[Dégáz]]zal 1982-ben kötött szerződés értelmében a volántársaság napi 12–15 ezer PB-gázpalackot szállított [[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun]], [[Békés megye|Békés]] és [[Csongrád megye]] területére.{{refhely|azonos=tortenet}}
[[1959]]. április 1-jén a vállalathoz került 22 darab autóbusz, amelyet a ''Csongrád Megyei Tanács Gépjárműközlekedési Vállalata'' üzemeltetett. Ekkor vált a 42. számú Autóközlekedési Vállalat Csongrád megye legfontosabb közúti személyszállító cégévé.


A buszközlekedés túlzsúfoltságának enyhítése végett Szegeden bevezették a lépcsőzetes munkakezdést, amivel jobb utaseloszlás alakult ki. Ugyancsak a megyeszékhelyen szerveztek a város környékén található üdülőövezetekbe úgynevezett telkes járatokat is. A dinamikus hálózatfejlődés megmutatkozik abban is, hogy 1984-ben Szegeden 106,7 kilométer hosszan 43 vonalon jártak buszok. A megye második legnagyobb városában, Hódmezővásárhelyen 39,3 kilométeren járt 13 viszonylat, Szentesen 11 vonal alkotta a 23,1 kilométeres hálózatot, míg Makón és Csongrádon 13,3 kilométer volt a vonalhálózat hossza, előbbin 6, utóbbin pedig 4 viszonylattal. Az évtized közepére a megye legtöbb településén jártak helyközi buszvonalak, azonban a helyközi forgalom tarifaemelés miatt lecsökkent. Fejlesztették a telephelyeket is, Szegeden orvosi részleget nyitottak, új diagnosztikai csarnokot adtak át és felújították az akkumulátor műhelyt is, míg Hódmezővásárhelyen a javítóműhelyt bővítették ki. Új buszállomást avattak Szentesen, a szegedi Mars térin pedig megindult a fűtés rekonstrukciója. 1986. január 1-jétől fontos fejlesztésnek bizonyult az új üzemi számítástechnikai rendszer bevezetése, így gépjárművek mozgása és a fuvarozási partnerek megbízásairól aktuálisan is tudtak értesülni. 1987-ben a cég munkatársai létrehozták az EMKE fantázianevű, több funkciós, programozott jegykiadó és elszámoló készüléket.{{refhely|azonos=tortenet}}
[[1959]]. július 1-jén az Autóbuszközlekedési Vállalat részévé vált a szegedi ''Belsped Vállalat'' hódmezővásárhelyi, szentesi és csongrádi igazgatósága. A főként szállítmányozással foglalkozó Belsped a vasúton érkező árukat továbbította a megadott telephelyekre. Lovas kocsijaik fuvarozták többek között a Tüzép telepekről a háztartásokhoz a téli tüzelőt. Az alkalmazottak a vasúti csomópontokban jelentős rakodási tevékenységet is teljesítettek.


A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] idejére visszaesett a magyar gazdaság, az új évtized legelejére a céget 600 millió forintos adósság terhelte és veszteségesnek bizonyult. 1990 nyarán létszámleépítésre került sor, ekkor 800 főt bocsátott el a cég. A Tisza Volán új cégeket hozott létre, ezek az alábbiak voltak:{{refhely|azonos=tortenet}}
[[1960]]-ban helyi autóbusz-közlekedés indult Szegeden.


{| class="wikitable" style="font-size:90%; text-align:center;
[[1961]]-ben fontos változások jöttek létre a magyarországi közúti közlekedésben és fuvarozásban: Megszűntek az autóközlekedési igazgatóságok, helyette létrejöttek az autóközlekedési trösztök. Ezenkívül átszervezték az autóbusz-közlekedési vállalatokat is.<ref name="ÉvKönyv" />
!Cég neve
!Alapítás éve
!Feladat
|-
|Tisza Volán Taxi Kft.
|1989
|Taxiközlekedés
|-
|Volán Sport Szolgáltató Kft.
|1989
|?
|-
|Tiszatrans GmbH
|1989
|Áruszállítás
|-
|Direkt Rt.
|1990
|Autójavítás és szolgáltatás Szentesen
|-
|Uniósped Kft
|1990
|Csongrádi és a szentesi belföldi áruszállítás és járműjavítás
|-
|Start Kft.
|1990
|Áruszállítás, járműjavítás, kereskedelem
|-
|H-TRANS Kft.
|1990
|Belföldi és nemzetközi áruszállítás, járműjavítás
|-
|Maros Sped Kft.
|1991
|Belföldi áruszállítás, járműjavítás
|-
|Tisza Depó Raktározó Bt.
|1991
|?
|-
|Tisza Volán Eurasia Spedition Szállítmányozási Kft.
|1992
|Áruszállítás
|-
|Tisza Volán Fuvarozási és Szállítmányozási Leányvállalat<br><small>(később Volsped Kft.)</small>
|1992
|Áruszállítás
|-
|Tisza Volán I. T. F. Rt.
|1992
|Nemzetközi áruszállítás
|}


=== Állami tulajdonban a cég ===
=== A 10. számú Autóbusz Közlekedési Vállalat ===
[[Fájl:Bus Makó 05.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán egyik autóbuszának oldala [[Makó]]n]]
[[Fájl:71-es busz GOX-155.JPG|bélyegkép|260px|Ikarus 280G a [[71-es busz (Szeged)|71-es vonalon]]]]
1993. január 1-jén a közlekedési cég neve Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytársaság (röviden Tisza Volán Rt.) lett, és teljes mértékben állami tulajdonúvá vált. Megalakulásakor az alaptőkéje 650 millió forint, ezen felüli vagyona pedig közel 640 millió forint volt. Az 1970-es és ’80-as években beszerzett 200-as szériájú dízeljárműveket ([[Ikarus 256]], [[Ikarus 260]], [[Ikarus 280]]) sűrített földgáz meghajtású Ikarus 260G-k és [[Ikarus 280|280G-k]], illetve [[Ikarus 415|415-ös]] és [[Ikarus 435|435-ös]] típusok követték. A helyközi forgalom kiszolgálására [[Ikarus 244]]-es és [[Ikarus C56|C56-os]] típusok, míg és a távolsági számára [[Ikarus E14]]-esek és [[Ikarus E95|E95-ösök]], illetve [[Neoplan]]ok és Scaniák érkeztek. 2000-ben megérkeztek a céghez az első alacsony padlós kocsik, két darab csuklós [[Ikarus 417]]-es képében. 2001-ben 5-5 15 méter hosszú, Ikarus–Volvo E95 és [[Rába Contact 302]] típusú buszok váltottak fel helyközi és a távolsági csuklósokat. 2005-ben 17 darab használt, Volvo B1OBLE Carrus Vega autóbusz érkezett Finnországból, amiket a Tisza Volán a helyközi buszvonalakon állított forgalomba. A helyi közlekedésben gázüzemű [[Mercedes-Benz Citaro|Mercedes Citarók]] kezdték meg pályafutásukat.{{refhely|azonos=tortenet2}}
[[1961]]. december 19-től a Szegedi Autóközlekedési Vállalat ''10. számú Autóbusz Közlekedési Vállalat'' néven dolgozott tovább.<!-- és mikor lett Szegedi Autóbuszközlekedési V.?? Ez kimaradt a történetből. --> A közúti szállítás és a tömegközlekedés átszervezése tovább folytatódott. A [[Szegedi Közlekedési Társaság|Szegedi Közlekedési Vállalattól]] 18 darab „kék buszt” örökölt a vállalat, ezek a buszok Szegeden ekkor kilenc vonalon közlekedtek, a helyi járatok autóbusz-állomása pedig a szegedi ''[[Anna-forrás]]'' mellett volt. A buszok átvétele után rövid időn belül újabb járatokkal bővült Szeged tömegközlekedése.
[[Fájl:Tisza Volán bus18.JPG|250px|bélyegkép|A cég egyik [[Volvo-Alfa Regio]] autóbusza Szentesen, az autóbusz-állomáson]]
[[1963]]. augusztus 1-jén vezette be a 10. számú Autóbusz Közlekedési Vállalat a kalauz nélküli autóbuszjáratokat. Az 1 forintos viteldíjat egy perselybe dobták be az utasok.


Az évek során a társaság több minősítést és díjat is szerzett. 1997-ben a cég Járműjavító és Ipari Igazgatósága ISO 9002-es, a forgalmi szakterület pedig ISO 9001-es [[minőségbiztosítás]]i tanúsítványt nyert el.{{refhely|azonos=tortenet2}} Az ISO 14001-es környezet központú irányítás megszerzését is sikerrel auditálták.{{refhely|azonos=tortenet2}} Az 1999-es VIII. [[Magyar Innovációs Nagydíj]]on a bíráló bizottság oklevéllel jutalmazta a vállalatot.{{refhely|azonos=tortenet2}} 2001-ben IIASA–SHIBA Díjat kapott és a Nemzeti Minőségi Klub tagjává vált.{{refhely|azonos=tortenet2}} A 2002-es végén, a jegykiadó és elszámoló rendszerért, Minőség Háza kitüntetésben részesült az EMKE Kft. és a Tisza Volán.{{refhely|azonos=tortenet2}} 2003-ban az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére a Diákbónusz Kht. a [[Szegedi Tudományegyetem]]en építette ki a chipkártyás diákigazolvány-rendszerét, amivel a diákok a Győr és Szeged közötti távolsági járaton is tudtak elektronikusan fizetni.{{refhely|azonos=tortenet2}}<ref>{{cite web |url=http://aktiv.origo.hu/techbazis/20030925diakigazolvannyal.html |title=Chipkártyás diákigazolványt tesztelnek Szegeden |publisher=origo.hu |date=2003-09-25 |accessdate=2018-07-24}}</ref> 2010-ben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a vállalatnak ítélte Csongrád Megye Gazdaságáért Díjat.{{refhely|azonos=tortenet2}}
A vállalatnak nagy gondot jelentett a zsúfoltság kezelése. <!-- Ennek a mondatnak semmi értelme: A [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] Igazgatóság melletti helyi járatos centrum, s a Takaréktár utcai állomás, ahonnan a naponta 200 helyi és helyközi járat indult és érkezett, ezt a vállalat nem tudta már lebonyolítani.-->
A szegedi buszpályaudvart 1965. november 13-án adták át a Marx téren, ez a maga korában korszerűnek számított. Már ekkor 4–5 nemzetközi járatot is üzemeltetett a vállalat. Évente 1–2 esetben ment különjárat [[Jugoszlávia|Jugoszláviába]], [[Csehszlovákia|Csehszlovákiába]], [[Lengyelország]]ba és [[Ausztria|Ausztriába]].


[[Fájl:20-as busz.JPG|bélyegkép|260px|Mercedes–Benz Conecto G a [[20-as busz (Szeged)|20-ason]]]]
A magyar-jugoszláv kishatáregyezmény aláírása után sok utas utazott a [[Szeged]]–[[Szabadka]], [[Szeged]]–[[Zombor]] és a [[Szeged]]–[[Újvidék]] vonalakon közlekedő menetrend szerinti járatokon.
Makó, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely önkormányzata 2005-ben, Szegedé pedig 2006-ban nyolc évvel meghosszabbította a helyi buszközlekedés ellátását a – tőkepiacról szóló törvény módosítása miatt – 2005. december 14-étől Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság néven futott vállalattal. Ez utóbbinál a Tisza Volán Zrt. vállalta, hogy a szegedi járművek átlagéletkora tíz év alatti lesz 2009 végére, illetve hogy 29 új alacsony padlós buszt vásárolnak. 2006 júliusában átvette a Szeged–Hódmezővásárhely útvonalon közlekedő gyorsjáratokat is, amin a járatpárok számát 18-ról 81-re emelte. Szeptembertől a makói iskolákhoz iskolabuszok indultak a közeli településekről. Az év végére a szegedi alacsony padlósok száma 24-re nőtt, ezzel minden buszvonalon lehetővé vált az akadálymentes kiszolgálás is. A megyeszékhely közlekedése a következő évben is fejlődött, újabb 3 akadálymentes jármű érkezett a céghez, illetve bevezették a városban a műholdas járműkövető GPS-GPRS-rendszert is. A társaság által üzemeltetett iskolajáratok száma tízre nőtt és már Szeged és Szentes térségében is közlekedtek. A 2008–2009-es évben a szegedi buszflotta 25 [[Mercedes-Benz Conecto]] és [[Mercedes-Benz Conecto G|Conecto G]] típusú kocsival gyarapodott, így végül a tervezett 29 helyett eggyel kevesebb akadálymentes busz állt forgalomba az elmúlt három év folyamán a városban. Kísérletképp a GPS-GPRS alapú rendszert kiterjesztették a helyközi és távolsági buszvonalakra is.{{refhely|azonos=tortenet2}}


Az autóbusz-állomások és telephelyek terén is történtek fejlesztések, elsőként 2001-ben, a Bakay Nándor utcai telephelyen környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre, míg Makón javítóbázist létesítettek. 2004-ben új benzinkút épült a szegedi buszgarázsban, majd 2005 folyamán kibővítették a Volvo-műhelyet. Ezzel párhuzamosan felújításon esett át a diagnosztikai műhely és a mosó szennyvíztisztítója. Ugyanebben az évben felavatták Szentesen a fényezőműhelyt és az új helyi autóbusz-pályaudvart is. Mórahalmon egy évvel később adták át a buszállomást, amit az átépített hódmezővásárhelyi követett. A makói és a felújított szegedi kocsimosót 2006–07 folyamán nyitották meg. A Bakay Nándor utcai telephelyen lévő szociális blokk építése 2009-ben fejeződött be. Uniós támogatással készült el 2010-re sándorfalvi, a kistelki, illetve az új makói buszállomás is.{{refhely|azonos=tortenet2}}
[[1960]] és [[1965]] között a rakodási és teherszállítási <!--eszközök már 354 millió 11 ezer tonna tömeget mozgattak meg, az -->összteljesítmény elérte a 170 millió árutonna-kilométert. A személyszállítási üzletág 2,7-szer több utast szállított 1965-ben, mint öt évvel korábban. A 117 autóbusszal rendelkező cég a rohamosan növekvő utazási igényekkel nem tudott lépést tartani. Egyre több benzines jármű állt forgalomba, ennek köszönhetően visszafejlődött a vállalat szekérfuvarozási üzletága.


2013-ban a társaság autóbuszai új GPS-alapú információs rendszerrel lettek felszerelve, ami képes rögzíteni a járművek mozgását, valamint működésének paramétereit (pl. sebesség, nyitott/zárt ajtók) is rögzíteni.<ref>{{cite web |url=http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/gps-t_szereltek_fel_550_buszra/2353980/ |title=GPS-t szereltek fel 550 buszra |publisher=delmagyar.hu |date=2013-10-17 |accessdate=2018-07-24}}</ref>
[[1967]]-ben megérkeztek az [[IFA]] W50-es teherautók, amelyek felváltották az öreg [[Csepel (motor és teherautó)|Csepeleket]].
[[1969]]-ben ismét [[Csepel (motor és teherautó)|Csepelek]] érkeztek, ezek D 350-420 típusok voltak, ekkoriban nagy megrendeléseket kapott a cég az olajipartól. A vasútállomási fuvarozás, a lakásépítés, és az útépítés fellendült. A vállalat járművei szállították az [[EMERGÉ Gumigyár]] és a [[Szegedi Kábelgyár]] termékeit is. A vállalat Tátra típusú gépkocsijai vitték a földet a [[paksi atomerőmű]] talajrendezési munkálataihoz. A szentesi téglagyár és a [[Kontakta Alkatrészgyár]] építkezésénél is a vállalat gépei és munkásai dolgoztak. A cég nagy kapacitását foglalta le az árvízvédelmi gátak építése, a magánépítkezők téglafuvarokat rendeltek és mezőgazdasági terményeket szállítottak [[Budapest]] piacaira. De rengeteg zöldséget és élő állatot szállítottak a bánya- és iparvidékekre is.
A vállalat a következő városokba szállított: [[Tatabánya|Tatabányára]], [[Dorog]]ra és [[Miskolc]]ra.
[[Fájl:Bus Makó 01.JPG|jobbra|260px|bélyegkép|A vállalat egyik [[Ikarus E94]] alacsony padlómagasságú autóbusza, 14,8m hosszú, légkondicionált helyközi autóbusz Makón, aminek az alvázát a [[Scania]] gyártotta]]
[[1967]]. július 1-jével átvette a MÁV-tól a teljes MÁV-Transz szolgáltatást és a raktárak egy részét.
[[1967]]. július 1-je után a megyében [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]]-Autóbusz Közlekedési Vállalat összetett darabáru fuvarozása eredményes volt, a 10. sz. Autóbusz Közlekedési Vállalat öt körzeti irodát nyitott a városban. A tíz szállítási képviselet is megkezdte munkáját a vasútállomásokon 40–50 tehergépkocsival. [[1968]]. január 1-jétől nagy raktárak, rakodó felszerelések és mérlegek kerültek a vállalathoz. Az exportküldeményeket a vasút, a belföldi szállítmányokat az Autóbusz Közlekedési Vállalat szállította. A bútorok nagy része is közúton érkezett a bútorgyárakból a boltokba. Az országban elsőként szállította a bútorokat közúton sokáig, speciális bútorszállító IFA-kat és Möbelwageneket állítva szolgálatba.
A vállalat már 800 tehergépkocsit üzemeltetett és 300 pótkocsija volt.
[[Fájl:Bus Makó 02.JPG|jobbra|260px|bélyegkép|A Tisza Volán egyik iskolabuszként szolgálatot teljesítő [[Ikarus 256]] típusú autóbusza [[Makó]]n]]
[[1969]]-re [[Csongrád megye]] minden települését bekapcsolták a tömegközlekedésbe. Ekkoriban [[Szeged]]en is hét új csuklósbuszt állítottak forgalomba, ezek az 5-ös villamos járatot pótolták, amely Újszegedre indult. 1967-től – a képzett munkaerő biztosítása érdekében – tanfolyamokat indítottak, egyes években 200 ember kapott jogosítványt.
Ekkoriban panaszkodtak a dolgozók a rossz munkakörülmények miatt: például a rókusi vasútállomással szembeni műszaki telep kapacitása kicsi volt, de a szerelők az időjárás viszontagságainak kitéve a szabad ég alatt javították a járműveket.
Az elavult infrastruktúrát az ügyfelek is megérezték. 1965-ben a Bakay Nándor utca végére telephely építését kezdték el, ami 1968. augusztus 31-re lett kész.
[[Fájl:Bus Makó 03.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|Idős Ikarus 260-as autóbusz]]
A telephely az átadáskor korszerű minősítést kapott. Udvarát 12&nbsp;900 m² szilárd burkolat fedte, és a javítóműhely területe 2400 m² volt. Üzemanyag-ellátó is indult ezen a telephelyen, és a járműtisztító nagynyomású vízsugárral működött. Az irodaház a forgalmi és műszaki irányításban dolgozóknak és [[adminisztrátor]]nak kényelmesebb volt a munkahelyük. De nem hiányoztak az öltözők és mosdóhelységek sem, elkészült az üzemi konyha és az ebédlő is.
1969. március 15-én [[Csongrád (település)|Csongrád]]on felavatták az új buszpályaudvart.
[[1969]] végén már háromezer alkalmazottja volt a 10. Autóbusz Közlekedési Vállalatnak. 1950 ősze és [[1970]] januárja között a szállítási teljesítmény 480 ezerről 19 millió 879 ezer kilométerre emelkedett. [[1954]]-ben hét busz közlekedett és [[1969]]-ben már 192 szolgálta [[Csongrád megye]] utazóközönségét, a megtett kilométer hossza pedig 603 ezerről 11 millió 2 ezerre nőtt, [[1954]]-ben 1 millió [[utas]] utazott, míg [[1969]]-ben 209 millió 300 ezren ültek fel a vállalat buszaira.<ref name="ÉvKönyv" />


2015. január 1-jével a Tisza Volán – a [[Bács Volán]]nal, a [[Körös Volán]]nal, és a [[Kunság Volán]]nal egyetemben – a [[DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ|Dél-alföldi Közlekedési Központba]] (DAKK Zrt.) olvadt.<ref>{{cite web |url=https://www.vezess.hu/haszongepjarmu/2015/01/04/nincsenek-tobbe-volanok/ |title=Nincsene többé volánok |publisher=vezess.hu |date=2015-01-04 |accessdate=2018-07-24}}</ref><ref>{{cite web |url=http://tiszavolan.hu:80/Default.aspx?enc=CRrW+09Rp5OkzW6Xy3VqCbLj0YSSGePJVsATfHAVcCZT8yY/toJ//Fz88m/qwEBrLQFMGBxrPrjxBGId9hXcKKtAv5A7nscA2zwPk3cdpzw= |title=Beolvadás DAKK Zrt.-be |publisher=Tisza Volán Zrt. |accessdate=2018-07-24 |archiveurl=http://web.archive.org/web/20150222200625/http://tiszavolan.hu:80/Default.aspx?enc=CRrW+09Rp5OkzW6Xy3VqCbLj0YSSGePJVsATfHAVcCZT8yY/toJ//Fz88m/qwEBrLQFMGBxrPrjxBGId9hXcKKtAv5A7nscA2zwPk3cdpzw= |archivedate=2015-02-22}}</ref>
=== Volán 10. sz. Vállalat ===
'''Az 1970-es évek'''

[[1970]]. szeptember 1-jétől a társaság a ''Volán 10. sz. Vállalat'' nevet vette fel.

==== Teherszállítás ====
Az [[1970-es évek]]ben a fejlesztések tovább folytatódtak. [[1973]]-ban a [[DÉLÉP]] és a társaság között [[szocialista szerződés]] jött létre. Ennek értelmében a ''10. sz. Vállalat'' téglát szállított a DÉLÉP telephelyéről az építkezésekre, valamint a vasútállomásokról a DÉLÉP-nek címzett szállítmányokat szállította el a raktárakba. A DÉLÉP dolgozóit a munkába és a munkából is a vállalat szállította. A DÉLÉP gépkocsijai, gépkocsivezetői és rakodói átkerültek a Volán állományába.
[[Fájl:Tisza Volán bus11.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus E95]]-ös autóbusza Szentesen, az autóbusz-állomáson. Az autóbusz [[Volvo]] [[alváz]]ra épült.]]
[[1971]]-ben a vállalathoz [[Rába-MAN]] [[kamion]]ok érkeztek. A vállalat járműveivel [[Csongrád megye|Csongrád megyében]] és azon kívül is vállalt munkát. [[Fájl:Tisza Volán buses in Szentes2.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zrt. autóbuszai Szentesen, az autóbusz-állomáson. Balról jobbra: Ikarus E94F, Volvo B10B-400, Ikarus 415, Neoplan N316K]] A társaság részt vett:
* [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a fehérneműgyár és a kötöttárugyár építkezésén,
* [[Bonyhád]]on a zománcedénygyár beruházásain,
* [[Baja|Baján]] a hajókikötő és komplex raktárközpont megvalósításán,
* [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] az Egyesült Izzó gyár építkezésén,
* [[Budapest]]en az orvosi műszerraktár beruházásán,
* [[Paks]]on az Atomerőmű építését előkészítő földmunkálatnál, valamint
* [[Szeged]]en a villamosenergia fogadási és elosztási állomásainak építésénél.

Az [[1970]]-es nagy tiszai árvíz is munkát adott a vállalatnak.

[[1973]]-ban az [[ATIVIZIG]]-gel kötött szerződés alapján a [[Tisza]] Csongrádtól az országhatárig terjedő szakaszának töltésein megerősítő munkálatokat végeztek. Két évvel később, [[1975]]-ben, a [[Szeged]]en épülő új Tisza-híd beruházásába kapcsolódott be, majd [[1979]]-ben a csongrádi Tisza-híd munkálatainál vállalt feladatokat.

[[Fájl:Busz Szeged Tisza Volan Cora.JPG|joobra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán Zrt. legfiatalabb [[Ikarus 415]]-ös helyi járatos [[autóbusz]]a, [[Szeged]]en. A busz eredetileg orosz piacra szánt bemutatójármű volt]]
A 70-es évek vállalati feladataihoz tartozott a [[gáz]] szállítása. [[1973]]-ban helyezték üzembe [[Algyő]]n a [[PB-gáz]] töltő állomást, innen szállította a gázt a vállalat [[Csongrád megye]], [[Bács-Kiskun megye]] és [[Békés megye]] nagy részére. Havonta 200–400 ezer palackot szállított [[Makó]]ra, [[Hódmezővásárhely]]re, [[Gyula (település)|Gyulára]], [[Békéscsaba|Békéscsabára]], [[Mezőkovácsháza|Mezőkovácsházára]], [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházára]], [[Kiskunhalas]]ra, [[Kalocsa|Kalocsára]], [[Baja|Bajára]] és [[Kecskemét]]re.

[[Szabolcs-Szatmár megye|Szabolcs-Szatmár megyében]] almaszállítást végzett. Itt [[Rába-MAN]] [[kamion]]okat használtak, kezdetben 2–3, később már 50 kamionnal. Az almát az állami gazdaságokból és a termelő szövetkezetekből szállította a [[tuzsér]]i átrakó állomásra, ahonnan vonattal szállították tovább a [[Szovjetunió]]ba.<ref name="ÉvKönyv" />

A 70-es években megindult a darabáru-fuvarozás is a következő útvonalakon:
* [[Szeged]]–[[Békéscsaba]]
* [[Szeged]]–[[Kecskemét]]
* [[Szeged]]–[[Pécs]]
* [[Szeged]]–[[Kiskunhalas]]
* [[Szeged]]–[[Veszprém]]
* [[Szeged]]–[[Dunaújváros]]–[[Győr]]
* [[Győr]]–[[Dunaújváros]]
[[Fájl:Bus Makó 06.JPG|jobbra|260px|bélyegkép|A vállalat egyik [[Ikarus C56]]-os autóbusza [[Makó]]n]]

==== Személyszállítás ====
[[Szeged]] és [[Budapest]] között gyorsjáratok indultak el. [[Szeged]]ről sugárszerűen hálózta be az ország felét a vonalhálózat. [[1974]]-től új járatok indultak [[Szeged]]–[[Makó]] és [[Apátfalva]]–[[Magyarcsanád]]–[[Nagylak (Magyarország)|Nagylak]] között. [[1975]] őszén kisvasutak szűntek meg az ország több pontján a gazdaságtalan üzemeltetés miatt. [[Csongrád megye]] se volt kivétel. [[1975]]. szeptember 1-jétől nem közlekedett [[Szeged]]ről [[Mórahalom|Mórahalmon]] át [[Ásotthalom]]ra induló kisvasút sem, és a [[Zákányszék]]en és [[Ruzsa|Ruzsán]] át [[Pusztamérges]]re közlekedő vonat sem járt többet. Ezt követően a [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] szolgáltatása helyébe lépett be a Volán 10. sz. Vállalat.
Igényektől függően hét–tíz [[autóbusz]] szállította az utasokat ott, ahol megszüntették a [[kisvasút|kisvasutakat]].
Tanyasi megállókat építettek [[Sándorfalva]], [[Sövényháza]], [[Kiskundorozsma]] és [[Üllés]] térségében. Eleinte bódés teherautókkal is szállították az utasokat, majd teljesen megszűnt ez a forma, autóbuszok léptek a helyükbe. A vállalat elkezdte a szerződéses autóközlekedést, a menetrendszerű környékbeli és elővárosi hivatásforgalmat, munkásszállító különjáratok indítását és az autóbuszok bérbeadását
[[1971]] őszétől évenként 30 vonalon, 2180 járat, 66 autóbusszal szállította az utasokat.
Ekkoriban [[Csongrád megye|Csongrád megyében]] az autóbusz-közlekedésben fontos beruházások történtek.
[[1978]] augusztu­sában [[Autóbusz-pályaudvar (Makó)|Makón megépült az autóbusz-pályaudvar]], majd [[1979]] májusában [[Hódmezővásárhely]]en avatták fel az autóbusz-pályaudvart.

[[Szeged]]en tízszeresére nőtt az autóbusz forgalom, emiatt szükségessé vált a helyi járatok átszervezése. 1971. november 7-én megszűnt az egy központúság, hat [[decentrum]] kezdte meg működését, és átszámozták a járatokat attól függően, hogy melyik alközpontban volt a végállomásuk. Tarjánvárosból indultak a tízes számcsoporttal jelzett járatok, a húszasok Petőfitelep fő teréről, a harmincasok a Szent-György térről, a Széchenyi térről a negyvenesek, a Bartók Béla térről a hatvanasok, a Marx térről a hetvenesek indultak. A szegedi vasútállomásról indultak volna az ötvenes buszok, de végül ez a decentrum nem került kialakításra.

[[1981]] végén, illetve [[1982]]-ben került sor az [[ötnapos munkahét]] bevezetésére, amely a menetrendszerű és szerződéses járatok 80 százalékát érintette. Szintén nagy hatással volt a menetrendre az [[1982]] szeptemberében bevezetett ötnapos iskolai tanítási hét is.<ref name="ÉvKönyv" />

==== Nemzetközi fuvarozás ====
[[Fájl:Tisza Volán bus15.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus E95]]-ös autóbusza [[Szentes]]en, az autóbusz-állomáson.]]
A vállalat ekkor már a [[Hungarocamion]] alvállalkozója volt.
Egyre több ország útjain járt a vállalat gépjárművei. Exportmunka keretében a [[prága]]i lakásépítéseken is jelen volt, a szakemberei és a gépei a csehszlovák főváros autóbusz-pályaudvarának építésénél segédkeztek. Ezenkívül a Prága úthálózatának fejlesztésénél is ott volt, [[Ostrava|Ostravában]] pedig bekapcsolódott a földmunkákba.

Ekkor épült az [[ohrenburg]]i gázvezeték is, az [[ukrajna]]i részénél sok magyar dolgozott. A Volán 10. sz. Vállalat 20 gépkocsival kapcsolódott be az építésbe. Építőanyagot és a gázvezeték csöveit szállította.

[[1976]] és [[1980]] között Nyugat- és Dél-Európába szállított [[élelmiszer]]t, [[híradástechnika]]i cikkeket és mindenfajta gépeket.
A vállalat járművei még [[Bagdad]]ba is elmentek, ahova csatornázáshoz szállított [[gumi]]t a váci gumigyárból.<ref name="ÉvKönyv" />

=== Tisza Volán ===
==== Az 1980-as évek ====
1982-ben adták át a szentesi autóbusz-pályaudvart. Ekkor még Volán 10.sz Vállalat volt a cég neve, majd [[1983]]. [[december 31.|december 31-ével]] megszűntek a Volán trösztök, ezután önálló volán társaságok jöttek létre: [[1984]] első felében még '''Volán 10. sz. Vállalat''' néven működött, de az év végén már '''Tisza Volán''' néven működött a társaság. Ekkor a cég nagyobb önállósággal rendelkezett, de működését még mindig a [[Közlekedési Minisztérium]] és a Csongrád megyei Pártbizottságon hozott döntések korlátozták.
Az [[1980-as évek]] első felében a vállalat a nagy teljesítményeivel fölhívta magára a figyelmet.
Emiatt a gazdálkodó egységet akkoriban minősítő kitüntetést kapott. A fél évtized alatt háromszor is megkapta a legmagasabb ''Kiváló Vállalat'' címet, pontosan [[1981]]-ben, [[1983]]-ban és [[1985]]-ben. [[1982]]-ben a Volán Tröszt elismerő oklevelét kapta meg. Végül [[1984]]-ben viszont miniszteri dicséretben részesítették a vállalatot. Bár köztudomású volt, hogy ezek a [[szocialista]] tervgazdálkodáshoz kapcsolódó kitüntetések nem voltak mentesek a politikai hatástól sem, de odaítélésük alapjául a vállalat gazdasági eredményeire rászolgált.

[[Fájl:Voltsinautobusz.jpg|balra|250px|bélyegkép|A volt [[MÁV Ikarus 260|sínautóbusz]], ami jelenleg [[Szentes]]en szolgál, immár normál autóbuszként]]

[[Csongrád megye|Csongrád megyében]] visszaesett a fuvarozás, emiatt csak a megyén kívül volt munkája a vállalatnak. Fejlődésnek indult viszont a nemzetközi fuvarozás: a Tisza Volán járművei eljutottak [[Svédország]], [[Norvégia]], [[Finnország]], [[Dánia]], [[Lengyelország]] és [[Svájc]] területére is. Ugyanakkor továbbra is a Tisza Volán szállította a gázt a [[Dégáz]] számára; egy [[1982]]-ben megkötött [[szerződés]] értelmében [[Csongrád megye|Csongrád]], [[Békés megye|Békés]] és [[Bács-Kiskun megye]] PB-gáz ellátását segítette a vállalat napi 12–15 ezer palackot szállítva a három megyébe.

A tömegközlekedés zsúfoltságának enyhítése érdekében a szegediek megismerkedhettek a lépcsőzetes munkakezdéssel. [[Szeged]]en annak ellenére nőtt a zsúfoltság a helyi járatokon, hogy ebben az időszakban fejlődött a trolibusz-hálózat. A 80-as években a javítóműhelyeket is fejlesztették és a telephelyet orvosi szobákkal bővítették ki. [[1986]]. január 1-jétől fontos fejlesztésként bevezették az új számítástechnikai rendszert.
[[1988]]-ban a magyar gazdaság minden területén nagyarányú visszaesés következett be. Ekkor derült ki, hogy a Tisza Volán is egy túlfejlesztett cég.<ref name="ÉvKönyv" />

==== Az 1990-es évek ====
[[Fájl:Tisza Volán Szentes.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus 415]]-ös [[autóbusz]]a a [[szentes]]i autóbusz-állomáson]]
Az 1990-es években a vállalat a következő tevékenységeket végezte:
* tehergépjármű közlekedés,
* autóbusz közlekedés,
* taxi közlekedés,
* garázstevékenység, parkolás, járműmegőrzés,
* [[szállítmányozás]],
* egyéb közlekedési szolgáltatás,
* közlekedési eszközök gyártása,
* közlekedési eszközök javítása,
* gépek gyártása|gépek és gépi berendezések gyártása,
* gépek javítása|gépek és gépi berendezések javítása,
* fémtömegcikk gyártása,
* fémtömegcikk javítása,
* villamosipari gépek és készülékek javítása,
* betonelem-gyártó ipar,
* kő- és kavicsbányászat,
* gumiipar,
* textilruházati ipar,
[[Fájl:Szeged autobusz.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Volvo]] típusú helyi járatos autóbusza [[Szeged]]en]]
* textilruházati termékek javítása,
* egyéb fafeldolgozó ipar,
* papíripar,
* nyomdaipar,
* műszergyártás,
* épületfenntartás és -korszerűsítés,
* építési szakipar,
* építési és épületgépészeti szerelőipar,
* termelőeszköz nagykereskedelem,
* vegyes iparcikk nagykereskedelem
* vegyes iparcikk kiskereskedelem,
* vegyes tevékenységű kiskereskedelem,
[[Fájl:Tisza Volán bus.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán [[Ikarus 415]]-ös típusú [[autóbusz]]a a [[szentes]]i autóbusz-állomáson]]
* fogyasztási cikk kölcsönzés, lízing,
* utaztatási szolgáltatás,
* egyéb idegenforgalmi szolgáltatás,
* áruk, műszaki, szellemi termékek és szolgáltatások külkereskedelme,
* kereskedelmi vendéglátás,
* egyéb külkereskedelmi szolgáltatás,
[[Fájl:Tisza Volán bus2.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán [[hódmezővásárhely]]i [[autóbusz]]a a [[szentes]]i autóbusz-állomáson.]]
* információellátással kapcsolatos kutatás, kísérleti fejlesztés,
* szoftver előállítás,
* gépi adatfeldolgozás,
* termelőeszköz kölcsönzése, lízing,
* ruhatár, csomag- és értékmegőrzés,
* mérésügyi, biztonságtechnikai szolgáltatás,
* tárolás, raktározás, ingatlanőrzés,
* csomagolás, anyagmozgatás,
* hirdetés, propaganda, reklámtevékenység, kiállítás szervezés,
* [[piackutatás]],
* vezetők képzése és továbbképzése,
* tanfolyami egyéb (nem szakmai) oktatás.

==== A kivált egységek ====
[[1990]] első felében a Tisza Volánt már 600 millió forintos adósság terhelte, és elérte a 300 millió forintot a cég évenkénti vesztesége. Ebben az évnek a nyarán a Tisza Volán a piaci igényeknek megfelelő szintre csökkentett létszámmal és járműparkkal dolgozott tovább.
A gazdasági helyzet miatt a társaság különböző egységei külön cégekben folytatták tovább a munkát.
A 80-as és a 90-es években létrejött cégek:
[[Fájl:Tisza Volán bus10.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus C56|Ikarus Classic C56-os]] autóbusza Szentesen, az autóbusz-állomáson.]]
[[Fájl:Tisza Volán bus12.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus E95]]-ös autóbusza oldalról, a [[szentes]]i autóbusz-állomáson. Az autóbusz [[Volvo]] alvázra épült.]]
'''''[[1989]]-ben:'''''
* '''Tisza Volán Taxi Kft.:''' amely Csongrád megyében egyébként a negyedik bejegyzett korlátolt felelősségű társaság volt.
* '''Volán Sport Szolgáltató Kft.'''
* '''Tiszatrans GmbH'''
'''''[[1990]]-ben:'''''
* '''Direkt Rt:''' amely [[Szentes]]en az autójavítással és szolgáltatással foglalkozóknak biztosított munkát.
* '''Uniósped Kft:''' amely cég a csongrádi és a szentesi belföldi árufuvarozást és járműjavítást vállalta magára.
* '''Start Kft.:''' szállítmányozással, járműjavítással és kereskedelemmel foglalkozott.
* '''H-TRANS Kft.:''' Hódmezővásárhely székhellyel belföldi árufuvarozást nemzetközi áruszállítást és járműjavítást végzett.

'''''[[1991]]-ben is alapított a Tisza Volán új cégeket. Ezek a vállalatok:'''''
* '''Maros Sped Kft.:''' amelynek központja Makó volt és belföldi árufuvarozásra, valamint járműjavításra jött létre.
* '''Tisza Depó Raktározó Bt.:''' amelynek központja Szegeden volt.

'''''[[1992]]-ben létrehozott cégek:'''''
* '''Tisza Volán Eurasia Spedition Szállítmányozási Kft.:''' a Tisza Volán Fuvarozási és Szállítmányozási Leányvállalat, amelyből később a Volsped Kft. alakult meg.
* '''Tisza Volán I. T. F. Rt.:''' a nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási feladatokat látta el.

Alaptevékenységként a Tisza Volán a közúti személyszállítást, a járműjavítást, karbantartást és ipari tevékenységet az idegenforgalmat és a kereskedelmet kívánta megőrizni.<ref name="ÉvKönyv" />

=== A Tisza Volán Rt. (Részvénytársaság) ===
[[1993]]. január 1-jei hatállyal kezdte meg működését.
A Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytársaság néven.
A társaság székhelye Szeged lett.

==== Tevékenységei ====
'''Alaptevékenységei'''
[[Fájl:Tisza Volán bus3.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|Tisza Volán [[Ikarus E94]]-es autóbusz [[Scania]] alvázra építve, a [[szentes]]i autóbusz-állomáson]]
* menetrendszerű közúti távolsági személyszállítás,
* nem menetrendszerű közúti távolsági személyszállítás,
* menetrendszerű közúti helyi személyszállítás.

''' Ideiglenes tevékenységei '''
[[Fájl:Tisza Volán bus4.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|Tisza Volán [[Ikarus C56|Ikarus CLASSIC C56]] típusú autóbusz, ami Szenteshez tartozik. A kép [[Nagymágocs]]on készült.]]
* utazásszervezés, idegenvezetés,
* egyéb szállítási tevékenység,
* garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés,
* közúti járműkereskedelem,
* egyéb közúti járműjavítás, karbantartás,
* közúti járműalkatrész kiskereskedelem,
* szárazföldi szállítóeszközök kölcsönzése.

==== Az indulás és a tervek ====
A Tisza Volán Rt. alaptőkéje alapításkor 650 millió forint volt, az alaptőkén felüli vagyona pedig 639 millió 697 ezer forint. Az újonnan alakult, 100 százalékban állami tulajdonban lévő részvénytársaság 1400 dolgozóval és 350 autóbusszal kezdte meg munkáját. A fő stratégiai pontok között a közúti személyszállítás technikai feltételeinek minél gyorsabb javítását, a nyugat-európai normáknak is megfelelő minőség elérését és a dolgozók jövedelme reálértékének fokozatos növelését tűzte ki célul. Ennek érdekében a Tisza Volán Rt. megalakulásától hatalmas összegeket fordított a beruházásokra.
[[Fájl:Tisza Volán Iskolabusz.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán egyik Iveco gyártmányú iskolabusza a szentesi autóbusz-állomáson]]
==== A járműpark fejlesztése ====
* [[1992]]-ben vásárolta meg a társaság a Cummings amerikai motorral felszerelt, Csepel alvázra épült '''Csepel Union''' autóbusz.
* [[1993]]-ban [[Ikarus 396]]-os luxus távolsági autóbusz, s ebben az esztendőben gyarapodott a Tisza Volán flotta az első korszerűnek mondható, Rába D10-es motorral felszerelt [[Ikarus 244]]-es autóbuszokkal.
* [[1994]]-ben már munkába léptek a társaságnál az [[Ikarus 400]]-as család autóbuszai (DAF és Rába motoros szóló buszok), amelyek helyközi forgalomban szállították az utasokat. Ekkoriban érkezett a [[Neoplan]] különjáratos luxusbuszt is, amely minden komforttal felszerelve szolgálta ki az utazóközönséget. A járműrekonstrukció keretében ebben az évben [[Ikarus 415]]-ös és [[Ikarus 435]]-ös csuklós buszokat is vett a cég. Ezek a járművek a helyközi és a helyi forgalomban kaptak feladatokat.
* [[1995]]-ben kezdődött meg az első komfortos belföldi távolsági autóbuszok beszerzése, mégpedig az [[Ikarus E 95]]-ös típusból.
* [[1996]]-ban a Scania alvázra és hajtásláncra épített [[Ikarus E95|E 95]] típusú távolsági autóbuszok és a turista különjáratokhoz vett [[Scania|Scaniák]].
* [[1997]]-ben érkezett az első [[Ikarus E 14]] típusú [[minibusz]]. De ekkor érkezett még a vásárolta a társaság az első [[Detroit]], elektronikusan vezérelt [[Euro II.]] minősítésű dízel motorral felszerelt [[Ikarus E95|E 95]]-ös autóbusz.
* [[1998]]-ban az Ikarus 200-as család korszerűsített járművei érkeztek, az [[Ikarus 256.42]]-es típusú buszok.
* [[1999]]-ben az [[Ikarus Classic]] fantázianévvel ellátott buszokkal érkeztek. Országos viszonylatban is egyedülálló járműfejlesztési programot hajtott végre a társaság, amikor a Tisza Volán buszparkját [[1999]]-re 27 darab földgázüzemű autóbusszal gyarapította. Ezek a rendkívül környezetbarát, a dízelüzemű buszoknál halkabb járművek Szeged helyi közlekedését segítik.
* [[2000]]-ben megkezdték munkájukat a szegedi helyi forgalomban az első alacsony padlós városi csuklós buszok az [[Ikarus 417]]-es, és még ebben az esztendőben érkeztek az automata sebességváltóval felszerelt helyközi autóbuszok, az [[Ikarus C56|Ikarus Classic C 56]]-ok.

==== Korszerűsítések ====
[[Fájl:Tisza Volán bus5.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus E94|IKARUS E94F]] típusú autóbusza a [[2005]]-ös beszerzésből.<ref>[http://tvszeged.fw.hu/ Tisza Volán Szeged] (hozzáférve: 2009. augusztus 24.)</ref>]]
Megújult az autóbusz-közlekedési szervizhálózat is. Ma már számítógépes diagnosztikai berendezések segítik a járműhibák gyors és pontos felismerését, valamint azok kijavítását. [[Szentes]]en műszaki telep épült [[1994]]-ben, és megújult a Tisza Volán Rt. szinte majdnem minden ingatlanja. Megújultak az autóbusz-pályaudvarok, energiatakarékos fűtést is bevezetett a vállalat. A központi irodaház tömbje is sokkal kényelmesebb és esztétikusabb munkahely ma már, mint tíz esztendővel ezelőtt volt. [[2000]]-re a társaság majdnem minden tevékenységi köre számítógépes irányítás alá került, és kiépült az [[Internet]] és az [[intranet]] hálózat is.

==== Tulajdonrészei más vállalatokban, és érdeklődés körei ====
[[Fájl:Tisza Volán busz in Nagymágocs.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A Tisza Volán egyik [[Ikarus E94]]F típusú autóbusza [[Nagymágocs]]on fordulás közben]]
''' Tulajdonrészei '''

Tulajdonrésszel rendelkezett: az Általános Közlekedési Hitelszövetkezetben, a Délvilág Kiadó Rt.-ben, a Direkt Autójavító és Szolgáltató Rt.-ben, a Hód-Trans Fuvarozó és Karbantartó Kft.-ben, a Junita Export-import Kereskedelmi Rt.-ben, a Fraelog Szegedi Logisztikai Központot Előkészítő és Fejlesztő Kft.-ben, a Start Szállítmányozási, Járműjavító és Kereskedelmi Kft.-ben, a Tisza Volán Belföldi Fuvarozó és Szállítmányozási Kft.-ben, a Tisza Volán Csoport Nemzetközi Fuvarozási és Szállítmányozási Rt.-ben, a Tisza Volán Group Eurasia Spedition Szállítmányozási Kft.-ben, a Tiszadepó Raktározási Bt.-ben, a Tiszanet Internet Szolgáltató Rt.-ben, a Tiszatrans Szállítmányozási Kft.-ben, a Tiszatranzit Szállítmányozó Kft.-ben, a Trade Chanel Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben, az Uniosped Fuvarozó, Karbantartó és Kereskedelmi Kft.-ben, a Volán Humán Szolgáltatások Rt.-ben, a Volánspedició Kft.-ben, a Volánsport Szolgáltató Kft.-ben és a Voxer Szerviz és Kereskedelmi Rt.-ben.

A Tisza Volán Rt. ma is több-kevesebb tulajdoni résszel rendelkezik: a Tisza Volán Taxi Kft.-ben, a Profkont Ingatlanüzemeltető Kft.-ben, a Pakett Bróker Ertékpapír-forgalmazási és Befektetési Rt.-ben, a Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt.-ben, a Maros-Sped Kereskedelmi, Szállítmányozási és Szolgáltató Kft.-ben, a Volán Klastrom Hotel Rt.-ben, az Országos Közlekedésfinanszírozási Rt.-ben, a Dél-Alföldi Közlekedésfejlesztési Kft.-ben és a Volán Hotel Szálloda és Vendéglátó Kft.-ben.

''' Érdekeltségi kör '''
A társaság egyéb, szakmai jellegű érdekeltségei: Volán Egyesülés, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Volán Vagyonbiztosító Egyesület Volán Club Balaton Rehabilitációs Egyesület, Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetsége, Tisza Volán Sport Club, Saldo, Müszi, Magyar Utazási Irodák Szövetsége, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, Magyar Marketing Szövetség, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, Magyar Közgazdasági Társaság, Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, Közlekedéstudományi Egyesület Kooperációs Kutatási Központ, Kompkonzult, Európai Minőségügyi Szervezet, Első Tőzsde Klub, Autójavítók és Autókereskedők Szakszövetsége.

== A társaság története 2000 után ==
A Tisza Volán [[2002]]-ben, [[2005]]-ben és [[2006]]-ban [[Ikarus E94|Ikarus E94F]] típusú autóbuszokat szerzett be.<ref>[http://www.freeweb.hu/tvszeged/index.htm Tisza Volán Szeged] (hozzáférve: 2009. augusztus 24.)</ref>
A Tisza Volán 2005-ben a [[szentes]]i autóbusz-állomást felújította 150 millióból. Az autóbusz-állomás felavatása 2005. [[december 8.|december 8]]-án délután volt.<ref>[http://www.varosivisszhang.hu/?p=510 Városi Visszhang – Szentes és térsége független lapja: Buszállomás – 150 millióból] (hozzáférve: 2009. október 2.)</ref><ref>[http://www.varosivisszhang.hu/?p=395 Városi Visszhang – Szentes és térsége független lapja: Kész a buszállomás] (hozzáférve: 2009. október 2.)</ref> Ebben az időben némi eltéréssel a [[hódmezővásárhely]]i autóbusz-állomást is felújította a vállalat.<ref>[http://epiteszforum.hu/node/13669 Építészfórum: Hódmezővásárhelyi buszpályaudvar] (hozzáférve: 2009. október 2.)</ref> A Tisza Volánhoz [[2009]]-ben 25 új alacsony padlós [[Mercedes-Benz Conecto]] típusú helyi járatos autóbusz érkezett [[Szeged]]re. Az autóbuszok darabja 80 millió forintba került. Ezek a járművek egy hároméves beszerzés utolsó előtti darabjai. Ezek az autóbuszok a legmodernebbek [[Európa|Európában]], hiszen alacsony padlósak, és korszerű utastájékoztató rendszerrel ellátottak, és ezenkívül a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A kipufogógáz-tisztító rendszerük a káros anyagokat környezetbarát gázokká alakítja át. [[2009]] végére további új buszok érkeztek, így a szegedi helyi járműpark a magyar nagyvárosok közül a második legjobb technikai felszereltségű és legfiatalabb átlagéletkorú járműpark lett.<ref>[http://www.tiszavolan.hu/Default.aspx?pg=ArticleDetail&id=285&sm=601&smi=2 A Tisza Volán hivatalos honlapja]</ref><ref>[http://www.tiszavolan.hu/Default.aspx?pg=ArticleDetail&id=296&sm=601&smi=2 A Tisza Volán hivatalos honlapja]</ref>

2014. december 31-ével a társaság pályafutása véget ért. A Bács-, Kunság-, Tisza-, illetve Körös Volánt egy cég, a DAKK Zrt. fogta össze. 2015 áprilisában a buszokon megkezdődtek az „átmatricázások”, folyamatosan kerülnek le a Tisza Volán logók, és kerülnek fel a DAKK Zrt. feliratok.


== Igazgatók ==
== Igazgatók ==
{| class="wikitable" style="font-size:90%; text-align:center;
[[Fájl:Buszjegy, Tisza Volán, Szeged-Pécs, 2008.12.24..jpg|jobbra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán által [[2008]]. [[december 24.|december 24]]-én, egy járművén kiadott kedvezményes (diák) buszjegy. A buszjegy a [[Szeged]]–[[Pécs]] vonalra volt érvényes]]
!Név
* [[1950]]–1954: Scheiber Zoltán
!Időszak
* [[1954]]–1956: Losonczi István
|-
* [[1956]]: Arday Lajos
|Scheiber Zoltán
* [[1957]]–1977: Dr. Csiszár Károly
|1950–1954{{refhely|Tortenet4|azonos=tortenet4}}
* [[1977]]–1989: Dr. Kardos János
|-
* [[1989]]–1990: Élő Elemér
|Losonczi István
* [[1990]]–2013: Dr. Szeri István<ref>{{cite web |url=https://24.hu/belfold/2013/03/19/a-katasztrofavedelem-elismerese-a-szegedi-volanosoknak/ |title=A katasztrófavédelem elismerése a szegedi volánosoknak |publisher=24.hu |date=2013-03-19 |accessdate=2018-07-18}}</ref>
|1954–1956{{refhely|azonos=tortenet4}}
* 2013: Szarvas Péter<ref name=valtas13>{{cite web |url=http://www.delmagyar.hu/gazdasag/tavaly_kituntettek_iden_menesztettek/2345694/ |title=Tavaly kitüntették, idén menesztették |publisher=delmagyar.hu |date=2013-08-15 |accessdate=2018-07-18}}</ref>
|-
* 2013–2014: Fekete Antal<ref name=valtas13 />
|Arday Lajos
|1956{{refhely|azonos=tortenet4}}
|-
|Dr. Csiszár Károly
|1957–1977{{refhely|azonos=tortenet4}}
|-
|Dr. Kardos János
|1977–1989{{refhely|azonos=tortenet4}}
|-
|Élő Elemér
|1989–1990{{refhely|azonos=tortenet4}}
|-
|Dr. Szeri István
|1990–2013{{refhely|azonos=tortenet4}}<ref>{{cite web |url=https://24.hu/belfold/2013/03/19/a-katasztrofavedelem-elismerese-a-szegedi-volanosoknak/ |title=A katasztrófavédelem elismerése a szegedi volánosoknak |publisher=24.hu |date=2013-03-19 |accessdate=2018-07-24}}</ref>
|-
|Szarvas Péter
|2013<ref name=valtas13>{{cite web |url=http://www.delmagyar.hu/gazdasag/tavaly_kituntettek_iden_menesztettek/2345694/ |title=Tavaly kitüntették, idén menesztették |publisher=delmagyar.hu |date=2013-08-15 |accessdate=2018-07-24}}</ref>
|-
|Fekete Antal
|2013–2014<ref name=valtas13 />
|}


== Felügyeleti szervei ==
== 2014-es járműpark ==
{| class="wikitable" style="font-size:90%; text-align:center;"
* [[Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium]]
|+ Összefoglaló táblázat
* [[Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság]]
|-
* [[Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.]]
!Kép
* [[Nemzeti Közlekedési Hatóság]]
!Busztípus
* [[Regionális Közlekedésszervezési Irodd|Regionális Közlekedésszervezési Irodák]]
!Buszfajta
* [[Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.]]
|-
* [[Volán Egyesülés]]<ref name="TiszaVolán">{{cite web|url=http://www.tiszavolan.hu/|title=A Tisza Volán honlapja|accessdate=2009-06-15}}</ref>
|[[Fájl:Bus Makó 02.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Ikarus 256]]'''
|helyközi
|-
|[[Fájl:Szeged 83-as busz Makkosház 2012-02-26.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Ikarus 260|Ikarus 260G]]'''
|gázüzemű városi szóló
|-
|[[Fájl:71-es busz GOX-155.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Ikarus 280|Ikarus 280G]]'''
|gázüzemű városi csuklós
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,526465,0,Ikarus_EAG_E97_GBG_539.html Kép]}}
|'''[[Ikarus 397]]'''
|emeletes távolsági
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,377160,0,Ikarus_417_14_HHS_636.html Kép]}}
|'''[[Ikarus 417]]'''
|alacsony padlós városi csuklós
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,377282,0,Ikarus_435_11B_ESZ_366.html Kép]}}
|'''[[Ikarus 435]]'''
|városi csuklós
|-
|[[Fájl:Tisza Volán bus10.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Ikarus C56]]'''
|helyközi szóló
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,377687,0,Ikarus_EAG_E14_00_GHB_513.html Kép]}}
|'''[[Ikarus E14]]'''
|távolsági midi
|-
|[[Fájl:Tisza Volán bus15.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Ikarus E95]]'''
|távolsági
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,571797,0,Ikarus_EAG_E98_20_GOE_928.html Kép]}}
|'''[[Ikarus E98]]'''
|távolsági
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,566051,0,Isuzu_Turquoise_LSR_067.html Kép]}}
|'''[[Isuzu Turquoise]]'''
|helyközi midi
|-
|[[Fájl:Tisza Volán busz in Nagymágocs4.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Credo EC 11|Kravtex Credo EC 11]]'''
|helyközi
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,644994,0,Mercedes_Benz_O530G_CNG_KFA_293.html Kép]}}
|'''[[Mercedes-Benz Citaro G|Mercedes-Benz Citaro G CNG]]'''
|gázüzemű alacsony padlós városi csuklós
|-
|[[Fájl:Mercedes-Benz Conecto 628.310.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Mercedes-Benz Conecto]]'''
|alacsony padlós városi szóló
|-
|[[Fájl:Mercedes Conecto Szeged.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Mercedes-Benz Conecto G]]'''
|alacsony padlós városi csuklós
|-
| [[Fájl:Neoplan N316K (FDU-305).jpg|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Neoplan N316K]]'''
|távolsági
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,6,0,Contact_302_HSX_919.html Kép]}}
|'''[[Rába Contact 302]]'''
|helyközi
|-
|[[Fájl:Szeged 83-as busz Szentháromság utca 2012-02-25.JPG|100x100px|keretnélküli]]
|'''[[Volvo 7700A]]'''
|alacsony padlós városi csuklós
|-
| {{Külső fájl |szélesség=90px |fájl1=[http://phototrans.eu/14,674575,0,Volvo_B12_600_FLN_332.html Kép]}}
|'''[[Volvo B12-600 Drögmöller|Volvo B12–600 Drögmöller]]'''
|távolsági
|}


== Járműpark ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Fájl:Ikarus 256 Szentes.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|bélyegkép|A Tisza Volán Zrt. egyik [[Ikarus 256]] típusú autóbusza a [[szentes]]i autóbusz-állomáson]]
* '''[[Ikarus]]:''' [[Ikarus 250]], [[Ikarus 260|Ikarus 260 G]], [[Ikarus 280|Ikarus 280 G]], [[Ikarus 417]], [[Ikarus 435]], [[Ikarus 256.42 H]], [[Ikarus C56]], [[Ikarus E14]], [[Ikarus E95]], [[Ikarus 397]], [[Ikarus E98]], [[Ikarus 412]], [[Ikarus 435]], [[Ikarus 396]], [[Ikarus E95|Ikarus 395]], [[Ikarus 397]], [[Ikarus E14]], [[Ikarus E94]]
* '''[[Isuzu]]:''' [[Isuzu 4HE 1-XS]]
* '''[[Credo (busz)|Credo]]:''' [[Credo EC 11|Kravtex Credo EC 11]]
* '''[[Mercedes-Benz]]:''' [[Mercedes-Benz Citaro G|Mercedes-Benz Citaro O 530 G CNG]], [[Mercedes-Benz Conecto|Mercedes-Benz Conecto 628.310]], [[Mercedes-Benz Conecto|Mercedes-Benz Conecto 628.320]]
* '''[[Neoplan]]:''' [[Neoplan N 316K]],
* '''[[Rába Járműipari Holding|Rába]]:''' [[Rába Contact 302|Rába Contact 302 AAB]], [[Rába Contact 302]]
* '''[[Volvo]]:''' [[Volvo B 12-600]], [[Volvo 7700A]], [[Volvo B10B 400]], [[Volvo 8700]], [[Volvo-Alfa Regio]], [[Volvo B12-600 Drögmöller|Volvo Drögmöller]], [[Volvo B10B 400]], [[Volvo 7000]], [[Volvo Carruss Vega]], [[Volvo 8700|Volvo 8700LE]], [[Volvo 8900|Volvo 8900LE]]
* '''[[Scania|Scania:]]''' [[Scania Citywide]],
* '''[[MAN SE|MAN]]:''' [[MAN Lion’s Classic|MAN SL 223]],<ref>[http://www.korosbuszok.extra.hu/galeria.html Körös Volános autóbuszok honlapja: Galériák: Tisza Volán Zrt.] (hozzáférés: 2009. június 25.)</ref><ref>[http://www.tiszavolan.hu/Default.aspx?pg=MenuDetail&sm=632 Tisza Volán honlapja: Autóbusz típusok] (hozzáférés: 2009. június 25.)</ref><ref>[http://www.tvszeged.fw.hu/ Tisza Volán autóbuszok honlapja]</ref>
* [[Midibusz]], [[Hódmezővásárhely]]en helyi járatban<ref>[http://www.tiszavolan.hu/Default.aspx?pg=ArticleDetail&id=238&sm=623&smi=39 Tisza Volán Életképek-2009. Júniusi szám] (Hozzáférve: 2009. július 9.)</ref>

== Tagságai ==
{{Szeged autóbuszvonalai}}
A Tisza Volán tagja<ref name="TiszaVolán" />
* a [[Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete|Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének]],
* a [[Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége|Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségének]],
* a [[Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara|Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának]],
* a [[Volán Egyesülés]]nek,
* az [[Európai Minőségügyi Szervezet]]ének, valamint
* a [[Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége|Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének]].

== Helyi járatok ==
{{bővebben|Szeged tömegközlekedése}}
{{bővebben|Hódmezővásárhely tömegközlekedése}}
{{bővebben|Makó tömegközlekedése}}


== Források ==
== Források ==
*{{hely|Tortenet}} {{Tisza Volán 50 év|URL=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/50_ev_tisza_volan/pages/002_tisza_parti_volanhistoria.htm|fejezet=Tisza-parti Volánhistória – A Szegedi Teherfuvarozási Vállalattól a Tisza Volán Rt-ig (1950-2000.)}}
{{források}}
*{{hely|Tortenet2}} {{Tisza Volán 60 év|URL=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/ipar_es_gazdasagtortenet/tisza_volan/60_eves_a_tisza_volan/pages/005_a_tisza_volan_60_eve.htm |fejezet=A Tisza Volán Zrt. 60 éve}}
*{{hely|Tortenet3}} {{Tisza Volán 60 év|URL=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/ipar_es_gazdasagtortenet/tisza_volan/60_eves_a_tisza_volan/pages/003_a_tisza_volan_es.htm |fejezet=A Tisza Volán és a XXI. század}}
*{{hely|Tortenet4}} {{Tisza Volán 60 év|URL=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/ipar_es_gazdasagtortenet/tisza_volan/60_eves_a_tisza_volan/pages/000_konyveszeti_adatok.htm |fejezet=A Tisza Volán Zrt. és jogelődeinek vezetése a 60 év alatt}}


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.tiszavolan.hu/ A Tisza Volán Zrt. hivatalos honlapja]
*{{cite web |url=http://tiszavolan.hu |title=A Tisza Volán Zrt. hivatalos honlapja |publisher=Tisza Volán Zrt. |accessdate=2018-07-24 |archiveurl=http://web.archive.org/web/20141222062953/http://www.tiszavolan.hu/|archivedate=2014-12-22}}
* [http://tiszavolanzrt.bartokdaniel.fotoalbum.hu/ Bartók Dániel Tisza Volános fotóalbuma]


{{Hódmezővásárhely tömegközlekedése}}
{{Makó tömegközlekedése}}
{{Szeged tömegközlekedése}}
{{Szeged tömegközlekedése}}
{{Volán-társaságok}}
{{Volán-társaságok}}
{{Portál|Volántársaságok||Közlekedés}}
{{Portál|Volántársaságok||Közlekedés}}

{{kiemelt}}
{{kiemelt}}


A lap 2018. július 24., 21:15-kori változata

Tisza Volán
TípusZártkörűen Működő Részvénytársaság
Alapítva1950. (1993)
NévadóTisza
Megszűnt2014. december 31.
JogutódDAKK Zrt.
Székhely Magyarország 6724 Szeged, Bakay Nándor utca 48.
VezetőkFekete Antal (vezérigazgató)
IparágAutóbusz-közlekedés Csongrád megyében, gépjárműalkatrész-kereskedelem
A Tisza Volán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza Volán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zrt. (közismert nevén Tisza Volán) egy megszűnt magyarországi közlekedési vállalat, ami Csongrád megye helyi és helyközi autóbusz-közlekedését látta el. Székhelye Szegeden, a Bakay Nándor utcai telephelyen volt. Jogelődje 1950. október 1-jén alakult meg Szegedi Teherfuvarozási Vállalat néven, ekkor Békés és Csongrád megye teherfuvarozását bonyolította le. Az évtized folyamán a vállalat kettészakadt, végül 42. számú, majd 1961-től 10. számú Autóközlekedési Vállalatként már csak Csongrád megye közlekedését irányította. 1963 folyamán átvette Szeged helyi buszjáratainak üzemeltetését is az SZKT-tól. A megyeszékhelyen új telephely létesítése indult meg, amit 1968-ban avattak fel. A következő évre a megye minden települését bekapcsolták a közösségi közlekedésbe. 1970-ben a társaság a Volán 10. számú Vállalat nevet vette fel. A cég országszerte foglalkozott teherszállítással ebben az évtizedben, sőt, az alkalmazottak külföldön is besegítettek különböző építkezéseken. 1984-ben a neve Tisza Volán lett, és az 1980-as években több elismerő oklevéllel jutalmazták a társaság tevékenységét. 1993 legelején teljes mértékben állami tulajdonúvá vált, ettől kezdve Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytársaság néven üzemelt tovább. Az ezredforduló idején megkezdték az első alacsony padlós autóbuszok beszerzését Szegeden. 2005 decemberében neve Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett. A 2010-es évek elejére műholdas járműkövető GPS-GPRS rendszert alakított ki, több autóbusz-állomást és telephelyet felújított, illetve megújította a járműparkját is a cég. 2015. január 1-jével a Dél-alföldi Közlekedési Központba (DAKK Zrt.) olvadt.

Története

Csepel D–350-es teherkocsi

A Szegedi Teherfuvarozási Vállalat

Az 1949-es államosítás jegyében létrejött Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat több vidéki településen is főnökséget szervezett, szegedi központja 1949 májusában alakult meg a Lenin (ma Tisza Lajos) körút 58. szám alatt. A műhely és a garázs a Marx (ma Mars) tér 10. szám alatt rendezkedett be. Megalakulása idején a Lenin körúti ingatlanban 24-en – köztük 3-an műszaki karbantartóként és 4-en adminisztrátorként – dolgoztak Och Nándor vezetésével, a vállalat 16 járművét pedig 16 sofőr vezette. Csongrád megyében még Hódmezővásárhelyen és Makón létesült főnökség, míg a megye többi településén a postaképviselet szervezte a teherfuvarozást. Az 1950-ben megalapított Országos Teherfuvarozási Központhoz fűződő átszervezések kapcsán mindhárom főmérnökség az újonnan létrehozott Szegedi Teherfuvarozási Vállalatba olvadt. Igazgatója Scheiber Zoltán lett, a hódmezővásárhelyi ágazatot Halmi János, míg a makóit Deme Lajos irányította. Feladatköre a három város teherjárművei mellett még a szentesi, csongrádi és kisteleki postaképviseleti kocsikéra is kiterjedt. A vállalat ekkoriban az alábbi járművekkel rendelkezett: 39 Opel Blitz típusú teherautó, ezek többsége (24) Szegeden szolgált, 5 Marosvásárhelyen, 4 Makón, 2-2-2 pedig a három postaképviseleten. A szegedi állományt még további 2 MAN-gyártmányú, illetve egy-egy DKV és Bedford kocsi gyarapította.[1]

1951. február 1-jén 54 darab Békés megyei gépkocsival bővült a flotta, részben ezekkel kezdték el irányítani a békéscsabai, az orosházi, a szarvasi és a gyomai főnökséget is. A vállalat munkásait az 1950-es évek szigorú tervgazdálkodása túlteljesítésre késztette, így eshetett meg, hogy a sofőrök 360–400 órát vezettek havonta, de előfordult az 500 órás (napi 16 órás) munkaidő is. Az 1951-es évet a cég 101 tehergépkocsival, 6 darab pótkocsival és 2 belszolgálati teherautóval zárta. 1952-ben a járművek nagy részét a Csepel D–350-es típusú teherkocsik váltották fel, végül az Opel Blitzeket is a hazai gyártmányú kocsik váltották fel. 1952 végén 157 tehergépjárműből és 24 pótkocsiból állt a flotta, a következő évben pedig közel 200 gépjárműje volt a vállalatnak. 1953. április 1-jén a szentei postaképviseletből főnökség alakult.[1]

Az AKÖV-korszak

1953. október 1-jén országszerte átszervezték a közúti gépjármű-fuvarozás rendszerét, ezzel pedig létrejöttek a későbbi volántársaságok elődei, békéscsabai székhellyel a 8. számú Autóközlekedési Igazgatóság, Szegeden pedig a 82. számú Autóközlekedési Vállalat.[1] November 1-jén a szegedi járműpark a Vidéki Taxi Egyesülés 22 Opel típusú személyautójával gazdagodott, majd december 1-jén – amikor a MÁVAUT szegedi kirendeltsége beleolvadt a 82-es AKÖV-be – hét autóbusszal, három bódés és négy ponyvás Csepel gyártmányú teherautóval bővült.[1] A békés és csongrád megyei áru- és személyszállítás 1953. december 1-jén vált külön a 81. számú AKÖV (későbbi Körös Volán) megalapításával.[2] A 81-es AKÖV járműparkjához a 82-es AKÖV 95 teherkocsi átadásával járult hozzá.[1] Ettől kezdve a 82-es AKÖV a teherszállításon kívül autóbuszok közlekedtetésével, illetve taxi fuvarozással is foglalkozott; területe Csongrád megyére összpontosult, ahol 96 teherautóval és 22 pótkocsival végezte feladatait.[1] A flottát még további 3 bódés és 4 ponyvás teherautó, illetve 7 autóbusz gyarapította, ez utóbbiakkal pedig a felrobbantott szegedi vasúti híd miatti vonatpótlást szervezték meg Szeged és Újszeged között.[3]

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1954-es átszervezése kihatással volt az Autóközlekedési Igazgatóságokra is, a 8-as számú 4-es lett és Szegedre költözött.[1] Mindezek mellett hozzákerült Bács-Kiskun megye közúti közlekedésének üzemeltetése is.[1] Az AKÖV-ök számozása is megváltozott, a 4-es számú igazgatóság ettől kezdve a 41-es (Békéscsaba), 42-es (korábbi 82-es, Szeged), 43-as (Kecskemét) és 44-es (Baja) AKÖV-öt irányította.[1] Az évtized közepén a szegedi tudta a legnagyobb teljesítményt felmutatni.[1] Mindez megnyilvánult abban is, hogy 1954. december 15-én megindult a vállalat első darabárus járata a Szeged–Csongrád–Szentes útvonalon, így a 42-es AKÖV tevékenységi köre már a szállítmányozásra is kiterjedt.[1] 1955 áprilisától a Csongrád Megyei Földműves Szövetkezetek Szállítási Vállalata által üzemeltetett járműveket is átvette, ezzel a 42-es AKÖV lett a Csongrád megyei települések közötti szállítmányozási feladatok lebonyolítója.[1] Járműparkja is megújult ekkorra, az 1955-ös évet a vállalat már háromnegyed részt Csepel típusú teherkocsikkal kezdte, a maradék járművek Fiat Balilla, Phänomen Granit, Citroën, GMC és Saurer Diesel.[1] A cég 1957 decemberében 132 tehergépkocsival, 26 pótkocsival, 15 autóbusszal és bódés teherkocsival, egy autóbusz-pótkocsival és 21 taxival szolgált.[1][3]

A hatvanas éveket a vállalat ismét flottaújítással kezdte, ekkor már négyszer annyi autóbusz futott mint 1957-ben, köszönhetően az Ikarus 30-as és 55-ös típusú buszok forgalomba állásának, illetve a Csongrád Megyei Tanács Gépjárműközlekedési Vállalatától átvett 22 járműnek.[1] Míg a 42-es AKÖV 1957-ben 15 autóbusszal 1 198 000 utast szállított, addig 1960-ra ez a szám 6,5 millióra nőtt, amit 54 busszal bonyolítottak le.[1] A taxiállomány az 1960-as évek elejére megtriplázódott, a kiöregedett Opeleket Moszkvicsok és Pobedák váltották fel.[3] A Belsped Vállalat 1959. július 1-jei integrálásával – és annak 246 lovából és 170 kocsijából álló flottájával – átvette teljes Csongrád megyei helyi, illetve helyközi szállítmányozást is.[1] 1961-ben újabb átszervezés történt, ekkor megszűntek az Autóközlekedési Igazgatóságok, helyükbe az Autóközlekedési Tröszt lépett.[1] Átalakultak továbbá az AKÖV-ök is, a szegedi 1961. december 19-én 10-es számú Autóközlekedési Vállalat néven folytatta a Csongrád megyei szállítmányozást és tömegközlekedést.[1] 1963 legelején átvette a Szegedi Közlekedési Vállalattól az 1960-ban megindított helyi autóbusz-közlekedést is, és a cég 18 darab autóbuszát is, amik mellé 7 új Ikarus 620-as csatlakozott.[1][3] 1963. augusztus 1-jétől bevezették Szegeden a kalauz nélküli közlekedést is, az utasok egy forintos viteldíj ellenében vehették igénybe a járatokat, amik a helyi autóbusz-állomástól (Anna-forrás térsége) Csongrádi sugárúthoz, Tápéra, Petőfitelepre, Béketelepre, Gyálarétre, Hattyastelepre, Mihálytelekre, Szőregre és a Repülőtérre indultak, de például 1963-ban strandjárat is közlekedett Partfürdőre, 1964 őszétől pedig menetrend szerinti járat kötötte össze a megyeszékhelyt Kiskundorozsmával is.[1] Turistajáratként mikrobusz is közlekedett, ami a város nevezetességeit érintette.[1]

A Takaréktár utcai buszállomás 1960-ban
Mars tér, 1969
FAÜ csuklós a Bakay Nándor utcában

A buszflotta az 1960-as évek első felében megduplázódott, így a vállalatnak gondot okozott az ebből eredő zsúfoltság kezelése is. A MÁV Igazgatóság melletti, illetve a Takaréktár utcai buszállomás kapacitása mindehhez alacsony volt, ezért megindult a Marx (ma Mars) téri autóbusz-állomás építése, amit végül 1965. november 13-án adtak át. Igen kimagasló színvonalat ütött meg a maga korában, ugyanis ipari televízióval, forgatható képernyőkkel, és utastájékoztatást szolgáló fényújsággal is felszerelték. Az azonos útvonalon közlekedő helyközi és távolsági járatokat azonos kocsiállásról indították, a helyi buszvonalak pedig a tér északi oldaláról indultak. A 10-es AKÖV nemzetközi járatokat is indított évente 1-2 esetben Jugoszláviába, Csehszlovákiába, Lengyelországba és Ausztriába, azonban a magyar-jugoszláv kishatáregyezmény létrejötte után menetrend szerinti közlekedést is lebonyolított Szabadka, Újvidék és Zombor irányába.[1]

A személyszállítási üzletág közel háromszor annyi utast szállított 1965-ben, mint öt évvel korábban. A 117 autóbusszal rendelkező cég a rohamosan növekvő utazási igényekkel nem tudott lépést tartani, a csúcsidőszakokban jellemzővé vált a túlzsúfoltság. Pozitív változást jelentett, hogy a szekérfuvarozási ágazat egyharmadával csökkent a benzines járművek forgalomba állításával. 1967-ben IFA W50-es teherautók érkeztek az NDK-ból a régi Csepel-gyártmányúak felváltására, két évvel később azonban újra a Csepel lett a befutó, ezúttal a D–350-es és D–420-as típussal. A növekvő fuvarpiac miatt a vasútállomási fuvarozásban, illetve a lakás- és úépítéshez kapcsolódó munkálatokban a 10-es AKÖV teherautói is rendelkezésre álltak. A vállalat járművei szállították a szentesi Zsoldos-téglagyár és a Kontakta Alkatrészgyár, illetve a szegedi EMERGÉ Gumigyár és a Szegedi Kábelgyár termékeit is. A Paksi Atomerőmű talajrendezési munkálataihoz 15 Tátra típusú gépkocsival szállították a földet. A vállalat autói besegítettek az árvízvédelmi gátak építésében, de mezőgazdasági termények és élő állatok fuvarozásában is. 1967. július 1-jével az AKÖV átvette a MÁV-Transz szolgáltatást a vasúttársaságtól, így a 10-es AKÖV öt körzeti irodát nyitott Csongrád megyében. Hosszú ideig egyedül a 10-es AKÖV bonyolította le a közúti bútorszállítást, amihez IFA és Möbelwagen gyártmányú speciális járműveket szereztek be.[1]

Az 1960-as évek végére fejlődésnek indult a buszközlekedés is, 1969-re a megye minden településére járt autóbuszviszonylat, illetve Szegeden 7 új csuklós autóbuszt állítottak forgalomba, amik az újszegedi 5-ös villamost váltották ki.[1][3] A munkaerőhiány miatt 1967-től tanfolyamokat is indított a vállalat, ami következtében több száz ember kapott jogosítványt.[1] A Szeged-Rókus vasútállomással szemben kialakított telephely kapacitása szűkösnek bizonyult – megesett, hogy a szerelőknek szabad ég alatt kellett dolgozniuk –, így 1965-ben új telephely létesítését kezdték meg a Bakay Nándor utcában, amit 1968. augusztus 31-én vettek használatba.[1] A buszgarázs kivitelezése közel százezer forintba került, cserébe a korábbival szemben kényelmesebb munkavégzés vált lehetővé az új irodaházban, a dolgozók számára öltözőket és mosdóhelységeket, illetve üzemi konyhát és ebédlőt alakítottak ki.[1] Korszerű üzemanyagtöltő állomás, illetve a kocsimosóban nagynyomású vízsugaras öblítést is telepítettek, míg a 2400 m2-en elterülő javítócsarnokban 24 kocsiállás biztosította a buszok javításának lehetőségét.[1] Csongrádon is új buszpályaudvart avattak fel, ez 1969. március 15-én történt meg.[1] Az 1970-es évek elején a 10-es AKÖV állományát már 759 gépkocsi és 192 autóbusz gyarapította.[1]

Volán 10. számú Vállalat

1970. szeptember 1-jétől a 10-es AKÖV Volán 10. számú Vállalat néven üzemelt tovább. A DÉLÉP-pel 1973-ban kötött szerződés keretében a közlekedési cég fuvarozta a DÉLÉP Dorozsmai úti telephelyéről a megyében zajló építkezésekre, valamint a volán továbbította a vasúton beérkező szállítmányokat is a DÉLÉP-raktárakba. Az építőipari cég dolgozóit is a volántársaság szállította a műszakváltásokkor. Mivel a DÉLÉP a szállítások megszervezésével megbízta a 10-es Volánt, így az kirendeltséget létesített annak telephelyén, ezzel együtt pedig az építőipari cég járművei, járművezetői és rakodói átkerültek a közlekedési céghez. A DÉLÉP mellett országszerte dolgoztak a 10-es Volán alkalmazottai többek között Békéscsabán a fehérneműgyár és a kötöttárugyár építkezésén, Nagykanizsán az Egyesült Izzó gyár kivitelezésén, Budapesten az orvosi műszerraktár beruházásán, vagy Baján a hajókikötő és komplex raktárközpont megvalósításán, illetve a szovjet exportra szánt almák tuzséri vasútállomásra történő elszállítását is ők bonyolították le a Nyírségben. 1972-ben besegített a vállalat a prágai autóbusz-pályaudvar építkezésén, azonban a csehszlovák utakon többször is újból felbukkant: Ostravában bányászatot előkészítő földmunkákban, Kladnóban pedig a vasmű alapozásánál segített be. A hazai beruházások egy részét már az 1971-ben beszerzett Rába–MAN kamionokkal bonyolították le, míg a Felvidéken Tatra teherautókat alkalmaztak. 1973-ban szerződést kötöttek az ATIVIZIG-gel is, ami következtében a Tisza Csongrádtól az országhatárig terjedő szakaszának töltésein megerősítő munkálatokat végeztek. Két évvel később besegített a cég a szegedi Bertalan híd, majd 1979-ben a csongrádi Tisza-híd kivitelezésében is. Az 1970-es évek folyamán megindult a távolsági darabáru-fuvarozás is Szegedről több városba.[1]

Személyszállítás terén is változást hozott az új évtized, közvetlen gyorsjárat indult a Budapest és Szeged között. Szegeden a lakótelepek felépülte a buszközlekedés reformját hozta magával, ami végül 1971. november 7-én következett be: a korábbi Mars téri központúság megszűnt, a járatokat 6 decentrumból indították. A tarjáni vonalcsoport járatai lettek a 10-esek, a petőfitelepi Fő térről indulók a 20-asok, a Szent György téren a 30-asok végállomásoztak, a Széchenyi térre a 40-esek érkeztek, míg a Bartók térről a 60-as, a Mars térről pedig a 70-es járatok közlekedtek. 1974 után újabb helyközi járatok létesültek a megyeszékhely és Makó között, illetve Apátfalva–Magyarcsanád–Nagylak útvonalon. A Szegedi Kisvasút 1975-ös megszűnésével az ásotthalmi és pusztamérgesi térségbe is buszjáratok indultak. A kiskundorozsmai, ópusztaszeri, sándorfalvi és üllési régióban is áttörést ért el a cég: az 1960-as évektől ponyvás Csepel teherautókkal, később pedig bódés kocsikkal utazhattak az ingázók, de 1975-től már autóbuszok közlekedtek itt is. 1978 augusztusában Makón, 1979 májusában pedig Hódmezővásárhelyen avattak fel autóbusz-pályaudvart. A szegedi Alföld Toursszal és a makói Vakáció Utazási Irodával együttműködve a belföldi és külföldi turizmusokban is részt vett a cég.[1] Az ötnapos munkahét és az ötnapos tanítási hét 1981–82-es bevezetésével menetrendi átalakítások is szükségessé váltak, ez a menetrend szerinti és a szerződéses járatok 80 százalékát érintette.[1]

Taxiközlekedés terén is történtek változások, még 1969. május 15-én bérbe adták a járműveket, így a sofőrök önelszámolók lettek. A taxiközpontot 1972-ben a mai Feketesas utcába költöztették át. 1976 tavaszától a kocsikba URH-készüléket is felszereltek.[1]

Létrejön a Tisza Volán

A 10-es Volán kimagasló teljesítményét 1982-ben a Volán Tröszt elismerő oklevelével, illetve 1981-ben, 1983-ban és 1985-ben Kiváló Vállalat címmel jutalmazták, igaz hogy ez utóbbit már a Tisza Volán kapta meg. A névváltoztatásra a kezdőlöketet a Volán Trösztök 1983. decemberi megszűnése adta, ugyanis a volántársaságok önállóvá váltak, majd az 1984-es év végére új nevet vett fel. Bár nagyobb önállósággal rendelkezett, működését még mindig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, illetve a Csongrád megyei Pártbizottságon hozott döntések szabályozták. Még ugyanebben az évben miniszteri dicséretben is részesítették a vállalatot.[1]

Bár Csongrád megyében visszaesett a fuvarozás, a nemzetközi piacra gyakran szállított a Tisza Volán, többek között a Skandináviába, Lengyelországba és Svájcba is. A Dégázzal 1982-ben kötött szerződés értelmében a volántársaság napi 12–15 ezer PB-gázpalackot szállított Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területére.[1]

A buszközlekedés túlzsúfoltságának enyhítése végett Szegeden bevezették a lépcsőzetes munkakezdést, amivel jobb utaseloszlás alakult ki. Ugyancsak a megyeszékhelyen szerveztek a város környékén található üdülőövezetekbe úgynevezett telkes járatokat is. A dinamikus hálózatfejlődés megmutatkozik abban is, hogy 1984-ben Szegeden 106,7 kilométer hosszan 43 vonalon jártak buszok. A megye második legnagyobb városában, Hódmezővásárhelyen 39,3 kilométeren járt 13 viszonylat, Szentesen 11 vonal alkotta a 23,1 kilométeres hálózatot, míg Makón és Csongrádon 13,3 kilométer volt a vonalhálózat hossza, előbbin 6, utóbbin pedig 4 viszonylattal. Az évtized közepére a megye legtöbb településén jártak helyközi buszvonalak, azonban a helyközi forgalom tarifaemelés miatt lecsökkent. Fejlesztették a telephelyeket is, Szegeden orvosi részleget nyitottak, új diagnosztikai csarnokot adtak át és felújították az akkumulátor műhelyt is, míg Hódmezővásárhelyen a javítóműhelyt bővítették ki. Új buszállomást avattak Szentesen, a szegedi Mars térin pedig megindult a fűtés rekonstrukciója. 1986. január 1-jétől fontos fejlesztésnek bizonyult az új üzemi számítástechnikai rendszer bevezetése, így gépjárművek mozgása és a fuvarozási partnerek megbízásairól aktuálisan is tudtak értesülni. 1987-ben a cég munkatársai létrehozták az EMKE fantázianevű, több funkciós, programozott jegykiadó és elszámoló készüléket.[1]

A rendszerváltás idejére visszaesett a magyar gazdaság, az új évtized legelejére a céget 600 millió forintos adósság terhelte és veszteségesnek bizonyult. 1990 nyarán létszámleépítésre került sor, ekkor 800 főt bocsátott el a cég. A Tisza Volán új cégeket hozott létre, ezek az alábbiak voltak:[1]

Cég neve Alapítás éve Feladat
Tisza Volán Taxi Kft. 1989 Taxiközlekedés
Volán Sport Szolgáltató Kft. 1989 ?
Tiszatrans GmbH 1989 Áruszállítás
Direkt Rt. 1990 Autójavítás és szolgáltatás Szentesen
Uniósped Kft 1990 Csongrádi és a szentesi belföldi áruszállítás és járműjavítás
Start Kft. 1990 Áruszállítás, járműjavítás, kereskedelem
H-TRANS Kft. 1990 Belföldi és nemzetközi áruszállítás, járműjavítás
Maros Sped Kft. 1991 Belföldi áruszállítás, járműjavítás
Tisza Depó Raktározó Bt. 1991 ?
Tisza Volán Eurasia Spedition Szállítmányozási Kft. 1992 Áruszállítás
Tisza Volán Fuvarozási és Szállítmányozási Leányvállalat
(később Volsped Kft.) 		1992 Áruszállítás
Tisza Volán I. T. F. Rt. 1992 Nemzetközi áruszállítás

Állami tulajdonban a cég

Ikarus 280G a 71-es vonalon

1993. január 1-jén a közlekedési cég neve Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytársaság (röviden Tisza Volán Rt.) lett, és teljes mértékben állami tulajdonúvá vált. Megalakulásakor az alaptőkéje 650 millió forint, ezen felüli vagyona pedig közel 640 millió forint volt. Az 1970-es és ’80-as években beszerzett 200-as szériájú dízeljárműveket (Ikarus 256, Ikarus 260, Ikarus 280) sűrített földgáz meghajtású Ikarus 260G-k és 280G-k, illetve 415-ös és 435-ös típusok követték. A helyközi forgalom kiszolgálására Ikarus 244-es és C56-os típusok, míg és a távolsági számára Ikarus E14-esek és E95-ösök, illetve Neoplanok és Scaniák érkeztek. 2000-ben megérkeztek a céghez az első alacsony padlós kocsik, két darab csuklós Ikarus 417-es képében. 2001-ben 5-5 15 méter hosszú, Ikarus–Volvo E95 és Rába Contact 302 típusú buszok váltottak fel helyközi és a távolsági csuklósokat. 2005-ben 17 darab használt, Volvo B1OBLE Carrus Vega autóbusz érkezett Finnországból, amiket a Tisza Volán a helyközi buszvonalakon állított forgalomba. A helyi közlekedésben gázüzemű Mercedes Citarók kezdték meg pályafutásukat.[3]

Az évek során a társaság több minősítést és díjat is szerzett. 1997-ben a cég Járműjavító és Ipari Igazgatósága ISO 9002-es, a forgalmi szakterület pedig ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítványt nyert el.[3] Az ISO 14001-es környezet központú irányítás megszerzését is sikerrel auditálták.[3] Az 1999-es VIII. Magyar Innovációs Nagydíjon a bíráló bizottság oklevéllel jutalmazta a vállalatot.[3] 2001-ben IIASA–SHIBA Díjat kapott és a Nemzeti Minőségi Klub tagjává vált.[3] A 2002-es végén, a jegykiadó és elszámoló rendszerért, Minőség Háza kitüntetésben részesült az EMKE Kft. és a Tisza Volán.[3] 2003-ban az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére a Diákbónusz Kht. a Szegedi Tudományegyetemen építette ki a chipkártyás diákigazolvány-rendszerét, amivel a diákok a Győr és Szeged közötti távolsági járaton is tudtak elektronikusan fizetni.[3][4] 2010-ben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a vállalatnak ítélte Csongrád Megye Gazdaságáért Díjat.[3]

Mercedes–Benz Conecto G a 20-ason

Makó, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely önkormányzata 2005-ben, Szegedé pedig 2006-ban nyolc évvel meghosszabbította a helyi buszközlekedés ellátását a – tőkepiacról szóló törvény módosítása miatt – 2005. december 14-étől Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság néven futott vállalattal. Ez utóbbinál a Tisza Volán Zrt. vállalta, hogy a szegedi járművek átlagéletkora tíz év alatti lesz 2009 végére, illetve hogy 29 új alacsony padlós buszt vásárolnak. 2006 júliusában átvette a Szeged–Hódmezővásárhely útvonalon közlekedő gyorsjáratokat is, amin a járatpárok számát 18-ról 81-re emelte. Szeptembertől a makói iskolákhoz iskolabuszok indultak a közeli településekről. Az év végére a szegedi alacsony padlósok száma 24-re nőtt, ezzel minden buszvonalon lehetővé vált az akadálymentes kiszolgálás is. A megyeszékhely közlekedése a következő évben is fejlődött, újabb 3 akadálymentes jármű érkezett a céghez, illetve bevezették a városban a műholdas járműkövető GPS-GPRS-rendszert is. A társaság által üzemeltetett iskolajáratok száma tízre nőtt és már Szeged és Szentes térségében is közlekedtek. A 2008–2009-es évben a szegedi buszflotta 25 Mercedes-Benz Conecto és Conecto G típusú kocsival gyarapodott, így végül a tervezett 29 helyett eggyel kevesebb akadálymentes busz állt forgalomba az elmúlt három év folyamán a városban. Kísérletképp a GPS-GPRS alapú rendszert kiterjesztették a helyközi és távolsági buszvonalakra is.[3]

Az autóbusz-állomások és telephelyek terén is történtek fejlesztések, elsőként 2001-ben, a Bakay Nándor utcai telephelyen környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre, míg Makón javítóbázist létesítettek. 2004-ben új benzinkút épült a szegedi buszgarázsban, majd 2005 folyamán kibővítették a Volvo-műhelyet. Ezzel párhuzamosan felújításon esett át a diagnosztikai műhely és a mosó szennyvíztisztítója. Ugyanebben az évben felavatták Szentesen a fényezőműhelyt és az új helyi autóbusz-pályaudvart is. Mórahalmon egy évvel később adták át a buszállomást, amit az átépített hódmezővásárhelyi követett. A makói és a felújított szegedi kocsimosót 2006–07 folyamán nyitották meg. A Bakay Nándor utcai telephelyen lévő szociális blokk építése 2009-ben fejeződött be. Uniós támogatással készült el 2010-re sándorfalvi, a kistelki, illetve az új makói buszállomás is.[3]

2013-ban a társaság autóbuszai új GPS-alapú információs rendszerrel lettek felszerelve, ami képes rögzíteni a járművek mozgását, valamint működésének paramétereit (pl. sebesség, nyitott/zárt ajtók) is rögzíteni.[5]

2015. január 1-jével a Tisza Volán – a Bács Volánnal, a Körös Volánnal, és a Kunság Volánnal egyetemben – a Dél-alföldi Közlekedési Központba (DAKK Zrt.) olvadt.[6][7]

Igazgatók

Név Időszak
Scheiber Zoltán 1950–1954[8]
Losonczi István 1954–1956[8]
Arday Lajos 1956[8]
Dr. Csiszár Károly 1957–1977[8]
Dr. Kardos János 1977–1989[8]
Élő Elemér 1989–1990[8]
Dr. Szeri István 1990–2013[8][9]
Szarvas Péter 2013[10]
Fekete Antal 2013–2014[10]

2014-es járműpark

Összefoglaló táblázat
Kép Busztípus Buszfajta
Ikarus 256 helyközi
Ikarus 260G gázüzemű városi szóló
Ikarus 280G gázüzemű városi csuklós
 Kép
Ikarus 397 emeletes távolsági
 Kép
Ikarus 417 alacsony padlós városi csuklós
 Kép
Ikarus 435 városi csuklós
Ikarus C56 helyközi szóló
 Kép
Ikarus E14 távolsági midi
Ikarus E95 távolsági
 Kép
Ikarus E98 távolsági
 Kép
Isuzu Turquoise helyközi midi
Kravtex Credo EC 11 helyközi
 Kép
Mercedes-Benz Citaro G CNG gázüzemű alacsony padlós városi csuklós
Mercedes-Benz Conecto alacsony padlós városi szóló
Mercedes-Benz Conecto G alacsony padlós városi csuklós
Neoplan N316K távolsági
 Kép
Rába Contact 302 helyközi
Volvo 7700A alacsony padlós városi csuklós
 Kép
Volvo B12–600 Drögmöller távolsági

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am Tortenet
  2. ↑ A Körös Volán Rt. történetének fontosabb állomásai (1953–2003). Körös Volán. [2009. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Tortenet2
  4. ↑ Chipkártyás diákigazolványt tesztelnek Szegeden. origo.hu, 2003. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  5. ↑ GPS-t szereltek fel 550 buszra. delmagyar.hu, 2013. október 17. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  6. ↑ Nincsene többé volánok. vezess.hu, 2015. január 4. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  7. ↑ Beolvadás DAKK Zrt.-be. Tisza Volán Zrt.. [2015. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  8. ↑ a b c d e f g Tortenet4
  9. ↑ A katasztrófavédelem elismerése a szegedi volánosoknak. 24.hu, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  10. ↑ a b Tavaly kitüntették, idén menesztették. delmagyar.hu, 2013. augusztus 15. (Hozzáférés: 2018. július 24.)

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tisza_Volán&oldid=20195202”