Széll Kálmán tér
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 01′ 27″
A Moszkva tér (korábban Széll Kálmán tér, előtte pedig névtelen közterület) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.
Fekvése
A Rózsadomb és a Várhegy közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál fekszik, az I., a II. és a XII. kerület határán; a tér maga a II. kerülethez tartozik. Dél-Buda, illetve egyes budai zöldövezetek – Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút, Zugliget, Hűvösvölgy –, továbbá néhány környező település – Nagykovácsi, Budakeszi – és a kedvelt budai kirándulóhelyek felé közlekedő villamos- és autóbuszjáratok átszállóhelye, végállomása. Itt van a 2-es metróvonal egyik forgalmas állomása, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és 2006 nyarán teljesen felújítottak. A téren van a 4-es, a 6-os, a 41-es, és az 59A villamosok végállomása, de a téren áthalad a 18-as, az 59-es és a 61-es villamos is. 1990-ig megkerülték hurokvágányokon a villamosok a teret. Akkor alakult ki a jelenlegi elrendezés.
Napjainkban
Nappal a közutakon folyamatos az autóforgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. Mára a téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll. Városképi szempontból az egyetlen meghatározó létesítmény a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó épülete, amely 1923 és 1925 között épült, és Sándy Gyula tervezte. Az épületet 2008-ban adta el a Posta. A tér a budapestiek, hétvégén a kirándulók kedvelt találkozási helye, a nyolcvanas évektől pedig reggelente a „feketén” munkát vállalók gyülekezőhelye is lett, amit a pesti köznyelv „emberpiacként” emleget.
Története
A középkorban Logod kapuja nyílt erre a területre, majd török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték, mely a 19. század második felében is működött. A környéken működő téglavető üzem számára bányásztak agyagot. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, melyet telente korcsolyapályának kezdtek használni. A fővárostól kibérelt területen szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. A területet 1929-ben elnevezték Széll Kálmán térnek, 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását. A tér nevét 1951-ben változtatták meg. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, mely a tér arculatát meghatározza.
Kalef
Kalef, ritkábban Széllkalef a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között. A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája.
A Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást kalefozásnak is nevezték. A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt. Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. A rendszerváltás után teljesen kikopott ez a kifejezés.
A jövő
A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése állandóan napirenden van, de átfogó rendezési tervet még nem fogadtak el. A tervek megvalósításának – a finanszírozás mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is vannak, hiszen fenn kell tartani a villamos- és buszjáratokat, de a tér nem bővíthető, mivel két oldalról is dombok határolják.