Farkas Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
boldogfai Farkas Endre
Boldogfai Farkas Endre István
Boldogfai Farkas Endre István
Született 1908. október 6.
Flag of Hungary (1867-1918).svg Nova, Zala vármegye
Meghalt 1994. november 18. (86 évesen)
Flag of Venezuela (1954-2006).svg Caracas, Venezuela
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Rendfokozata vezérkari őrnagy
Csatái II. világháború
Kitüntetései Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (1940. október 22.),
Erdélyi Emlékérem (1941. június 18.),
Délvidéki Emlékérem (1941. december 6.)
Rokonai Lenz Klára, felesége

Boldogfai Farkas Endre István (Nova, Zala vármegye, 1908. október 6.Caracas, Venezuela, 1994. november 18.) magyar nemesi származású második világháborús katonatiszt, kocsordosi földbirtokos, a 24. gyaloghadosztály vezérkari főnöke 1944. július 16. és augusztus 21. között, szervezője volt a caracasi venezuelai Magyar Háznak és a caracasi magyar római Katolikus Mindszenty Egyházközösségnek, melynek egyháztanácsi világi tagja, a venezuelai MHKB (Magyar Harcosok Bajtársi Közössége) csoportjának az alapító tagja volt.

Családja és korai élete[szerkesztés]

Boldogfai Farkas Endre (1908-1994) fiatal korában

A tekintélyes Zala vármegyei nemesi boldogfai Farkas család sarja. Farkas Endre Nován, Zala megyében született 1908-ban. Apja, boldogfai dr. Farkas István (1875-1921), jogász,[1] a sümegi járás főszolgabírája, jegyző, és a veszprémi egyházmegyéhez tartozó, 33 községből álló sümegi járás felelős vezetője, elsőfokú rendőrbírája, édesanyja, a persei Persay családból való persei Persay Erzsébet (1885-1913), persei Persay Gyula (1855-1924), gyógyszerész, és nemeskéri Kiss Erzsébet (1867-1888) lánya volt.[2] Endre édesanyjának az elsőfokú unokatestvére, nemeskéri Kiss István (1894-1967) altábornagy volt. Farkas Endre apai nagyszülei, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, a zalai gazdakör tagja, virilista, andráshidai birtokos, boldogfai birtokos, és nemesnépi Marton Zsófia (1842-1900) úrnő voltak. Farkas Endre nővére, boldogfai Farkas Margit (1905-1990) úrnő, akinek a férje, forintosházi dr. Forintos György (1902-1958), jogász, az igazságügyi minisztérium osztályfőnöke volt; bátyja boldogfai Farkas Gyula (1907-1938), főhadnagy volt.

Endre alig 5 évesen veszítette el az édesanyját. Fiatal korában – a Magyarországi Tanácsköztársaság zűrzavaros idejében – egy nagy tömeg a sümegi lakásukba tört be. Kirabolták a családot és Endre édesapját, a helyi főszolgabírót, kegyetlenül elverték. Édesapjának a húga, boldogfai Farkas Zsófia (1884-1948, Fangler Béla (1877-1952) felesége volt, aki a Tanácsköztársaság elleni Alsólendvai ellenforradalom egyik vezetője volt. Nem sokkal később apja megbetegedett és meghalt. Endre 13 évesen teljes jutott árvaságra és az anyai nagyapjánál Persay Gyulánál nevelkedett, aki egyben a gyámja lett a két fiútestvérnek. Anyai nagyapja gyógyszerész volt, 1886-ban megalapította az "Őrangyal" nevű gyógyszertárt Nován, egyben a Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaságnak a vezérigazgatója volt, és emellett 1000 holdas földbirtokkal rendelkezett.

A korai katonai pályafutása[szerkesztés]

Bátyjával együtt a sümegi alreáliskolába járt, majd a III-IV osztályt a kőszegi magyar királyi alreáliskolai nevelőintézetben végezte 1922-ben. 1926. június 24.-én, a Bocskai István magyar királyi reáliskolái nevelőintézetben érettségizett le Budapesten. A Ludovika Akadémián négy féléves képzését 1930. augusztus 18.-án, 22 évesen fejezte be tüzérhadnagyként az I. Ferenc József 100. születésnapjának alkalmából. 1930. augusztus 18.-án Kecskemétre osztályhoz beosztották. 1932. október 1.-jén, az aknavető ütegtől az osztály parancsnok törzséhez helyezték át. 1932 végén Gömbös Gyula honvédelmi miniszterrel találkozott egy magánlakásban szervezett összejöveteleken, amelyeken náciellenes elhatározásokat és elméleteket osztottak meg egymással, teljes egyetértésben (akkori náciellenes állása tovább is tartott még Szálasi Ferenc rövid kormányzása alatt). Farkas Endre ekkor már egészen fiatal korában veszélyesnek és természetellenesnek tartotta a nemzetiszocializmust, mivel őt leginkább monarchista (legitimista) elvek alapján nevelték fel; édesapja unokatestvérének, Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margitnak, valamint második unokatestvérének, boldogfai dr. Farkas Tibornak a legitimista befolyása erősnek bizonyult az árva Endrén. 1933. október 2.-ától 1934. április 30.á-ig a budapesti tüzér tiszti lovagló tanfolyamba hallgatóul vezényeltetett. 1933. november 1.-jén főhadnaggyá nevezték ki. 1934. október 1.-jén a 2. üteg I. szakaszhoz fog. tiszti helyre helyezték át. A magyar királyi „Losoncz István” V. Honvéd tüzérosztálytól a budapesti szab. ismertető tanfolyamba való egyidejű tartós vezénylése mellett, a magyar királyi „Mária Terézia” 1. Honvéd gyalogezred állományba helyezték át. 1937. május 1.-jén a magyar királyi V. Hadtest vezérkari parancsnoksághoz Szegedre vezényelték, majd 1937. november 1.-jén állományba helyezték át Szegeden, és az anyagi alosztály vezetőül osztatták be. 1938. január 21.-én a katonai gépjárművezetői vizsgát sikerrel letette.[3] 1939 május 1.-jén vezérkari századosnak nevezték ki főhadnagyból a vezérkari szolgálatot teljesítő tisztek csoportjába való egyidejű áthelyezés mellett.

A második világháború alatt[szerkesztés]

1939. május 1-től kezdve László Dezső v.k. ezredes anyagi alosztályának a vezetője lett. Rövid idő után, Mindszenty József, aki akkoriban Újudvarban tartózkodott, Farkas Endréhez fordult segítségért. Endre kiskora óta ismerte Mindszentyt, mivel nagynénje, Fanglerné boldogfai Farkas Zsófia (1884-1948), hosszú éveken keresztül volt elnöke a helyi katolikus nőegyletnek és az akkori zalaegerszegi plébánossal Pehm Józseffel dolgozott – és a bíboros kérésére a város élelmiszer hiányát megoldotta. 1939. július 26.-án, a Felvidék visszacsatolásával kialakult különleges helyzetben kiváló és eredményes teljesítményéért honvéd vezérkarfőnöki elismerésben részesült. 1940. május 1.-jén az 1. vezérkarfőnöki osztályhoz osztották be Szegedről Budapestre. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után szervezte az élelmiszer ellátását, és katonai közigazgatását a területeknek. 1940. október 22.-én a kormányzó Észak-Erdélynek a „magyar Szentkoronához” történt visszacsatolása alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta neki.[4] Fontos tevékenysége, szolgálata miatt, 1941. június 18.-án vehette át Horthy Miklós kormányzótól az Erdélyi Emlékérmet, Kelet-Magyarország és Erdély egy részének 1940. október 1.-i felszabadulásának emlékére.[5] 1941. március 30-án, amikor Jugoszlávia náci megszállása zajlott, vezérkari századosként vezette a jegyzőkönyvet Horthy, Teleki Pál és Werth Henrik közötti tárgyaláson. 1941. márciusában boldogfai Farkas Endre vezérkari századosnak "A mai háború időszerű kérdései magyar szemmel" címen tartott előadást a Zalaegerszegi Kaszinóban.[6]

Boldogfai Farkas Endre feleségével, Lenz Klárával

Werth Henrik tábornok felmentése után, Szombathelyi Ferenc vezérezredest nevezték ki a helyébe. Farkas Endre a visszacsatolt délvidéki területek az élelmiszer ellátásának a tervezéséhez sikeresen járult hozzá. Ezért 1941. december 6.--án részére, a Délvidéki Emlékérmet adományozta a Kormányzó. A budapesti súlyos élelmiszerhiány idején az 1. vezérkarfőnöki osztálytól a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács vezértitkárságához 1942. február 1.-én helyezték át Budapestre a magyar királyi Közellátási minisztérium országmozgósítási osztály vezetőjéül. Az ott dolgozó polgári tisztviselők közreműködésével búzát, burgonyát, tojást és egyéb alapvető élelmiszert biztosított a fővárosnak, hogy az élelmiszerhiány megszűnjön.[7]

A háború végén, 1944. június 30.-án, a magyar királyi gyalogság vezérkari őrnagya lett 36 évesen. 1944. június 8.-án kiküldték Lajtos Árpád leváltására a 24. gyalog hadosztályba, új vezérkari főnökként. A Kárpátok előterében zajló szovjet ellen a támadás után a visszavonulást rendelte el. Farkas Endre augusztus 21.-ig a vezérkari főnök volt a 24. gyaloghadosztályban.[8] Augusztus 25-én megérkezett Kolozsvárra, ahol Dálnoki Veress Lajos várta őt az új 2. magyar hadsereg élén. A katonákat a 24. osztályból más hadosztályokba küldte, és sokan csatlakoztak a 2. magyar hadsereghez. Tudtával, hogy Horthy Miklósnak le kell mondania a hivataláról, Dálnoki Veress Farkas Endrét küldte Tiszadob térségébe egy jó és tartós védőállás-rendszer előkészítésére a Tisza keleti oldalán. Amikor október 16.-án Szálasi Ferenc lett az új államfő és minden katonatisztnek azonnal föl kellett esküdnie Szálasira, ezt Farkas Endre és még jó néhány katona nem tette meg. A kormányzó lemondása miatt pedig már nem volt tényleges katona és nem volt állandó hadi beosztása sem.

Shvoy Kálmán vegyesdandáron keresztül, október végén bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe, a Nagy Jenő vezérkari ezredes katonai felkelés szervezésébe, hiszen szimpatizált a vezetői elveivel. Amikor november 22-én a nyilasok letartóztatták a felkelés vezetőit egy budapesti lakásban, a letartóztatást és kivégzést – késése miatt – egyedül ő kerülte el, ugyanis amint észrevette az utcán, hogy fegyveres nyilasok törtek be a lakásba, azonnal eltűnt onnan.

Menekülése és élete Venezuelában[szerkesztés]

Farkas Endre – kapcsolatainak köszönhetően – a családját Ausztriába küldte, majd ő is Salzburgba menekült egy katonai különvonaton. Egy héttel ezt követően amerikai fogságba esett, a mühldorfi fogolytáborba került. Az amerikai katonáknak dolgozott egy német vezérkari ezredes, aki Friedrich Paulus közeli tisztje volt. Mivel felismerte Farkas Endrét (hivatalos találkozókon vettek részt együtt amikor Paulus tábornok Budapestre utazott), félrehívta az irodájába, és annak ellenére, hogy ellenségek voltak a háború alatt, megszervezte a menekülését. Endre 1945. május 24-én civil ruhában elhagyta a fogolytábort. Sikeres szökése után Svájcban találkozott apósával, Lenz Józseffel, és onnan az egész családjával 1946. szeptember 20.-án elindult az M.S. Bolivia nevű hajóval a svédországi Göteborgból, majd október 6-án megérkeztek a venezuelai La Guaira kikötőbe. Venezuelában eleinte kereskedelmi vonalon, majd a venezuelai Közmunkaügyi Minisztérium műszaki tisztviselőjeként dolgozott.

Farkas Endre a venezuelai magyar házban, Caracasban az 1960-as években, mellette fia Farkas Ákos (1944-).

Szorgalmas munkájával hozzájárult a venezuelai magyar közösség megalapításához. 1954-ben indítványt tett, amellyel javasolta a venezuelai magyar „Mindszenty római katolikus egyházközösség” megalapítását, amelynek az egyik alapító tagja is lett. Hosszú éveken át tagja volt a venezuelai magyar római katolikus világi egyházi tanácsnak.[9] 1975-ben meghívta látogatóba Venezuelába Mindszenty József hercegrimást, akit már gyerekkora óta ismert Zala vármegyéből; az ottani tartozkodását segített szervezni, valamint az igen rövid látogatását Kolumbiába, Bogotába, ahol felesége, Lenz Klára élt családjával együtt. Farkas Endre révén felesége Lenz Klára, és apósa, Lenz József, a két világháború közti korszakban Mindszentyt ismerték Budapesten, és onnantól fogva közeli kapcsolat alakult ki a Lenz családdal.

Úgyszintén alapító tagja volt a venezuelai MHBK-nak, és többször írt cikkeket a dél-amerikai magyar nyelvű Caribi Újságban, valamint több nyilvános beszédet tartott a magyarságról, és a venezuelai magyar kolónia helyzetéről.[10] Negyven éven keresztül aktív szerepet játszott a venezuelai magyar kolóniában, és minden venezuelai magyar előtt ismert és tisztelt alak volt, akit közvetítőnek, kibékítőnek tekintettek. Nagy mennyiségű könyvet hozatott Magyarországról; a magyar középkori és kora újkori történelem érdekelte, azonban a két világháború politikai eseményeiről sokat olvasott, gyakran írt és vélekedett a témáról, gondolatok, amelyek az emlékirataiban öröklödtek meg. Habsburg Ottót mélyen tisztelte; ugyanakkor Farkas Endre unokatestvérének, udvardi és básthi dr. Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit (1888-1972) úrnőnek a royalista befolyása révén legitimista elképzelései voltak. Élete végéig sajnálta az ország és a magyar nemzet, valamint Horthy sorsát.

1988-ban egészsége romlott egy házi baleset után, egy elesés után, és az "Aconcagua" idősek otthonába került, hiszen az orvos szerint már nem volt tanácsos, hogy egyedül lakjon. Továbbra is járt a magyar kulturális házba, ismerőseivel találkozott, bár az 1990-es évek elején már meglehetősen gyengült az egészsége. Endre 1994. november 18-án halt meg Caracasban és a Cementerio del Este-ben (Keleti temetőben) temették el. Élete végére folyékonyan beszélt magyarul, spanyolul, angolul és németül.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1942. május 21-én a budapesti Városmajori plébániatemplomban feleségül vette a jómodú katolikus polgári Lenz családból származó Lenz Klárát (19242013),[11] Lenz József (18971965) kereskedelmi tanácsos, nagykereskedő, nyékládházai földbirtokos és Topits Klára (19011993) lányát. E házasság révén kezébe jutott a Tisza partján fekvő 1000 holdas Kocsordos földbirtok és a kis kúriája, amely Tiszadob mellett, Szabolcs vármegyében helyezkedett el. Házasságukból 3 gyermek született:

  • boldogfai Farkas Botond Endre (19431943).[12]
  • boldogfai Farkas Ákos Endre János (1944–).
  • boldogfai Farkas Teodóra Erzsébet Klára (1946–). Férje: José Ángel Mayoral Ortiz de Landázuri (19302010) spanyolországi cukorkagyáros.

Származása[szerkesztés]

boldogfai Farkas Endre családfája
boldogfai Farkas Endre István
(Nova, 1908. október 6.
Caracas, 1994. november 18.)
vezérkari őrnagy
Apja:
boldogfai dr. Farkas István Imre
(Boldogfa, 1875. július 11.
Budapest, 1921. január 6.)

jogász, sümegi főszolgabíró

Apai nagyapja:
boldogfai Farkas Ferenc
(Boldogfa, 1838. szeptember 15.
Zalaegerszeg, 1908. január 20.)

Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, vármegyei bizottsági tag, andráshidai földbirtokos

Apai nagyapai dédapja:
boldogfai Farkas Ferenc
(Boldogfa, 1779. május 16.-
Boldogfa, 1844. április 16.)

jogász, zalai táblabíró, boldogfai közbirtokos

Apai nagyapai dédanyja:
kéthelyi Joó Borbála
(Perenye, 1817. február 1.- Boldogfa, 1880. március 16.)
Apai nagyanyja:
nemesnépi Marton Zsófia
(Nemesnép, 1842. augusztus 18.
Andráshida, 1900. április 19.)
Apai nagyanyai dédapja:
nemesnépi Marton József
(Andráshida, 1797. április 5.
Andráshida, 1858. június 16.)
jogász, zalai táblabíró, alszolgabíró, esküdt, andráshidai földbirtokos[13]
Apai nagyanyai dédanyja:
verbói Szluha Rózália
(Szentgyörgyvölgy, 1816. február 22. -
Andráshida, 1883. július 9.)
Anyja:
persei Persay Erzsébet Julianna
(Nemesvid, 1885. július 26.
Sümeg, 1913. április 23.)
Anyai nagyapja:
persei Persay Gyula
(Áporka, 1855. március 14.
Nova, 1924. november 24.)
novai gyógyszerész, földbirtokos, novai takarékpénztár vezérigazgatója[14][15]
Anyai nagyapai dédapja:
persei Persay János István
(Abony, 1813. december 16.
Áporka, 1870. március 2.)
áporkai birtokos,
Anyai nagyapai dédanyja:
tornóczi Szalay Teréz
(Örkény, 1818. január 21.
Áporka, 1857. január 23.)
Anyai nagyanyja:
nemeskéri Kiss Erzsébet Mária Klementina Alojzia
(Marcali, 1867. március 14.
Nemesvid, 1888. március 1.)[14]
Anyai nagyanyai dédapja:
nemeskéri Kiss István
(Marcali, 1833. augusztus 1. -
Nemesvid, 1884. február 29.)
nemesvidi gyógyszerész[14]
Anyai nagyanyai dédanyja:
nemes Schandl Alojzia Johanna
(Győr, 1837. május 11. -
Győr, 1904. január 14.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50.(346.o.)
  2. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai I. kötet. Arcanum, 2011.
  3. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1939-1944 2. pallium 1 6.Katonai anyakönyvi lap (7 oldal) Boldogfai Farkas Endrének
  4. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1939-1944 2. pallium 1 6.Katonai anyakönyvi lap (7 oldal) Boldogfai Farkas Endrének
  5. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1939-1944 2. pallium 1 6.Katonai anyakönyvi lap (7 oldal) Boldogfai Farkas Endrének
  6. Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)1941-02-26 / 47. szám
  7. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1939-1944 2. pallium 1 6.Katonai anyakönyvi lap (7 oldal) Boldogfai Farkas Endrének
  8. Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza
  9. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1954-1994 5. A Venezuelai magyar közösséggel kapcsolatos iratok (1954-1994) 66 oldal (Farkas Endre beszédei, katolikus egyház közösség iratai, Mindszenty bíboros 1975. évi caracasi látogatásának programja)
  10. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1954-1994 5. A Venezuelai magyar közösséggel kapcsolatos iratok (1954-1994) 66 oldal (Farkas Endre beszédei, katolikus egyház közösség iratai, Mindszenty bíboros 1975. évi caracasi látogatásának programja)
  11. familysearch.org Farkas Endre és Lenz Klára polgári házassága. 1942. május 20. Bp XII. ker.
  12. familysearch.org Farkas Botond halotti bejegyzése
  13. Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó. 653. o.
  14. ^ a b c Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 749. o.
  15. Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)1914-02-12 / 7. szám

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]