Forintos Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
forintosházi dr. Forintos Géza
Született1868. június 27.
Mihályfa, Zala vármegye
Elhunyt1954. június 12. (85 évesen)
Mihályfa, Zala vármegye
Nemzetiségemagyar
HázastársaStarmeg Paulina (1863-1951)
GyermekeiForintos György
SzüleiForintos Kálmán
Foglalkozásajogász, honvédelmi minisztérium tanácsosa
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1890-es évek)
A Wikimédia Commons tartalmaz forintosházi dr. Forintos Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Forintosházi Forintos Géza Kálmán Elemér (Mihályfa, Zala vármegye, 1868. június 27.Mihályfa, Zala vármegye, 1954. június 12.), jogász, a honvédelmi minisztérium tanácsosa, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a tagja, földbirtokos.[1]

Családja és származása[szerkesztés]

A régi dunántúli nemesi származású forintosházi Forintos család sarja. Mihályfán született 1868-ban. Édesapja forintosházi Forintos Kálmán (1834-1903),[2] mihályfai földbirtokos, édesanyja az osztrák nemesi származású liebingeni Schöen Johanna (1838-1921), akinek az édesapja Josef Schön von Liebingen (1797-1877), jogász volt. Apai nagyapja forintosházi Forintos Károly, zalai táblabíró volt. Apai ükapja forintosházi Forintos Gábor (1723-1782), Zala vármegye első alispánja volt. Forintos Gézának az egyik leánytestvére forintosházi Forintos Irma (1860-1916), akinek a férje pósfai Horváth János (18391923), a Magyar királyi állami gépgyárának az igazgatója, a Ferenc József-rend lovagja, földbirtokos.[3] A másik leánytestvére forintosházi Forintos Johanna (18691942. után), akinek a férje dr. Rozs István (18571942), orvos vezérőrnagy, a Ferenc József-rend lovagja.[4]

Élete[szerkesztés]

Forintos Géza a középiskoláit Székesfehérváron, a jogi egyetemet majd Budapesten végezte, ahol ledoktorált. Pályafutását a honvédelmi minisztériumban kezdte, először fogalmazó, majd titkár, és később, miniszteri tanácsosi rangban. 1905-ben a honvédelmi miniszter dr. forintosházi Forintos Géza miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá nevezte ki.[5] 1914-ben a király a honvédelmi miniszter előterjesztésére a forintosházi Forintos Géza dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki.[6] 1921-ben nyugalomba vonult 53 évesen.[7]

Mihályfa község határában levő birtokára vonult vissza gazdálkodni még 1918-ban Forintosházára, ahol a kommün kitörése érte őt. Bár személyében bántódás nem érte, a birtokát a kommunista tömegek teljesen kifosztották és tönkretették. A raktárakból elhurcoltak mindent, az állatállományt felemésztették. A kommün vége után, a mihályfai otthonába befogadta és ápolta a beteg régi jó barátját, boldogfai dr. Farkas Istvánt (1875-1921), aki a tanács köztársaság kitöréséig a Sümegi járás főszolgabírája volt, de vele ellentétben, nem csak a javait és a lakását tették tönkre a kommunisták, de személyét is erős testi bántódás érte.

Forintos Géza mindig igen jelentős részt vett a helyi közéletben: Tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a fegyelmi tanácsnak, elnöke az állami iskolagondnokságának, a Tűzoltó Testületnek és választmányi tagja az 1800-ban alakult vármegyei nemesi alapítványnak. Tagja volt a község képviselőtestületének. 1943 májusában létrehozták a mihályfai Gazdakört, amelynek a díszelnöke Forintos Géza lett.[8]

Házassága és leszármazotjai[szerkesztés]

Forintos Géza 1899 június 27.-én Budapesten a VII kerületben vette el a polgári származású Starmeg Paulina (*Észak-Komárom, 1863. június 22.– †Mihályfa, 1951. június 12.) kisasszonyt, Starmeg Károly (18171890), komáromi csizmadiamester és Schéra Terézia lányát. Az apai nagyszülei Starmegh József (17771818), komáromi csizmadiamester, városi polgár, és Suránszky Rozália voltak. Forintos Géza és Starmeg Paulina frigyéből született:

Jegyzetek[szerkesztés]