Döbrököz
| Döbrököz | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Dombóvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkas Edit Gizella (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7228 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1867 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″ | |||
 Döbrököz
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Döbrököz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Döbrököz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Döbrököz község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.
Fekvése
Döbrököz Dombóvártól 10 km-re északkeletre fekvő, Kapos menti település, Tolna megye délnyugati részében.
Vonattal elérhető a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon.
Története
A honfoglalással kezdődött a falu magyar múltja. Az első földvárat az Apor, vagy a Szák nemzetség építette, amit egy 1309-ben kelt oklevél bizonyít. Százharminc évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő – János – halála után annak özvegye, szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. Az esküvőt Döbröközön tartotta a pár és a népes vendégsereg. A Magyarország nádorává megválasztott, ám a vagyonától később megfosztott Werbőczyt a budai várat 1541-ben elfoglaló törökök a magyarok főbírájává nevezték ki. Halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, amellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult, és le is győzte a kozári csatamezőn. Néhány esztendővel később azonban már ő és katonái sem tudtak ellenállni a túlerőnek, a török elfoglalta a döbröközi várat, ami aztán 142 éven keresztül a kezén is maradt.
A „félholdas” had kiűzése után a terület gróf Esterházy Pál nádor tulajdonába került, aki 1712-ben Cserénfai Istvánt bízta meg a rácdúlás miatt elnéptelenedett falu újbóli betelepítésével. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották. Ebben az időben a községet katolikus vallású magyarok lakták, akiknek a többsége szőlő- és dohánytermesztéssel foglalkozott, a különböző mesteremberek pedig céhekbe tömörültek.
Néhány évtizeddel később a jobbágyok felszabadításának és a községet is érintő Budapest-Pécs vasútvonal megépítésének köszönhetően felvirágzott a falu, melynek lakói továbbra is a mezőgazdaságból éltek, vagy vasutasként dolgoztak Dombóváron. Döbrököz utolsó tulajdonosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2064 | 1946 | 2500 | 1914 | 1780 | 1867 |
| 2013 | 2015 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 2,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 13,6% (16,3% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei
Katolikus templom
Döbrököz első templomáról csak a 18. század derekáról maradtak fenn adatok. Ezt a templomot, amikor a mait építeni kezdték, 1900-ban úgy bontották el, hogy nem maradt róla se egy rajz, se egy fénykép az utókorra. Az új templomra is úgy lett pénz, hogy a község korábbi plébánosa, Páhy István, 1868-ban végrendelet nélkül meghalt, és hagyatékának egyharmada a templomra maradt. Az új neoromán, döbröközi templomot Kirschstein Ágoston, bécsi műépítész tervezte, akinek tervei szerint épült a pécsi székesegyház is.
Zsidó temető
A községben a 19. század közepétől a holokausztig élt egy kis zsidó közösség, amelynek temetője máig létezik, tagjait 1944-ben elhurcolták, ahonnan nem tértek vissza.
Várrom
A várat a 14. században említik először, 1534-ben Werbőczy István tulajdonába került. A törökök kiűzése után a megmaradt romokat magtárrá alakították. Tinódi Lantos Sebestyén itt írta meg a Werbőczy Imre sikerét hozó kozári ütközet történetét.
Képek
-
A várrom légi felvétele -
A falu madártávlatból -
Döbrököz látképe a katolikus templommal -
Várrom
Forrás
Jegyzetek
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Döbrököz Helységnévtár
További információk
