Ugrás a tartalomhoz

Csorvás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csorvás
Városháza
Városháza
Csorvás címere
Csorvás címere		 Csorvás zászlaja
Csorvás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékéscsabai
Jogállásváros
PolgármesterBaráth Lajos (független)[1]
Irányítószám5920
Körzethívószám66
Testvértelepülései
Lista
Románia Uzon
Szlovákia Diószeg
Szerbia Felsőhegy
Népesség
Teljes népesség4369 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület90,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 00″46.634722°N 20.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 00″46.634722°N 20.833333°E
Csorvás (Békés vármegye)
Csorvás
Csorvás
Pozíció Békés vármegye térképén
Csorvás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorvás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csorvás (románul: Ciorvaş)[3] város Békés vármegye Békéscsabai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés vármegye nyugati felén található, Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.

Szomszédai észak felől Kondoros, északkelet felől Kétsoprony, kelet felől Telekgerendás, dél felől Gerendás, délnyugat felől Orosháza, északnyugat felől pedig Nagyszénás, illetve Orosháza Kiscsákó nevű, exklávé jellegű külterületi városrésze.

Megközelítése

[szerkesztés]

Belterületén végighúzódik a 47-es főút, így Debrecen-Békéscsaba, illetve Szeged-Orosháza felől is ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala. Kondoros felől a 4409-es, Gerendás felől a 4431-es úton érhető el a település; közigazgatási területének északi szélét érinti még a 4642-es út is.

Vonattal a MÁV 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Csorvás vasútállomás az Orosházi tanyák megállóhely és a Csorvás alsó megállóhelyek között található, a település belterületének déli szélén, közúti elérését a 4431-es út biztosítja. (Csorvás alsó megállóhely elnevezése megtévesztő, mert nem a település területén található, hanem attól jó fél kilométerre keletre, Gerendás és Telekgerendás határán.)

Története

[szerkesztés]

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek.

Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a területet Hunyadi Jánosnak adományozta. Ekkor mint Szentetornyához tartozó pusztát említik.[4]

1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. 1471-ben Csorvás újra előfordul, mint falu. Az említés szerint midőn a budai várban lévő szűz Mária templomának prépostja a szenttornyai birtokba bevezettetett, mint tanú és szomszéd jelen volt a csorvási bíró Elekes György.[5]

1556-ban 26 kapu után szedtek adót lakosaitól. Ez évben 2 földesúrnak, Ábrahámfy Boldizsárnak és Pejkes Péternek 8 kapuszámra becsült jobbágyai oly szegények voltak, hogy nem tudták az adót megfizetni.[4] 1563-ban 57 családot számoltak össze a faluban, úgy hogy mintegy 285 emberre volt tehető a népessége.[4] Ez adatnak megfelelt a török defter, mely 1557-58-ban 30 házat jegyzett föl Csorváson.[4]

A török uralom első szakában még régiós szinten népes község maradt Csorvás. A jobbágyok közt ez évben is előkerültek a Bakó, Bereczky, Juhos, Kondorosy, Pogány és Vasky nevűek, azaz a régi családok nem változtak.[4]

1580-on túl Csorvásnak semmi nyoma.[4] A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. Templomának tégláit pedig széthordták a környező lakosok.

A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát.[4]

1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította: a 45 csorvási zsidó közül 37-en váltak áldozattá.

A 19. század végétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szilágyi Menyhért (Csorvásiak Baráti Társasága)[6]
  • 1994–1998: Szilágyi Menyhért (független)[7]
  • 1998–2002: Szilágyi Menyhért (független)[8]
  • 2002–2006: Szilágyi Menyhért (független)[9]
  • 2006–2010: Szilágyi Menyhért (független)[10]
  • 2010–2014: Szilágyi Menyhért (független)[11]
  • 2014–2019: Baráth Lajos (független)[12]
  • 2019–2024: Baráth Lajos (független)[13]
  • 2024– : Baráth Lajos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4962
4920
4652
4566
4432
4441
4369
2013201420192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 1,2% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 4,4%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 44% (20,3% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% szlováknak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,1% románnak, 0,1% ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 5,7% evangélikus, 4,1% református, 0,5% egyéb katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% görög katolikus, 36,5% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus templom, főtér
  • Katolikus templom, főtér
  • Református templom, főtér
  • Második világháborús emlékmű, főtér
  • Trianoni emlékmű
  • Holokauszt-emlékmű, zsidó temető
  • Wenckheim Rudolf kastélya
  • Wenckheim Sándor kastélya (1977-ben felrobbantották, csak a kiskastély látható)

Csorvás díszpolgárai (2007)

[szerkesztés]

Híres csorvásiak

[szerkesztés]

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • Első világháborús emlékmű
    Első világháborús emlékmű
  • Második világháborús emlékmű
    Második világháborús emlékmű
  • Trianon-emlékmű
    Trianon-emlékmű
  • Holokauszt-emlékmű
    Holokauszt-emlékmű
  • Stojanovits Szilárd szobra
    Stojanovits Szilárd szobra
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Református templom
    Református templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Comunitatea română din Ungaria (román nyelven). Ambasada României în Ungaria . (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  4. ↑ a b c d e f g Karácsonyi János: Békés vármegye története. II. kötet (1896)
  5. ↑ Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
  6. ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  8. ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  11. ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  12. ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  13. ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Csorvás Helységnévtár
  16. ↑ Csorvás Helységnévtár
  17. ↑ Arte di Davide[halott link]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csorvás&oldid=27376049”