Csorvás
| Csorvás | |||
 | |||
| Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Békéscsabai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Baráth Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5920 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4441 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 90,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 00″ | |||
 Csorvás
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Csorvás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csorvás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csorvás város Békés megye Békéscsabai járásában.
Fekvése
Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén található, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.
Megközelítése
- Vonattal a MÁV 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonalán érhető el. Csorvás vasútállomás az Orosházi tanyák megállóhely és a Csorvás alsó megállóhelyek között található.
Története
A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek. Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a falut Hunyadi Jánosnak adományozta.
1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát. 1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította: a 45 csorvási zsidó közül 37-en váltak áldozattá. A 19. század végétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 4962 | 4920 | 4652 | 4566 | 4432 | 4441 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 1,2% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 4,4%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 44% (20,3% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Evangélikus templom, főtér
- Katolikus templom, főtér
- Református templom, főtér
- Második világháborús emlékmű, főtér
- Trianoni emlékmű
- Holokauszt-emlékmű, zsidó temető
- Wenckheim Rudolf kastélya
- Wenckheim Sándor kastélya (1977-ben felrobbantották, csak a kiskastély látható)
Csorvás díszpolgárai (2007)
- Páter Szőke János (1927–) szalézi Don Bosco szerzetes, püspöki helynök
- Zalai György (1915–2006) politikus, köz-, helytörténeti-író
- Gulyás Mihály (1904–1996) kántortanító, iskolaigazgató, karnagy
- Fehér Dezső (1922–), a magyar lóversenysport neves szervezője
- Molnár András (1939–2003), háziorvos
Híres csorvásiak
- Miszlay István (1930. nov. 18. – 2005. nov. 14.): rendező, színházigazgató. A Gyulai Várjátékok egyik alapítója.
- Gulyás Pál (1939. március 2. –) hidrobiológus, ökológus, a Vízgazdálkodási tudományos Kutató Központ osztályvezetője, 1988-ban megosztott Állami-díjat kapott
- Szombati Dávid János (1985. aug. 12. – ): képzőművész, újkori polihisztor. Keramikusnak tanult, de a figyelmet a festményeivel és grafikáival hívta fel magára. Jelenleg is aktív alkotó.[5]
Testvértelepülései
Képek
-
Első világháborús emlékmű -
Második világháborús emlékmű -
Trianon-emlékmű -
Holokauszt-emlékmű -
Stojanovits Szilárd szobra -
Római katolikus templom -
Református templom -
Evangélikus templom
Források
- ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Csorvás Helységnévtár
- ↑ Arte di Davide[halott link]
