Beöthy Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beöthy Zsolt
Életrajzi adatok
Született1848. szeptember 4.
Buda
Elhunyt1922. április 18. (73 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint
  • esztéta
  • irodalomtörténész
  • író
HázastársRákosi Szidi
SzüleiBeöthy Zsigmond
Gyermekek
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületirodalomtörténet, esztétika
Kutatási területmagyar irodalom
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia 1884
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Zsolt témájú médiaállományokat.
Beöthy Zsolt emléktáblája Komáromban, a Duna Menti Múzeum falán

Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18.[1]) magyar irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkára, majd 1900-tól 1922-ig 5. elnöke; a konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja a századfordulón.

Az 1908-ban újra kiadott „Kálozdy Béla” c. regényéhez Mikszáth Kálmán írt bevezetést, ebben olvashatjuk: „Pályája elején virágokat hozott, szamócát és cseresznyét, férfikorában áttér a mesélő genre-től a kritikához s hovatovább a súlyosabb gyümölcsökhöz. Az essay-khez és a széptani művekhez. Szinte úgy látszik, mintha munkakört változtatna, pedig dehogy; megy-megy a maga útján feltartóztathatatlanul.”

Családja[szerkesztés]

Édesapja szlováni Beöthy Zsigmond (1819 – 1896), költő, író és jogtudós, édesanyja Ferber Karolina (*1825), Szinnyei József bibliográfus, irodalomtörténész nővére. Felesége Rákosi Szidi színésznő, gyermekeik Beöthy Zsigmond színész és Beöthy László színigazgató, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

A pesti egyetemen jogot hallgatott 1867 és 1870 között. 1870-71-ben a bécsi és müncheni egyetemeken tanult. 1871 és 1875 között tisztviselő volt a Pénzügyminisztériumban. 1872-ben házasságot kötött Rákosi Szidi színésznővel. Ekkor kezdte szépírói pályáját. 1873 és 1874 között az Athenaeum szerkesztőjeként működött. 1875-ben tanári, majd 1877-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, ugyanebben az évben elvált Rákosi Sziditől. Ettől fogva tanított: 1875-82-ben reáliskolában, majd 1878-tól egyetemi magántanárként, 1883-tól az esztétika rendkívüli, 1886-tól haláláig rendes tanára volt a budapesti egyetemen. 1915-1916-ban ő volt az egyetem rektora. 1890-1920 között a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnöke volt. 1903-tól a főrendiház tagja.

Badics Ferenccel együtt szerkesztette az Athenaeum Képes magyar irodalomtörténetét.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (36/2-1-38). A Kallós Ede szobrával, s a felirat felett egy bronz portrérelieffel díszített síremlékét – a Kisfaludy Társaság nyolcéves gyűjtésének eredményét – 1930-ban leplezték le.[2] 2003-ban ide temették unokáját, Horn Artúr akadémikust.[3]

Akadémiai karrierje[szerkesztés]

  • levelező tag (1877),
  • rendes tag (1884),
  • igazgató (1893),
  • másodelnök (1910 – 1913).

Társadalmi tevékenysége[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

  • a Kisfaludy Társ. Greguss jutalma (A magyar irodalom kis-tükre című művéért);
  • MTA Karácsonyi-díj (A tragikum című művéért);
  • Pro litteris et artibus díszjelvény (1899).

Műgyűjtőként[szerkesztés]

Nemzetközi jelentőségű egyiptomi művészeti gyűjteménye halála után Svédországba került.

  • Mahler Ede: Beöthy Zsolt egyiptologiai gyűjteménye a budapesti kir. magyar Tudomány-Egyetemen. Magyarázó jegyzék egyszersmind bevezetés az ókori egyiptomiak művészet- és kultúrtörténetébe; Franklin Ny., Bp., 1913. Online

Művei[szerkesztés]

  • Elbeszélések az ifjúság számára; Demjén-Sebes, Pest, 1865
  • Elbeszélések; Fekete, Pest, 1871
  • Biró Márton. Regény; Friebeisz, Pest, 1872
  • A névtelenek. Elbeszélések és rajzok; Franklin, Bp., 1875
  • Kálozdy Béla. Regény, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1875 (Franklin, 1908)
  • Az első magyar politikai színmű és kora; Athenaeum Ny., Bp., 1876
  • A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése (irodalomtörténet középiskolák számára I-II, Bp., 1877-79, 14 kiadás)
  • Rajzok; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1879
  • Ráskai Lea (verses elbeszélés, Bp., 1881);
  • Színműírók és színészek. 1878-1881; Athenaeum, Bp., 1882
  • A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése; 3. bőv., jav. kiad.; Athenaeum, Bp., 1883-1884
  • Magyar balladák; magyarázták Greguss Ágost és Beöthy Zsolt; Franklin, Bp., 1885 (Jeles írók iskolai tára)
  • A tragikum (Bp., 1885);
  • A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (I-II; Bp., 1886-87);
  • Poetika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Incze József; s.n., Bp., 1890
  • Horatius és Kazinczy; Franklin, Bp., 1890
  • Széchenyi és a magyar költészet (Bp., 1893)
  • Az egyetemi tanárképzés kérdéséhez; Hornyánszky Ny., Bp., 1894
  • Színházi esték. A "Színműírók és színészek" új folyama; Hornyánszky Ny., Bp., 1895
  • Arany János. Élet- és jellemrajz; Athenaeum Ny., Bp., 1895
  • A magyar irodalom kis-tükre (Bp., 1896; az utolsó, 7. kiadás Kéky Lajos bevezetésével 1930-ban jelent meg):
  • Béni bácsi. Bohózat; Singer-Wolfner, Bp., 1897
  • Beszéd, mellyet Erzsébet királyné halála alkalmából tartott; Egyetemi Ny., Bp., 1898 (Acta Univ. Hung. Budapestinensis anni 1898-99. IV.)
  • Eszthétika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Wolff Béla [Kelemen Béla]; s.n., Bp., 1900
  • Vörösmarty Mihály; Athenaeum, Bp., 1900
  • Eszthétika. A művészi képzelet tana; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Kéki Lajos; Kéki, Bp., 1900-1901
  • Az irodalomtörténet elmélete; jegyezte és kiad. Kéki Lajos; s.n., Bp., 1902
  • Eszthetika lélektani alapon; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Oláh Gábor; Oláh, Bp., 1903-1904
  • Esztetika. A tragikum; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Csobán András; s.n., Bp., 1904-1905
  • (Szerk.) A magyar irodalom története (I-II, Bp., 1893-95)
  • A XIX. század magyar költészete; Beőthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Kéki Lajos, s.n., Bp., 1904-05
  • Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1905
  • A művészetek története a legrégibb időktől a XIX. század végéig, 1-3.; szerk. Beöthy Zsolt; Lampel, Bp., 1906-1912
  • Mikes leveleskönyve irodalmunkban; Lampel, Bp., 1906 (Magyar könyvtár)
  • Költők és hősök. Három irodalomtörténeti dolgozat; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
  • A stíl; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908
  • Az irodalomtörténet elmélete. Egyéniség és művészet; előadások után jegyezte és kiadta Mihályi Bálint; Preszler Ny., Bp., 1908
  • Zrínyi és a Zrínyiász; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908-1909
  • Szász Károly; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
  • Háború és cultura. Budapest : Pallas, 1915 Online
  • Egyetemi ifjúságunk a háborúban. Rektori székfoglaló beszéd; Franklin Ny., Bp., 1915
  • Ferencz József királyunk és Erzsébet királynénk emlékezete. Két beszéd; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
  • Régi nóták. Három elbeszélés; ill. Haranghy Jenő; Pantheon, Bp., 1920
  • Tisza István; Lampel, Bp., 1920 (Magyar könyvtár)
  • Romemlékek. Tanulmányok, beszédek, czikkek, 1-2.; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1923
  • Arany János, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai RT, Bp., 1923 (Bethlen könyvtár)
  • Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1925 (Magyar könyvtár)
  • Beöthy Zsolt munkái. Irodalmi tanulmányok; bev. Kéky Lajos; Franklin, Bp., 1928 (Élő könyvek. Magyar klasszikusok) Online
  • Az irodalomtörténet elmélete I.; Magyar irodalmi ritkaságok (51.). Egyetemi Nyomda, Budapest, 1940
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, 2008-ban (36/2-1-38). Alkotó: Kallós Ede (1930)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 184. o.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 200–201. o. ISBN 963-05-6805-5  

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beöthy_Zsolt&oldid=26775906”