Verespatak
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Verespatak (Roșia Montană) | |
 | |
| Látkép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Verespatak |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517615 |
| SIRUTA-kód | 6770 |
| Népesség | |
| Népesség | 521 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 12,52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 41,61 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 18′ 15″, k. h. 23° 06′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 15″, k. h. 23° 06′ 49″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Verespatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Verespatak (románul Roșia Montană, németül Goldbach, latinul Alburnus Maior) falu Romániában Fehér megyében, Verespatak község központja.
Fekvése
Topánfalvától 14 km-re délkeletre fekszik, Abrudkerpenyes, Bisericani, Coasta Henții, Curături, Girda-Bărbulești, Ignățești, Szarvaspatak, Țarina és Vârtop tartozik hozzá.
Története
Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel. Itt és Abrudbányán ekkor kereszteltek át ortodox vallásúra 65 római katolikus, 468 református, 41 lutheránus és 548 unitárius vallású lakost.
1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált. Ezek a 131-167 között írt daciai emlékek számítottak a római kurziva legrégibb változatainak. A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann (1797-1874) müncheni germanista professzor fejtette meg Libellus aurarius sive tabulae ceratae et antiquissimae et unicae Romanae in fodina auraria apud Abrudbanyam oppidum Transylvaniae nuper repertae (Lipsiae 1841) című munkájában.[2]
1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.
2016-ban a verespataki bányászati kultúrtáj felkerült az UNESCO Világörökség javaslati listájára.[3]
Látnivalók
- A Várdomb (Dealul Cetății) a település központjától kb. fél óra járásra található. Itt láthatók a római kori bányák maradványai. Az 1854-ben folytatott régészeti feltárások során 25 viasztáblát találtak; a XVIII-as számún a 131. január 6-i dátum szerepel és az Alburnus Maior megnevezés. A tábla jelenleg a helyi Bányászati Múzeumban található.
- Az Alburnus Maior vár a Várdombon található. Ez volt a település és a bánya védműve.
- A Bányászati Múzeum a volt bánya közelében van.
A tervezett bánya
A település azután vált híressé, hogy a Román Roșia Montană Gold Corporation cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82 km² területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna.
A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében román ortodox egyház is ugyanezt tette.[4] A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást,[5] a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.
2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi minisztere, Persányi Miklós bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai ciánszennyezésre.
A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület az RMDSZ elnökétől kértek segítséget a bánya ügyében.[6]
2005-ben a Gabriel Ressources új médiakampányt indított a projekt népszerűsítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az Academia Cațavencu illetve a National Geographic román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást.[7]
2014. júniusban a román parlament elutasította a beruházásnak kedvező törvénytervezetet, 2016. januárban pedig a kulturális minisztérium védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a települést 2 kilométeres körzetben.[8] A Világörökség Bizottság a 2018-as ülésszakon tárgyalta volna Verespatak felvételét a világörökségi helyszínek listájára, amihez már az összes kedvező szakvélemény rendelkezésre állt, de a román kormány a tárgyalás elhalasztását kérte a Románia és a Gabriel Resources cég közötti folyamatban levő per miatt.[9]
Híres emberek
- Itt született 1915. február 23-án Pap István agrármérnök.
- Itt született 1900-ban Szigeti-Gyula János, a kaposvári kórház főorvosa és igazgatója.[10]
Képek
-
A Roșia Poieni rézbánya -
A Cariera Cetate arany bánya -
-
Az egykori magyar iskola -
-
-
-
-
-
-
-
-
Pusztulás -
A református parókia hatalmas épülete romokban -
-
-
-
-
-
Az ókori római vár Alburnus Maior romjai
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Jakó Zsigmond - Radu Manolescu: A latin paleográfia fejlődése Románia területén, mek.niif.hu
- ↑ Roșia Montană Mining Cultural Landscape. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2016. december 14.)
- ↑ Evangélikus Élet 2004/42 http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2004/42/111
- ↑ FigyelőNet 2006. július 19. http://www.fn.hu/gazdasag/zold/0607/magyarok_osztrakok_romanok_tuntettek_verespatak_139150.php
- ↑ http://www.relatio.ro Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben http://www.relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=10261&Itemid=36[halott link]
- ↑ Magyar Nemzet, 2007. február 2. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=395099&rvt=117&PHPSESSID=b25217e3717c0ff8fb57b23c559f9bad&pass=2
- ↑ Műemlékvédelmi terület lett Verespatak: nem épülhet meg az aranybánya. [2016. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 14.)
- ↑ Includerea localităţii Roşia Montană în Patrimoniul UNESCO, amânată, 2018. július 2.
- ↑ Névadónk, Szigeti-Gyula János. Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
Források
- Visy Zsolt 2005: Verespatak aranya. Zalai Múzeum 14, 311-315.
- Magyari András: A Horea vezette 1784.-évi parasztfelkelés a dokumentumok tükrében, Kriterion kiadó, Bukarest, 1984
További információk
- Képek Verespatakról a www.erdely-szep.hu honlapon
- Rosia
- Az Erdélyi Szigethegység lapja verespataki honlapcímekkel
- www.rosiamontana.org: A verespataki Alburnus Maior társadalmi szervezetet támogató önkéntesek honlapja
- Verespatak környezetének geoökológiai funkciói
- Szempontok a verespataki bányanyitás ellen
- www.ujeldorado.hu: Film Verespatakról és a Gabriel Resources terveinek következményeiről
- Horváth Ferenc (Nagykörű) által készített képek, 2007
.svg){kind=small}
