Széll Kálmán tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorysTS (vitalap | szerkesztései) 2021. február 4., 12:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (források részletezése)
Széll Kálmán tér
Közigazgatás
OrszágMagyarország
Település
Névadó
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Széll Kálmán tér (Budapest)
Széll Kálmán tér
Széll Kálmán tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Széll Kálmán tér témájú médiaállományokat.
A Széll Kálmán tér 2005 előtt
Névváltozatok
Időszak
Név
1929-ignévtelen
1929–1951Széll Kálmán tér
1951–2011Moszkva tér
2011-tőlSzéll Kálmán tér
A tér 1940-ben a gombával (jobbra), amelyet 1971-ben lebontottak, így adva helyet az M2-es metróvonal állomásának
A "Postapalota", a Magyar Posta volt székháza
Villamosok a téren 2006-ban az 1978-ban alumíniumból épített méhsejt alakú utasváró tetők előtt[1]
Az egykori Moszkva téri óra a Kiscelli Múzeum kiállításán

A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között hivatalosan, a köznyelvben még ma is: Moszkva tér, régen a szlengben: Kalef) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.

A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében ismét visszakapta korábbi nevét.[2] 1938 és 1941 közt építették ki jelentős forgalmi csomóponttá.

A szűkebb értelemben vett tér maga a II. kerületben, azon belül is az Országút nevű városrészben található, míg a vele logikailag összefüggő (de nem mindenhol Széll Kálmán térnek hívott) terület Budapest I., II. és XII. kerületének határán fekszik.

A tér 2015. január 12. és 2016. május 10. között teljesen megújult, közlekedési rendszere, építészeti arculata letisztultabb, rendezettebb képet kapott.[3]

Története

A középkorban Logod kapuja nyílt erre a területre, majd a török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték itt, amiből még a 19. század második felében is termeltek ki nyersanyagot egy környékbeli téglavető üzem számára. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, amelyet telente korcsolyapályának használtak. A fővárostól kibérelt területen szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. 1892-ben épült meg a Vérmező utcával párhuzamos bevágásban haladó jobb parti körvasút.

A területet 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek; 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a németek és az oldalukon harcoló magyar csapatok illetve a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A tér nevét 1951-ben változtatták Moszkva térre. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, amely a tér arculatát máig meghatározza. A főváros leghosszabb mozgólépcsői üzemelnek itt.[4]

Nappal a közutakon folyamatos az autóforgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. A téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll, amelyet a görög kommunista szabadságharcosok emlékére emeltek. (A 2015-2016 között tartó felújítás során a szobrot áthelyezték a Krisztina körút és a Várfok utca sarkára.) A tér egyik legszebb épülete volt a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó székháza, amelyet 1923 és 1925 között emeltek Sándy Gyula tervei alapján. Az épületet 2008-ban szállodai konzorcium számára négymilliárd forintért adta el a Posta, azóta állaga ijesztően romlott, és az alacsony árat is hivatalból vizsgálták. 2017-re elkészült a belőle Buda Palota néven kialakítandó épület terve.[5] A tér a környékbeliek, illetve hétvégén a kirándulók kedvelt találkozóhelye. A nyolcvanas évektől a közelmúltig, munkanapokon reggelente a "feketén" munkát vállalók hírhedt gyülekezőhelye is lett, amit a pesti szlengben "emberpiacként" emlegettek.[6][7]

Korábbi nevei

A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették, amit az itt lévő agyagbányáról kapott. 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről. 1951-ben a szovjetbarát állam városvezetése a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.

Kalef

Kalef, ritkábban Széllkalef volt a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között.[8] A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája. Berta Zsolt azonos című regénye a kalefaktor szóból eredezteti a tér elnevezését. A második világháború előtt a kalefaktor a fűtő szakmát jelölte, a Széll Kálmán tér pedig az alkalmi munkából élő fűtőinasok piaca volt. A Budai Várnegyedben és környéken lévő gazdag háztartások számára reggelente itt bízták meg a fűtőinasokat, hogy kihamuzzák és megrakják a kandallójukat.[9]

A Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást a korabeli szlengben kalefozásnak is nevezték. A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt.[10] Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. Az 1990-es évekre teljesen kikopott ez a kifejezés.

A nyolcvanas évek végéig a fiatalok hétvégenként a Moszkva téren találkoztak, hogy itt szerezzék be az információkat az aktuális házibulikról, ahogy erről Török Ferenc Moszkva tér című 2001-es filmje is szól.

Fekvése

A Rózsadomb, a Várhegy és a Kis-Sváb-hegy közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál fekszik, az I., a II. és a XII. kerület határán; a tér maga a II. kerülethez tartozik, annak Országút nevű városrészében.

Határai: Krisztina körút 8., Várfok utca 28. és 17., Margit körút 105., Dékán utca 1., és 2., Szilágyi Erzsébet fasor 1., és 2., Krisztina körút 55. (A házszámok 1.-től 11.-ig a II. kerülethez, 12.-től 21.-ig a XII. kerülethez tartoznak.)

Közösségi közlekedés

Dél-Buda, illetve egyes budai zöldövezetek – Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút, Zugliget, Hűvösvölgy, Hegyvidék –, továbbá néhány környező település – Nagykovácsi, Budakeszi – és a kedvelt budai kirándulóhelyek felé közlekedő villamos- és autóbuszjáratok átszállóhelye, végállomása. Itt van az M2-es metróvonal egyik forgalmas állomása, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és 2006 nyarán teljesen felújítottak. A téren van jelenleg a 4-es, a 6-os villamos, illetve a szünetelő 59A végállomása. A téren jelenleg áthalad a 17-es, az 56-os, az 56A, az 59-es, az 59B és a 61-es villamos. A tér és a vele logikailag összefüggő részek (Várfok utca, Krisztina körút határos szakasza stb.) a BKK Zrt. egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává nőtte ki magát; ma számos buszjárat (16-os, 16A, 21-es, 21A, 22-es, 91-es, 102-es, 128-as, 129-es, 139-es, 140-es, 140A, 149-es, 155-ös, 156-os, 222-es) illetve villamosjárat (4-es, 6-os, 59A) végállomása, amiken felül három buszjárat (5-ös, 39-es, 116-os) és hat villamosjárat (17-es, 56-os, 56A, 59-es, 59B, 61-es) is érinti. A téren ezeken felül megáll az M2-es metró is, a terület esetleges rendezésével kapcsolatban pedig távlati tervként felmerült a budapesti fogaskerekű vasút meghosszabbítása is egészen idáig. 1990-ig a villamosok hurokvágányokon kerülték meg a teret. Akkor alakult ki a jelenlegi vágányhálózat alapja.[11] 1972-ig a 44-es, 2007-ig az 56-os és az 59-es, 2008-ig a 61-es és 2016-ig a 18-as is itt végállomásozott. 2019 augusztusától a Volánbusz Budakeszi úti járatainak budapesti végállomása is itt található, amelyeket a szomszédos Széna térről költöztettek át.

Lásd még: Budai fonódó villamoshálózat

A 2015-2016 közötti rekonstrukció

2015–2016 Az átépítés
Átépítés után

A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése állandóan napirenden volt, de átfogó rendezési tervet csak 2011 júniusában fogadtak el. A tervek megvalósításának – a finanszírozás mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is voltak, hiszen fenn kellett tartani a villamos- és buszjáratokat, de a tér nem bővíthető, mivel két oldalról is dombok határolják. 2012 szeptemberében kiírták a felújításhoz a tervpályázatot, majd a tér felújításáról szóló szerződést 2014. november 24-én írták alá.[12] A felújítás 2015. január 12-én kezdődött; január végén az emblematikus, 1941 óta ott állt köztéri órát a Kiscelli Múzeumba szállították. A kivitelezési munkákat a Széll Kálmán tér 2014 Konzorcium (WIS Holding Zrt., KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.) végezte el nettó 5,3 milliárd forintért.[12][13] A felújítás több mint 400 napig tartott, a teret 2016. május 10-én nyitották meg. Tarlós István június 17-én hivatalosan is átadta.[3]

Nem sokkal később kiderült, hogy a munkák egy részét felületesen végezték el: Már két nappal a használatbavétel után cserélni kellett a szökőkút vízellátó rendszerét.[14] A talaj vízáteresztő képességének problémái miatt az ide ültetett 180 fából számos néhány hónap múltán kiszáradt.[15] A régi óra helyére került digitális kijelző – a kivitelező szerint azért, mert az eredeti tervekkel ellentétben az oszlopba zsúfolták a vezérlőszerkezetet[16] – 2017. január-februárban nem, illetve megbízhatatlanul működött. A BKK cáfolta, hogy eredetileg a metró- vagy a kiszolgálóépületben akarták volna elhelyezni a vezérlést.[17] Amíg nem működött a digitális kijelző, valaki analóg faliórát ragasztott a betonoszlopra.[18] A BKK szerint február 8-ra megjavították az órát, ekkor néhány hetes próbaüzem kezdődött.[19]

Átépítés alatt (2015. június)
Nagyítás
Átépítés alatt (2015. június)
Átépítés után (2016. május)
Nagyítás
Átépítés után (2016. május)

Jegyzetek

  1. ↑ Régi híradók 1958, 78, 88. (Filmmúzeum tv, 2002) - S6YT Youtube csatornája, 2020.12.10.
  2. ↑ Onkormanyzat.mti.hu 2011-04-27 ; Nol.hu Mától
  3. ↑ a b Ezt nem fogja elhinni: elkészült a Széll Kálmán tér (majdnem) – fotók. hvg.hu, 2016. május 10. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  4. ↑ Budapest legjei - We Love Budapest, 2012.10.01.
  5. ↑ Ilyen lesz a megújult Postapalota pestbuda.hu, 2017.03.23.
  6. ↑ Hegyi Imre-Kovalik Márta: Embervásár, Magyar Mozaik 86., 185. o., szerk.: Pelle János
  7. ↑ Válságban a Moszkva téri emberpiac - Index.hu, 2009.07.07.
  8. ↑ Film.hu Kisfaludy 2008 ; Artportal.hu Baglyas ; C3.hu Helytörténeti  Bächer Iván: A Kalef
  9. ↑ Jóna Dávid: Berta Zsolt - Kalef. A hetedik, 2016. június 28. [2018. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  10. ↑ Film.hu Kisfaludy 2008 ; Artportal.hu Baglyas ;
  11. ↑ Németh Zoltán Ádám, Székács András - A Széll Kálmán tér villamosközlekedésének története (Villamosok.hu)
  12. ↑ a b Kezdődik a Széll Kálmán tér felújítása. bkk.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. november 25.)
  13. ↑ Tenczer Gábor - Nézzen bele a Széll Kálmán tér titkolt elszámolásába! (Index.hu 2016.05.10.)
  14. ↑ Ilyen nincs: két nap után javítani kell a Széll Kálmán teret - Magyar Narancs, 2016.05.12.
  15. ↑ Bohus Péter - Keddtől megint felújítják a Széll Kálmán teret, új fákat ültetnek (Index.hu, 2016.11.07.)
  16. ↑ Tenczer Gábor: Megszólalt a Széll Kálmán téri óra gyártója. Index, 2017. január 18. (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  17. ↑ Fábián Tamás: BKK: A kivitelező miatt jár összevissza a Széll Kálmán téri óra. Index, 2017. január 18. (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  18. ↑ Nyilas Gergely: Partizánakcióban javult meg a Széll Kálmán tér órája. Index, 2017. január 17. (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  19. ↑ Kalmár Tibor: Tesztüzemben működik a Széll Kálmán téri óra. Budapesti Közlekedési Központ, 2017. február 10. (Hozzáférés: 2017. február 12.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Széll_Kálmán_tér&oldid=23519132”