Kereszténysziget
Kereszténysziget (Cristian) | |
A keresztényszigeti erődtemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Község | Kereszténysziget |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 557085 |
Körzethívószám | 0269 |
SIRUTA-kód | 143496 |
Népesség | |
Népesség | 4116 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
Népsűrűség | 49 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 444 m |
Terület | 71,16 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 46′ 60″, k. h. 24° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 60″, k. h. 24° 01′ 45″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereszténysziget témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kereszténysziget (románul Cristian, németül Grossau, vagy Gross-Aue) falu Romániában Szeben megyében, Nagyszebentől 9 km-re nyugatra, az azonos nevű község központja.
Története
Szász erődített evangélikus temploma a 12.-14. században épült. 1599-ben Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem katonái a templom szentélyében felakasztották Mathias Heintz evangélikus lelkészt.[2] 1658-ban a török ostrommal foglalta el és egész lakosságát lemészárolta. Később szász telepesekkel népesítették újra.1690 szeptemberében itt az országgyűlésen választatta magát fejedelemmé Thököly Imre. 1910-ben 2991 lakosából 2041 német és 919 román volt. A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Nagyszebeni járásához tartozott. 1992-ben 3097 lakosából 2830 román, 242 német, 15 cigány és 10 magyar volt. 1989-ben a belgiumi Leuven 'fogadta örökbe' a települést, amelynek rendszeres segélyakciók keretében anyagi és egyéb támogatást nyújtanak. A település utcái a római számsorral vannak megnevezve: I. utca,… XIV. utca stb.
Látnivalók
- Erődített evangélikus templomát hat toronnyal erősített védőfal övezi.
- A falutól északra eső Steinberg hegyen középkori vár romjai láthatók.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe II. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 344. o. ISBN 973-26-0524-3