Inota
Inota | |
Közigazgatás | |
Település | |
Irányítószám |
|
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 11′ 53″, k. h. 18° 11′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 53″, k. h. 18° 11′ 31″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Inota témájú médiaállományokat. |
Inota egykori község, 1951 óta Várpalota keleti városrésze. A városhoz csatolása előtt Fejér megye Székesfehérvári járásához tartozott, azóta Veszprém megye része.
Elhelyezkedése
Inota a 8-as főút és a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal északi oldalán helyezkedik el Várpalota és Csór között. Délről a Sárvíz északra a Bakony felé húzódik.
Története
Régi település, már a neolit és a római korban is lakott volt. A neolitikumból, az i. e. 6. századból és a rómaiak korából is kerültek elő leletek.
1193-ban említik először Junota néven egy oklevélben, mellyel III. Béla király a Fehérvári johannitáknak adja a falut. 1272-ben V. István felszabadítja a falu népét a vámtól, gyűjtéstől, valamint attól, hogy az ország zászlósurait kötelezően el kelljen szállásolniuk. A falut 1426-ban Bátorkő vára tartozékaként Újlaki Miklós birtoka.
A várpalotai vár eleste után a többi környékbeli faluhoz hasonlóan nehéz időszak köszöntött a falura. Kétfelé adózás (a várnak és a töröknek is) és más nehézségek miatt a falu teljesen elnéptelenedett. Zichy Imre telepítette újra a falut. A falu életében Sigbert Heister és a Rákóczi-szabadságharc pusztításai újabb károkat okoztak.
A 18. század közepén újabb, főleg Magyarpolányból elzavart lakosok érkeztek. A falu fejlődése megállt a 19. század végén, a falu lakossága még csökkent is.
A második világháború idején a környéken több hónapig dúltak a harcok. A háború után, 1951-ben a falut átcsatolták Fejér megye Székesfehérvári járásából Veszprém megyéhez, és Várpalotához csatolták. Felépült az Inotai Alumíniumkohó, a kohó hatalmas áramigénye kielégítésére a 2001-ben bezárt Inotai hőerőmű,[1] 2000-ben pedig a Inotai szélerőmű.
Közlekedése
A falu a 8-as főúton és a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon könnyen megközelíthető, a város helyi járatai közül az 1-es számú helyi járat közlekedik ide.[2]
Jegyzetek
- ↑ http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/vallalatihirek/20020102leallitottak.html
- ↑ Archivált másolat. [2015. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
Források
- Magyarország megyei kézikönyvei, 18. kötet, 498-499-oldal