Eukaliptuszolaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eucalyptus globulus 002.JPG

Az eukaliptuszolaj az eukaliptusz növényből kivont illóolaj. Színtelen vagy halványsárga színű, kámforra emlékeztető szagú, kesernyés ízű folyadék. Sűrűsége 0,907-0,927 g/cm3. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Eucalypti aetheroleum néven hivatalos.

Összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

60-80% cineol (eukaliptol), továbbá kisebb mennyiségben kamfén, cimén, para-cimen, geraniol, globulol, limonén, fellandrén, pinén és piperiton, transz-pinokarveol.

Gyógyászati szempontból elsősorban az 1,8-cineol tartalom a legfontosabb. Az illóolaj 60-85%-a cineolt (eukaliptolt) tartalmaz a fajtától függően. Alkotórésze még a kámfén, a fenkon, a pinokarveol és 2 szeszkviterpén: az eudezmol és a globuol.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antibakteriális, antivirális, antifungális (elsősorban a légzőszervi, húgyúti és bőrfertőzéseket okozó kórokozókkal szemben), asztma, megfázás, láz, torokfájás, cukorbetegség, gyulladás és reuma ellen használatos, izomlazító, méregtelenítő hatású.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos orvoslásban sebkezelésre, sérült bőrfelületek ápolására használják. A modern terápiás alkalmazások közül első helyen a légzőszervi betegségek említhetők meg, inhalálószerként orrcseppben, orrkenőcsökben és mellkasi kenőcsökben alkalmazva enyhítik a légúti panaszokat. Az eukaliptusz illóolaja és annak fő alkotórésze az eukaliptol a bőrön keresztül is gyorsan felszívódik, ezért önmagában és kenőcsökben is hatásos, de vigyázni kell, hogy az illóolaj ne kerüljön szembe. A légúti fertőzések kezelésének és terjedésének megakadályozása mellett különböző kenőcsökben, bedörzsölő – szerekben, masszázs- és fürdőolajokban mozgásszervi betegségek és sportsérülések (izomfájdalmak, zúzódás, rándulás stb.) kezelésére külsőleg alkalmazható. Gyakran dörzsölik az illóolajat közvetlenül a mellkas és a hát bőrébe légzési nehézségek esetén.

Felhasználják számtalan kozmetikai termékben: szájvíz, fogkrém, korpásodás elleni samponok, lábápolószerek, testápoló, borotválkozószerek, zsíros bőrre ajánlott arcápoló pakolások, öregedő bőr regenerálására ajánlott arcápolók. Kozmetikai termékekben ajánlott felhasználási koncentráció: 0,1 – 1%.

Gyógyszergyártásban, aromalámpákban légúttisztító hatású olajként, depresszió, köhögés, migrén, megfázás, reuma, rovarriasztás, de az édesipar is felhasználja gyógycukorkák készítésénél, szaunaolajok alkotórészeként.

Túladagolás esetén émelygést, hányást, hasmenést okozhat. Ne alkalmazzuk a gyomor-bélrendszer gyulladásos megbetegedései esetén. A gyermekeknél legalább 5 éves korig ellenjavallt alkalmazásuk. Nem allergén, de gyengítheti más gyógyszerek hatását.

Felhasználás módja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párologtatás, bedörzsölés, inhalálás, fürdő, borogatás.

Keverhetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keverhető erdei fenyővel, levendulával.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eukaliptuszolaj témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Boland, DJ, Brophy, JJ, és APN House, eukaliptusz levél olaj, 1991, ISBN 0-909605-69-6