Sampon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A C.L. Hamilton Co. (Washington) samponjai a 20. század fordulóján.

A sampon hajápoló termék, mely a hajas fejbőrön található szennyeződéseket, elhalt hámsejteket, korpát vagy zsírosodást hivatott kíméletesen eltávolítani. A legtöbb mai samponban már található kondicionáló anyag, ennek ellenére általában a samponos hajmosást valamilyen hajkondicionáló termék felvitele követi.

Sokféle sampon van forgalomban, köztük van, amelyik a korpásodásra, a zsírosodásra, a töredezett hajra, a fénytelen hajra, a festett haj karbantartására stb. ígér megoldást.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babasampon

Ókori és középkori hajápolási termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban a haj színének megváltoztatásán volt a hangsúly, amire hajfestő anyagot használtak. Idősebb Plinius szerint a szappan készítését a gallok és germánok találták fel s már ismerték a kemény és puha szappant is, ezeket azonban nem ruha mosásra használták, hanem a haj sárgítására. Az 1700-as években Európában a barokk idején népszerűvé vált a paróka (nőknél a vendéghaj) és változatos hajporok használata, melyet főként lisztből készítettek [1].

Modern sampon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sampon szó a hindi nyelvből került át az angol nyelvbe (shampoo), majd onnan a magyarba. A hindi chāmpo , ami a chāmpnā, „masszírozni” ige felszólító módú alakja, körülbelül 1762-ben került át az angol nyelvbe.[2]

A hindi szó olyan speciális fejmasszázsra utal, melyet általában masszázsolajjal végeztek. A bengáli származású Sake Dean Mahomed mutatta meg az eljárást a briteknek. Mahomed egy brit gőzfürdőben dolgozott, majd ír feleségével az 1800-as évek elején saját fürdőt nyitott Mahomed's Steam and Vapour Sea Water Medicated Baths néven az angliai Brightonban. A fürdő hasonló volt a törökfürdőkhöz. Mahomed rendszeres vendégei közé tartozott IV. György és IV. Vilmos király is.[3]

Az 1860-as években a szó jelentése masszázsról szappan felvitelére módosult.[4] Hajat már korábban is mostak szappannal,[5] de a szappan jellegzetes vékony rétegben rárakódott a hajra, ami kellemetlen érzetet váltott ki és egészségtelen kinézetet is kölcsönzött a hajnak.

Később angol borbélyok fejlesztették tovább a sampont azzal, hogy a vízben felforralt szappanhoz különféle gyógynövényeket adtak. A 20. század fordulóján már üzletekben is lehetett kapni sampont. Az American Magazine 1914-es egyik számában már jelent meg samponhirdetés; a fényképen fiatal nők mostak hajat Canthrox samponnal egy tóban. Ugyancsak 1914-ben a Rexall Harmony Hair Beautifier and Shampoo elnevezésű termékét is reklámozták magazinokban.[6]

Eredetileg a szappan és a sampon sokban hasonlított egymásra, mindkettő tartalmazott felületaktív anyagokat (egyfajta mosószert). A mai modern sampont az 1930-as években készítették először; a Drene nevű sampon volt az első, amelyik szintetikus felületaktív anyagokat tartalmazott.[7]

Összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sampon egyik alkotóeleme a felületaktív anyag (mely habot képez), ami gyakran nátrium-lauril-szulfát és/vagy nátrium-laureth-szulfát. Mindkettő bőrirritációt okozhat.[8][9] Rákkeltő hatása azonban nem bizonyított.[10]A felületaktív anyagot vízzel keverik, gyakran kerül hozzá cocamidopropyl betaine, ami szintén felületaktív anyag, kevésbé bőrirritáló, viszont feltételezések szerint allergén hatású.[11][12][13][14] A Minnesotai Egyetem irányított kísérletei szerint az anyag inkább irritáló hatású, mint allergén.[15] Ezekhez adnak még nátrium-kloridot (só), tartósítószert (nátrium-benzoát, parabének) és illat- illetve színanyagot.[16] Ezekhez kerülnek még kiegészítő anyagok specifikus hajtípusokra és hajproblémákra (zsírosodás, korpásodás, fénytelen haj, könnyű kifésülhetőség stb). Sok sampon tartalmaz szilikont is, hajkondicionáló gyanánt.

További gyakori összetevők

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Shampoo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. A Cite web sablon hibásan lett elhelyezve: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!A Cite web sablon hibásan lett elhelyezve: a cím vagy title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  2. Douglas Harper: Online Etymology Dictionary, 2001. (Hozzáférés: 2007. július 14.)
  3. pp. 148–174, The travels of Dean Mahomet: an eighteenth-Century journey through India, Sake Deen Mahomet and Michael Herbert Fisher, University of California Press, 1997, ISBN 0520207173
  4. p. 197, The travels of Dean Mahomet: an eighteenth-Century journey through India, Sake Deen Mahomet and Michael Herbert Fisher, University of California Press, 1997, ISBN 0520207173, and "shampoo", v., entry, p. 167, Oxford English Dictionary, 2nd ed., vol. 15, ISBN 0-19-861227-3.
  5. Dr. John Gray; The World of Hair
  6. Victoria Sherrow, Encyclopedia of hair: a cultural history, 2006 s.v. "Advertising" p. 7.
  7. From Pert: Do You Wash and Go?. Company Science Behind the Brands. Procter and Gamble. (Hozzáférés: 2007. március 26.)
  8. Mérgező alkotórészek címtára (magyar nyelven). organikus.hu. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
  9. Existing Chemicals Information Sheet (angol nyelven). NICNAS. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
  10. Final Report on the Safety Assessment of Sodium Lauryl Sulfate and Ammonium Lauryl Sulfate. Journal of the American College of Toxicology. 1983 Vol. 2 (No. 7) pages 127-181.
  11. Orvosi jegyzet: kozmetikai allergia (magyar nyelven). Origo.hu. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
  12. de Groot AC, van der Walle HB, Weyland JW. Contact allergy to cocamidopropyl betaine. Contact Dermatitis. 1995 Dec;33(6):419-22. PMID 8706401
  13. Brand R, Delaney TA. Allergic contact dermatitis to cocamidopropylbetaine in hair shampoo. Australas J Dermatol. 1998 May;39(2):121-2. PMID 9611386
  14. Mowad CM.Cocamidopropyl betaine allergy. Am J Contact Dermat. 2001 Dec;12(4):223-4. PMID 11753899
  15. Shaffer KK, Jaimes JP, Hordinsky MK, Zielke GR, Warshaw EM. Allergenicity and cross-reactivity of coconut oil derivatives: A double-blind randomized controlled pilot study. Department of Dermatology, School of Medicine, University of Minnesota, MN, USA. Dermatitis. 2006 Jun;17(2):71-6. PMID 16956456
  16. Robbins, Clarence R., Chemical and physical behavior of human hair, 4th ed (Springer Verlag: New York) 2002.
  17. ^ a b c Fehér, Ági: Mit rejt a samponos doboz? (magyar nyelven). Femina.hu, 2007. június 16. (Hozzáférés: 2010. május 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]