Erdeifenyő-olaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdeifenyő (Pinus sylvestris)

Az erdeifenyő-olaj az erdeifenyőből (Pinus sylvestris) nyert illóolaj, amelyet általában víz- vagy vízgőz-desztillációval állítanak elő a növény különböző részeiből, legfőképp a tűleveleiből. Az Európai Gyógyszerkönyvben (amelyen a Magyar Gyógyszerkönyv is alapul) Pini sylvestris aetheroleum néven hivatalos. Megjelenése színtelentől a sárgáig terjedhet; illata jellegzetes, balzsamos, terpentinszerű. Összetételét tekintve többféle vegyületből álló keverék, amelyben leginkább terpének és terpenoidok fordulnak elő.

Az erdeifenyő-olajat leginkább az élelmiszeriparban és a szesziparban használják fel.

Laboratóriumi körülmények között változó hatékonyságú baktérium- és gombaellenes hatását állapították meg, valamint mérsékelt antioxidáns mivoltát.

A legtöbb illóolajat a növény tűlevelei tartalmazzák, de nyerhető ki olaj a hajtásaiból, a tobozaiból, a kérgéből, illetve a fás részeiből is.[1]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Az Európai Gyógyszerkönyv 10. kiadása az erdeifenyő-olajat a Pinus sylvestris friss tűleveleiből és ágazatából vízgőz-desztillációval nyert illóolajként definiálja. Megjelenésre tiszta, színtelen vagy halványsárga színű folyadék, melynek jellegzetes szaga van.[2]

A Food Chemicals Codex 9. kiadása szerint az erdeifenyő tűlevelének illóolaját vízgőz-desztillációval nyerik ki; az így kapott folyadék színtelen vagy sárga színű, és aromás, terpentines illatú. A legtöbb természetes olajban oldódik, ásványi olajokban pedig szintén oldható némi opálosság megjelenése mellett. Propilénglikolban gyengén oldódik, glicerinben oldhatatlan.[3]

A növény tűleveleiből származó illóolaj illatát erősnek, balzsamosnak, terpentinszerűnek írják le az egyik megjelent publikációban.[4]

Összetétele[szerkesztés]

Erdeifenyőből nyert illóolaj

Az erdeifenyő illóolaját alkotó vegyületek legfőképp a monoterpének, monoterpenoidok, szeszkviterpének és szeszkviterpenoidok csoportjába sorolhatók be. A legjelentősebbnek számító összetevő az α-pinén és a δ-3-karén. Általában a növény kétféle kémiai típusát különböztetik meg: a δ-3-karént tartalmazó, és az anélküli kemotípust.[5][* 1]

Az erdeifenyő illóolajának profilja
származási hely növényi rész populáció jellege műszeres analízis típusa a kinyert olaj főbb összetevői
Észtország (Észak-Észtország) friss tűlevelek vadon termő GC-FID[* 2] + GC-MS α-pinén (48,1%), kamfén (10,1%), bornil-acetát (7,6%), δ-3-karén (6,6%), β-pinén (3,5%), β-mircén (3,2%), β-fellandrén (3,0%)[6]
Franciaország (Haute-Loire) friss gallyak, ágacskák vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (41,1%), β-pinén (18,4%), borneol (5,1%), δ-kadinén (4,0%), mircén (3,6%), kamfén (3,3%), β-kariofillén (3,1%)[7]
Franciaország (Puy-de-Dôme) friss gallyak, ágacskák vadon termő GC-FID + GC-MS δ-3-karén (43,4%), α-pinén (22,2%), terpinolén (4,1%), β-kariofillén (3,8%), β-pinén (3,8%), kamfén (3,2%), mircén (3,1%)[7]
Görögország (Menoikio-hegység) friss gallyak, ágacskák vadon termő GC-MS β-fellandrén (29,14%), α-pinén (19,44%), β-pinén (17,27%), mircén (14,00%)[8]
Kína (Hejlungcsiang tartomány) szárított tobozok vadon termő GC-FID + GC-MS aromadendrén (20,2%), α-pinén (18,5%), α-longipinén (10,5%), α-terpineol (5,5%), kariofillén-oxid (3,6%), limonén (3,3%), transz-pinokarveol (3,0%)[9]
Koszovó (Sharri Nemzeti Park) szárított ágak tűlevelekkel vadon termő GC-MS α-pinén (31,87%), β-pinén (9,82%), δ-kadinén (8,60%), germakrén D (5,55%), β-mircén (5,36%), β-kariofillén (5,05%), kamfén (4,74%), limonén (3,46%)[10]
Lengyelország (Kis-Lengyelország) szárított rügyek vadon termő GC-FID + GC-MS δ-3-karén (40,15%), α-pinén (12,59%), β-pinén (7,86%), limonén (5,03%), p-cimén-8-ol (3,50%)[11]
Lengyelország (Kis-Lengyelország) szárított tűlevelek vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (33,26%), δ-kadinén (10,00%), δ-3-karén (8,78%), α-kadinol (5,17%), kamfén (4,98%), germakrén-4-ol (3,26%)[11]
Litvánia (Észak-Litvánia) friss tűlevelek vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (30,8%), δ-3-karén (25,5%), β-kariofillén (4,3%), epi-α-muurolol + α-muurolol (3,8%), α-kadinol (3,7%), kamfén (3,5%)[12]
Litvánia (Észak-Litvánia) szárított tűlevelek vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (15,1%), δ-3-karén (14,0%), β-kariofillén (5,7%), epi-α-muurolol + α-muurolol (5,0%), α-kadinol (4,6%), δ-kadinén (3,3%), kamfén (3,1%)[12][* 3]
Mongólia (Bayanzürkh-hegység) szárított tűlevelek vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (29,87%), limonén + β-fellandrén (16,15%), δ-kadinén (4,95%), kamfén (4,95%), bornil-acetát (4,34%), β-pinén (3,88%)[13]
Oroszország (Tengermelléki járás) friss lombrészek vadon termő GC-MS 13(16),14-labdien-8-ol (34,69%), α-kadinol (17,15%), δ-3-karén (9,27%), δ-kadinén (8,73%), α-pinén (4,95%), germakrén D (4,54%), β-fellandrén (4,01%), germakrén B (3,96%)[14]
Szerbia (Tara-hegy) friss tűlevelek vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (41,9%), δ-kadinén (6,0%), (E)-kariofillén (6,0%), kamfén (4,7%), δ-3-karén (3,6%), β-pinén (3,2%), germakrén D (3,0%)[15]
Szlovákia (Nyitra városa) friss tűlevelek vadon termő GC-FID + GC-MS karvon (21,25%), α-pinén (18,77%), α-fellandrén (15,26%), bornil-acetát (5,72%), terpineol (4,41%), α-bizabolol (3,51%), β-pinén (3,46%)[16][* 4]
Törökország (Bartın tartomány) friss tobozok vadon termő GC-MS 18-norabieta-8,11,13-trién (15,78%), α-pinén (14,76%), kariofillén-oxid (12,58%), dehidroabietal (7,12%), abieta-8,11,13-trién (5,20%), 19-norabieta-8,11,13-trién (4,75%), norabieta-4(18),8,11,13-tetraén (4,59%)[17]
Törökország (Bolu városa) szárított gallyak, ágacskák vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (50,4%), β-kariofillén (10,8%), szandarakopimarinal (6,7%), β-pinén (3,9%)[18]
Törökország (Bolu városa) szárított tűlevelek vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (39,1%), germakrén D (16,1%), β-pinén (15,6%), β-kariofillén (8,6%)[18]

Felhasználása[szerkesztés]

Az erdeifenyő tűleveléből nyert illóolajat felhasználják pékáruk, fagyasztott tejtermékek, zselatinok, pudingok, puha- és keménycukorkák, alkoholos és alkoholmentes italok gyártása során.[19]

Farmakológiai hatásai[szerkesztés]

Az erdeifenyő illóolajának baktériumellenes hatásával több kutatásban is foglalkoztak. A kísérletek során mérsékelt,[10][13][20][21] közepes,[22] illetve jelentős[15][23] antibakteriális hatást mértek.

Gombafajok elleni aktivitásával szintén foglalkozott több publikáció is, melyekben mérsékelt,[24][21] közepes,[10][25][13] illetve jelentős[26][27] antifungális hatást mértek in vitro körülmények között.

Az erdeifenyőből nyert illóolaj antioxidáns hatás tekintetében mérsékelt,[13][18] illetve közepes[23] hatást mutatott fel.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Kemotípus: növény vagy mikroorganizmus adott faján belül olyan egyedek összessége, amelyek másodlagos anyagcseretermékeiket tekintve kémiai eltérést mutatnak a faj többi példányához képest. Az eltérő kemotípusok többnyire nem mutatnak változást a növény felépítésében, morfológiai jellemzőiben.
  2. GC-FID: gas chromatography with flame ionization detector, magyarul gázkromatográfia lángionizációs detektorral
  3. Az eredeti tanulmány két külön évre lebontott adatai a jelen sorban átlagolva szerepelnek
  4. Az eredeti tanulmány február, május, augusztus, október hónapokra lebontott eredményei a jelen sorban átlagolva szerepelnek

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Sporek, Monika (2016. december 1.). „Volatile Oil Content of Scots Pine Needles ( Pinus sylvestris L.)”. Chemistry-Didactics-Ecology-Metrology 21 (1-2), 141–147. o. DOI:10.1515/cdem-2016-0013.  
  2. European Pharmacopoeia, 10th edition, Strasbourg: European Directorate for the Quality of Medicines & HealthCare of the Council of Europe (EDQM), 1581. o. (2019). ISBN 978-92-871-8915-8 
  3. Food Chemicals Codex, 9th edition, Rockville: United States Pharmacopeia, 938. o. (2014). ISBN 978-1-936424-26-9 
  4. Agnieszka Maciąg, Dragana Milaković, Henriette H. Christensen, Vlatka Antolović, Danuta Kalemba (2007). „Essential oil composition and plant-insect relations in scots pine (Pinus sylvestris L.)”. Food Chemistry and Biotechnology 71, 71–94. o. ISSN 1509-7013.  
  5. Thoss, Vera, O’Reilly-Wapstra, Julianne; Iason, Glenn R. (2007. február 15.). „Assessment and Implications of Intraspecific and Phenological Variability in Monoterpenes of Scots Pine (Pinus sylvestris) Foliage”. Journal of Chemical Ecology 33 (3), 477–491. o. DOI:10.1007/s10886-006-9244-3.  
  6. Hoai, NguyenThi, Duc, HoViet; Thao, DoThi; Orav, Anne; Raal, Ain (2015. március 2.). „Selectivity of Pinus sylvestris extract and essential oil to estrogen-insensitive breast cancer cells Pinus sylvestris against cancer cells”. Pharmacognosy Magazine 11 (44), 290. o. DOI:10.4103/0973-1296.166052.  
  7. a b Chalchat, Jean-Claude, Garry, Raymond-Philippe; Michet, André; Remery, Alain (1985. január 1.). „The essential oils of two chemotypes of Pinus sylvestris”. Phytochemistry 24 (10), 2443–2444. o. DOI:10.1016/s0031-9422(00)83062-9.  
  8. Koukos, P. K., Papadopoulou, K. I.; Papagiannopoulos, A. D.; Patiaka, D. Th. (2001. január 29.). „Essential oils of the twigs of some conifers grown in Greece”. Holz als Roh- und Werkstoff 58 (6), 437–438. o. DOI:10.1007/s001070050457.  
  9. Yang, X., Zhang, H.; Zhang, Y.; Zhao, H.; Dong, A.; Xu, D.; Yang, L.; Ma, Y.; Wang, J. (2010. szeptember 1.). „Analysis of the Essential Oils of Pine Cones of Pinus koraiensis Steb. Et Zucc. and P. sylvestris L. from China”. Journal of Essential Oil Research 22 (5), 446–448. o. DOI:10.1080/10412905.2010.9700368.  
  10. a b c Kurti, Fatbardhë, Giorgi, Annamaria; Beretta, Giangiacomo; Mustafa, Behxhet; Gelmini, Fabrizio; Testa, Cristian; Angioletti, Stefania; Giupponi, Luca; Zilio, Emanuela; Pentimalli, Daniela; Hajdari, Avni (2019. július 4.). „Chemical composition, antioxidant and antimicrobial activities of essential oils of different Pinus species from Kosovo”. Journal of Essential Oil Research 31 (4), 263–275. o. DOI:10.1080/10412905.2019.1584591.  
  11. a b Katarzyna Bączek, Olga Kosakowska, Jarosłav L. Przybył, Ewelina Pióro-Jabrucka, Paula Kuźma, Mieczysław Obiedziński, Zenon węglarz (2017). „Intraspecific variability of self-sown Scots pine (Pinus sylvestris L.) occurring in eastern Poland in respect of essential oil content and composition”. Baltic Forestry 23 (3), 576–583. o. [2021. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 2029-9230. (Hozzáférés: 2021. augusztus 27.)  
  12. a b Judzentiene, Asta, Kupcinskiene, Eugenija (2008. január 1.). „Chemical Composition on Essential Oils from Needles of Pinus sylvestris L. Grown in Northern Lithuania”. Journal of Essential Oil Research 20 (1), 26–29. o. DOI:10.1080/10412905.2008.9699413.  
  13. a b c d Namshir, Javzmaa, Shatar, Altantsetseg; Khandaa, Oyukhan; Tserennadmid, Rentsenkhand; Shiretorova, Valentina Germanovna; Nguyen, Manh Cuong (2020. december 31.). „Antimicrobial, antioxidant and cytotoxic activity on human breast cancer cells of essential oil from Pinus sylvestris. var mongolica needle”. Mongolian Journal of Chemistry 21 (47), 19–26. o. DOI:10.5564/mjc.v21i47.1428.  
  14. Selivanova, N. V., Krasikova, A. A.; Gusakova, M. A.; Bogolitsyn, K. G.; Ivakhnov, A. D. (2020. december 1.). „Composition and Antimicrobial Activity of the Essential Oil and Supercritical Extracts of Pinus sylvestris Tree Greenery”. Russian Journal of Physical Chemistry B 14 (8), 1287–1297. o. DOI:10.1134/S1990793120080060.  
  15. a b Mitić, Zorica S., Jovanović, Boris; Jovanović, Snežana Č.; Mihajilov-Krstev, Tatjana; Stojanović-Radić, Zorica Z.; Cvetković, Vladimir J.; Mitrović, Tatjana Lj.; Marin, Petar D.; Zlatković, Bojan K.; Stojanović, Gordana S. (2018. január 1.). „Comparative study of the essential oils of four Pinus species: Chemical composition, antimicrobial and insect larvicidal activity”. Industrial Crops and Products 111, 55–62. o. DOI:10.1016/j.indcrop.2017.10.004.  
  16. František Berta, Ján Supuka, Anna Chladná (1997). „The composition of terpenes in needles of Pinus sylvestris in a relatively clear and in a city environment”. Biologia 52 (1), 71–78. o. ISSN 0006-3088.  
  17. Tumen, Ibrahim, Hafizoglu, Harzemsah; Kilic, Ayben; Dönmez, Ilhami Emrah; Sivrikaya, Huseyin; Reunanen, Markku (2010. augusztus 24.). „Yields and Constituents of Essential Oil from Cones of Pinaceae spp. Natively Grown in Turkey”. Molecules 15 (8), 5797–5806. o. DOI:10.3390/molecules15085797.  
  18. a b c Ustun, Osman, Senol, Fatma Sezer; Kurkcuoglu, Mine; Orhan, Ilkay Erdogan; Kartal, Murat; Baser, Kemal Husnu Can (2012. július 1.). „Investigation on chemical composition, anticholinesterase and antioxidant activities of extracts and essential oils of Turkish Pinus species and pycnogenol”. Industrial Crops and Products 38, 115–123. o. DOI:10.1016/j.indcrop.2012.01.016.  
  19. szerk.: George A. Burdock: Fenaroli's Handbook of Flavor Ingredients, 6th edition, Boca Raton: CRC Press, 1699. o. (2010). ISBN 978-1-4200-9077-2 
  20. Murbach Teles Andrade, Bruna Fernanda, Nunes Barbosa, Lidiane; da Silva Probst, Isabella; Fernandes Júnior, Ary (2014. január 2.). „Antimicrobial activity of essential oils”. Journal of Essential Oil Research 26 (1), 34–40. o. DOI:10.1080/10412905.2013.860409.  
  21. a b Hammer, K. A., Carson, C. F.; Riley, T. V. (1999. június 1.). „Antimicrobial activity of essential oils and other plant extracts”. Journal of Applied Microbiology 86 (6), 985–990. o. DOI:10.1046/j.1365-2672.1999.00780.x.  
  22. Kačániová, Miroslava, Vukovič, Nenad; Horská, Elena; šalamon, Ivan; Bobková, Alica; Hleba, Lukáš; Mellen, Martin; Vatľák, Alexander; Petrová, Jana; Bobko, Marek (2014. július 3.). „Antibacterial activity against Clostridium genus and antiradical activity of the essential oils from different origin”. Journal of Environmental Science and Health, Part B 49 (7), 505–512. o. DOI:10.1080/03601234.2014.896673.  
  23. a b Kačániová, Miroslava, Terentjeva, Margarita; Vukovic, Nenad; Puchalski, Czeslaw; Roychoudhury, Shubhadeep; Kunová, Simona; Klūga, Alina; Tokár, Marián; Kluz, Maciej; Ivanišová, Eva (2017. december 1.). „The antioxidant and antimicrobial activity of essential oils against Pseudomonas spp. isolated from fish”. Saudi Pharmaceutical Journal 25 (8), 1108–1116. o. DOI:10.1016/j.jsps.2017.07.005.  
  24. Felšöciová, Soňa, Kačániová, Miroslava; Horská, Elena; Vukovič, Nenad; Hleba, Lukáš; Petrová, Jana; Rovná, Katarina; Stričík, Michal; Hajduová, Zuzana (2015. február 24.). „Antifungal activity of essential oils against selected terverticillate penicillia”. Annals of Agricultural and Environmental Medicine 22 (1), 38–42. o. DOI:10.5604/12321966.1141367.  
  25. Felšöciová, Soňa, Vukovic, Nenad; Jeżowski, Paweł; Kačániová, Miroslava (2020. január 1.). „Antifungal activity of selected volatile essential oils against Penicillium sp.”. Open Life Sciences 15 (1), 511–521. o. DOI:10.1515/biol-2020-0045.  
  26. Scalas, Daniela, Mandras, Narcisa; Roana, Janira; Tardugno, Roberta; Cuffini, Anna Maria; Ghisetti, Valeria; Benvenuti, Stefania; Tullio, Vivian (2018. december 1.). „Use of Pinus sylvestris L. (Pinaceae), Origanum vulgare L. (Lamiaceae), and Thymus vulgaris L. (Lamiaceae) essential oils and their main components to enhance itraconazole activity against azole susceptible/not-susceptible Cryptococcus neoformans strains”. BMC Complementary and Alternative Medicine 18 (1), 143. o. DOI:10.1186/s12906-018-2219-4.  
  27. Mandras, Narcisa, Roana, Janira; Scalas, Daniela; Del Re, Simonetta; Cavallo, Lorenza; Ghisetti, Valeria; Tullio, Vivian (2021. augusztus 15.). „The Inhibition of Non-albicans Candida Species and Uncommon Yeast Pathogens by Selected Essential Oils and Their Major Compounds”. Molecules 26 (16), 4937. o. DOI:10.3390/molecules26164937.