Fahéjolaj
A fahéjolaj a Cinnamomum növénynemzetségbe tartozó, egyes fafajokból nyert illóolajok összefoglaló neve. Illata általában édes és fűszeres. A kereskedelemben előforduló fahéjolajak legtöbbje a ceyloni fahéjfából és a kínai fahéjfából származik. A „fahéjolaj” elnevezés megtévesztő lehet, ugyanis nem csak a fák kérgéből, hanem más részekből is nyernek ki olajat.[1] Felhasználják az élelmiszeriparban, az illatszeriparban, a gyógyászatban.
Néhány fontosabb fafajta, melyből fahéjolajat állítanak elő:
- Cinnamomum verum vagy Cinnamomum zeylanicum (ceyloni fahéjfa, köznyelvi nevén valódi fahéjfa)
- Cinnamomum cassia vagy Cinnamomum aromaticum (kínai fahéjfa, kínai kasszia, vagy csak egyszerűen kasszia)
- Cinnamomum burmannii (indonéz kasszia)
- Cinnamomum loureiroi (vietnámi kasszia)
A fenti felsorolásból a ceyloni fahéjfa és a kínai fahéjfa szerepel az Európai Gyógyszerkönyvben, és így a Magyar Gyógyszerkönyvben is. A könyv különbséget tesz aszerint, hogy a növény mely részéből származik az olaj.
Az Európai Gyógyszerkönyv leírása szerint a Cinnamomum verum hajtásainak kérgéből gőzdesztillációval nyert olaj Cinnamomi zeylanici corticis aetheroleum néven hivatalos.[2] A Magyar Gyógyszerkönyv hivatkozik rá Ceyloni fahéjfa kéreg olaj néven is.
Az Európai Gyógyszerkönyv alapján a Cinnamomum verum leveleiből gőzdesztillációval nyert olaj Cinnamomi zeylanici folii aetheroleum néven hivatalos.[2] A Magyar Gyógyszerkönyv a Ceyloni fahéjfa levél olaj elnevezést is használja.
Az Európai Gyógyszerkönyvben a Cinnamomum cassia leveleiből és fiatal ágaiból gőzdesztillációval nyert olaj Cinnamomi cassiae aetheroleum néven hivatalos.[2] A Magyar Gyógyszerkönyvben a Kasszia fahéj olaj névváltozat is szerepel.
Tulajdonságai[szerkesztés]
Cinnamomum verum[szerkesztés]
A kéregből kinyert olaj tiszta, világossárga színű, alacsony viszkozitású folyadék, mely idővel vöröses színt vesz fel. Szaga a fahéjaldehidre emlékeztet. A növény leveléből származó olaj tiszta, vörösesbarna vagy sötétbarna színű, alacsony viszkozitású folyadék, melynek szaga az eugenolra emlékeztet.[2]
Cinnamomum cassia[szerkesztés]
A növény leveleiből és fiatal ágaiból nyert olaj sárga vagy vörösesbarna színű, alacsony viszkozitású folyadék. Szaga a fahéjaldehidre emlékeztet.[2]
Cinnamomum burmannii[szerkesztés]
Kérgének olaját gőz- vagy vízdesztillációval nyerik ki. Az olaj színtelentől barnássárgáig terjedő színnel rendelkezhet. Szaga a ceyloni fahéjfa olajához hasonló, de annál kevésbé kellemes.[1]
Összetétele[szerkesztés]
A Cinnamomum növénynemzetség egy-egy fafajából kivont illóolajok összetétele nagyban különbözhet termőhelytől, évszaktól, a növény fejlődési szakaszától, a felhasznált növényi résztől, a kinyerés módjától és egyéb környezeti tényezőktől függően.[3][4] A kutatások eredményeiből kitűnik, hogy a Cinnamomum verum esetén kifejezetten sokat számít, hogy a növény mely részéből nyerik ki az olajat.[1] A kérgéből kivont olajban a fahéjaldehid, a leveléből nyert olajban az eugenol, míg a gyökeréből származó olajban a kámfor a legnagyobb arányban előforduló komponens.
| növény neve | növényi rész | a kinyert olaj főbb összetevői |
|---|---|---|
| Cinnamomum verum | kéreg | (E)-fahéjaldehid (68,7%), (E)-cinnamil-acetát (7,12%), eugenol (6,33%) |
| Cinnamomum verum | kéreg | fahéjaldehid (67,57%), eugenol (16,03%), α-pinén (5,76%), linalool (3,78%), β-kariofillén (3,66%) |
| Cinnamomum verum | levél | eugenol (76,6%), linalool (8,50%), piperiton (3,31%), cinnamil-acetát (2,59%), eugenil-acetát (2,74%), α-fellandrén (1,19%) |
| Cinnamomum verum | levél | eugenol (76,74%), benzil-benzoát (6,01%), β-kariofillén (3,47%) |
| Cinnamomum verum | levél | eugenol (85,66%), eugenol-acetát (6,07%), β-kariofillén (1,08%) |
| Cinnamomum verum | gyökér | kámfor (47,42%), 1,8-cineol (6,39%), limonén (6,16%), α-pinén (5,7%), α-fellandrén (4,92%) |
| Cinnamomum verum | termés | δ-kadinén és γ-kadinén (36%), kadinol-T (7,7%), β-kariofillén (5,6%), α-muurolén (4,4%) |
| Cinnamomum verum | virág | (E)-cinnamil-acetát (41,98%), transz-α-bergamotén (7,97%), kariofillén-oxid (7,2%) |
| Cinnamomum cassia | kéreg | (E)-fahéjaldehid (65,5%), kumarin (8,7%), cinnamil-acetát (3,6%), metoxi-fahéjaldehid (2,7%) |
| Cinnamomum cassia | kéreg | fahéjaldehid (87%), benzaldehid (4,73%), 2-feniletan-1-ol (2,5%), 3-fenil-propanal (1,95%) |
| Cinnamomum cassia | levél | fahéjaldehid (74,1%), 2-metoxi-fahéjaldehid (10,5%), cinnamil-acetát (6,6%) |
| Cinnamomum cassia | levél | fahéjaldehid (69,6%), kumarin (8,06%), 2-feniletan-1-ol (3,57%), benzaldehid (2,68%) |
| Cinnamomum burmannii | kéreg | 1,8-cineol (51,4%), α-terpineol (12,5%), kámfor (9%), terpinén-4-ol (8,5%) |
| Cinnamomum burmannii | levél | 1,8-cineol (28,5%), borneol (16,5%), α-terpineol (6,4%), p-cimén (8,5%), spatulenol (5,8%) |
| Cinnamomum burmannii | levél | d-borneol (70,81%), 1,8-cineol (10,73%), bornil-acetát (5,02%), kar-4-én (2,09%) |
Felhasználása[szerkesztés]
A fahéjat és olaját már az ókori Egyiptomban is alkalmazták a holttestek bebalzsamozására használt keverék egyik alapanyagaként.[6][1] A középkorban kozmetikumok és gyógyhatásúnak szánt szerek összetevői között szerepelt.[1]
Cinnamomum verum[szerkesztés]
A ceyloni fahéj kérgéből nyert olajat húsok, gyorsételek, szószok, savanyúságok, befőttek, pékáruk, sütemények, alkoholpárlatok és könnyű italok ízesítéséhez, tartósításához használják. Parfümök, szappanok, fogkrémek adalékanyagául is szolgál. A fa leveléből kapott olajnak – olcsóbb előállítási költsége ellenére – korlátozottabb a felhasználása; leginkább sütemények ízesítésére, parfümök, szappanok, fogkrémek előállításához, illetve a vegyiparban eugenol kinyerésére használják fel.[1][7]
Cinnamomum cassia[szerkesztés]
A kínai fahéjfából nyert olajat pékáruk, sütemények, húsok, szószok, savanyúságok, befőttek, könnyű italok és alkoholpárlatok ízesítéséhez, tartósításához használják.[1]
Cinnamomum burmannii[szerkesztés]
Az indonéz kasszia kérgéből kivont olajat és oleorezint szappan- és parfümgyártáshoz használják, illetve sütemények és alkoholpárlatok ízesítéséhez.[8]
Farmakológiai hatásai[szerkesztés]
A fahéjolaj kisebb mennyiségben felhasználva nem mérgező, és általában a biztonságos anyagok közé sorolják. Használata vagy elfogyasztása allergiás reakciót válthat ki, különösen magasabb koncentráció esetén.[1][9]
Cinnamomum verum[szerkesztés]
Baktérium- és gombaellenes hatását több kísérlet is alátámasztja,[10][1][5][11][3] emellett antioxidáns és citotoxikus (sejtméreg jellegű) hatást is megfigyeltek rákos sejtek ellen, in vitro körülmények között.[10][12]
Cinnamomum cassia[szerkesztés]
Egyes kísérletek baktériumellenes hatást mutattak különböző tenyészeteken használva.[1][13][14][15]
Cinnamomum burmannii[szerkesztés]
Kísérletek során baktériumellenes, gombaellenes, valamint antioxidáns hatását mutatták ki.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k Cinnamon and Cassia - The Genus Cinnamomum, Medicinal and Aromatic Plants - Industrial Profiles. CRC Press (2004). ISBN 0-415-31755-X
- ↑ a b c d e European pharmacopoeia. Council of Europe–European Pharmacopoeia Commission–European Directorate for the Quality of Medicines & Healthcare. 10th edition. [2019]–. ISBN 978-92-871-8915-8 Hozzáférés: 2021. június 22.
- ↑ a b Green Pesticides Handbook - Essential Oils for Pest Control. CRC Press (2017). ISBN 978-1-4987-5938-0
- ↑ (2020) „Bioactive Natural Compounds and Antioxidant Activity of Essential Oils from Spice Plants: New Findings and Potential Applications”. Biomolecules 10 (7). DOI:10.3390/biom10070988.
- ↑ a b Yanakiev, Spartak (2020. szeptember 12.). „Effects of Cinnamon (Cinnamomum spp.) in Dentistry: A Review”. Molecules 25 (18), 4184. o. DOI:10.3390/molecules25184184.
- ↑ Handbook of essential oils : science, technology, and applications, 3rd edition. ISBN 9781351246460
- ↑ Chemistry of spices. Wallingford, UK: CABI Pub. ISBN 9781845934057
- ↑ a b Al-Dhubiab, BandarE (2012. április 2.). „Pharmaceutical applications and phytochemical profile of Cinnamomum burmannii”. Pharmacognosy Reviews 6 (12), 125. o. DOI:10.4103/0973-7847.99946.
- ↑ The Gale encyclopedia of medicine., 5th edition. ISBN 978-1-4103-1739-1
- ↑ a b (2020) „Bioactive Natural Compounds and Antioxidant Activity of Essential Oils from Spice Plants: New Findings and Potential Applications”. Biomolecules 10 (7). DOI:10.3390/biom10070988.
- ↑ Liu, Qing, Meng, Xiao; Li, Ya; Zhao, Cai-Ning; Tang, Guo-Yi; Li, Hua-Bin (2017. június 16.). „Antibacterial and Antifungal Activities of Spices”. International Journal of Molecular Sciences 18 (6), 1283. o. DOI:10.3390/ijms18061283.
- ↑ Kallel, Imen, Hadrich, Bilel; Gargouri, Bochra; Chaabane, Amina; Lassoued, Saloua; Gdoura, Radhouane; Bayoudh, Ahmed; Ben Messaoud, Ezeddine (2019. december 24.). „Optimization of Cinnamon (Cinnamomum zeylanicum Blume) Essential Oil Extraction: Evaluation of Antioxidant and Antiproliferative Effects”. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine 2019, 1–11. o. DOI:10.1155/2019/6498347.
- ↑ Sheng, Lina, Zhu, Mei-Jun (2014. december 1.). „Inhibitory effect of Cinnamomum cassia oil on non-O157 Shiga toxin-producing Escherichia coli”. Food Control 46, 374–381. o. DOI:10.1016/j.foodcont.2014.05.050.
- ↑ Huang, D. F., Xu, J. -G.; Liu, J. -X.; Zhang, H.; Hu, Q. P. (2014. július 1.). „Chemical constituents, antibacterial activity and mechanism of action of the essential oil from Cinnamomum cassia bark against four food-related bacteria”. Microbiology 83 (4), 357–365. o. DOI:10.1134/S0026261714040067.
- ↑ Kačániová, Miroslava, Galovičová, Lucia; Valková, Veronika; Tvrdá, Eva; Terentjeva, Margarita; Žiarovská, Jana; Kunová, Simona; Savitskaya, Tatsiana; Grinshpan, Dmitrij; Štefániková, Jana; Felsöciová, Soňa; Vukovic, Nenad; Kowalczewski, Przemysław Łukasz (2021. február 26.). „Antimicrobial and antioxidant activities of Cinnamomum cassia essential oil and its application in food preservation”. Open Chemistry 19 (1), 214–227. o. DOI:10.1515/chem-2021-0191.