Ausztrália (kontinens)

Ausztrália
Népességi adatok
Népesség	31 260 000 fő
Népsűrűség	3,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8 468 300 km²
Országok	3
Földtörténeti adatok
PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Kor	140–0 Ma
Idő	kora kréta – holocén

A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése

A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el.

Ausztrália természetföldrajzi értelemben, azaz az összefüggő szárazulatok kiterjedését tekintve a legkisebb jelenkori kontinens. A legek kontinense: legkisebb, legalacsonyabb, legidősebb, legszárazabb, leglefolyástalanabb, legjégtelenebb (jégtakarómentes), a legkülönösebb állat- és növényvilággal rendelkező, legtávolabbi (Európához képest), valamint a legutoljára felfedezett lakott kontinens.^[forrás?]

Geológiája

Geológiai értelemben Ausztrália nem önálló kontinens, hanem a Nagy-Ausztráliának vagy Szahulnak nevezett összefüggő kontinentális kéreg része, amely magába foglalja Új-Guinea, Tasmania és az ezeket összekötő kontinentális self területeit is, valamint a tágabb értelemben vett lemez Új-Zéland nagyobb részét is. Ezen területek a földtörténet során bekövetkező tengerszintcsökkenések miatt többször egyetlen összefüggő szárazfölddé váltak (regresszió), a tengerszint-emelkedések ezzel szemben többször is a selfterületek tengervízi elöntését (transzgresszió) eredményezték.

Geopolitikai értelemben gyakran Ausztráliához sorolják (Új-Guineán kívül) teljes Új-Zélandot és Óceánia szigetországait is. Ezt a régiót általában a Ausztrália és Óceánia szókapcsolattal jelölik. Ez azonban nem nevezhető kontinensnek, mivel Új-Zéland délkeleti része Ausztráliától független, Zélandia nevű kontinentális kérgen, a csendes-óceáni szigetvilág pedig a teljes egészében óceáni kéreg által alkotott Csendes-óceáni-lemezen helyezkedik el.

Élővilága

A kenguruk a földrész jellegzetes állatai, az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába tartozik, aminek fajai – az oposszumokat (Didelphimorphia) kivéve – csak Ausztráliában találhatóak meg

Ausztráliát sokan az „állatok rejtekének”, és „az élő kövületek kontinensének” nevezik. Valóban sok olyan állatcsoport él itt, amely más földrészeken évmilliókkal ezelőtt kihalt. Ausztrália korán elszakadt a többi kontinenstől, így állatvilága a világ más részeitől elszigetelten fejlődött. Legkülönlegesebb állatai a tojásrakó emlősök: a kacsacsőrű emlős és a hangyászsünfélék. Ausztráliában él az erszényesek legnagyobb része. Közülük a kengurufélék a legismertebbek. A legkisebb patkányméretű, a legnagyobb, az óriáskenguru eléri a két métert is. A kontinens madárvilága gazdag és különleges. Nevezetes az emu és a sisakos kazuár. A lantfarkúmadár színpompás tollazatával tűnik ki. Az itt élő állatfajok 80%-a csak ezen a kontinensen található meg.

Benépesítése

Az őslakosok (aborigins) nagy részét kiirtották vagy kitelepítették, helyükre Anglia köztörvényes bűnözőit és politikai foglyait telepítették, ezáltal úgyszólván börtönszigetté téve Ausztráliát. Később szívesen fogadták az önkéntes betelepülőket a 20. század harmadik harmadáig, azóta csak a magasabb műveltségű, fehér rasszhoz tartozókét támogatják. A többiek csak turista- vagy tanulóvízummal léphetnek be, igazolva a visszaút és az ott-tartózkodás költségeinek meglétét.

Ausztrália országai

Ausztrália és Tasmania egészét egyetlen ország, az Ausztrál Államszövetség foglalja el, amit ezért politikaföldrajzi értelemben Ausztráliának neveznek. Az elnevezés megtévesztő, mivel a természetföldrajzi és geológiai kontinens és az azonos nevű ország nem ugyanazt a területet jelentik. Az ugyancsak Nagy-Ausztráliához tartozó Új-Guinea területén Indonézia és Pápua Új-Guinea osztozik. Bár a legnépesebb városai Sydney vagy Melbourne, a fővárosa Canberra.