Svájc az Eurovíziós Dalfesztiválokon
 Svájc | |
| Adatok | |
| Műsorsugárzó |
 |
| Korábbi nemzeti válogatók |
Concours Eurovision (1956–1957, 1959–1961, 1963–1970, 1972–1993, 1998, 2000, 2002, 2004) Die Grosse Entscheidungsshow (2011–2018) |
| Belső kiválasztás | 1958, 1962, 1971, 1994, 1996–1997, 2005–2010, 2019– |
| Részvételek és eredmények | |
| Részvételek | 62 (51 döntő) |
| Első részvétel | 1956 |
| Legjobb eredmény | 1. (1956, 1988) |
| Legrosszabb eredmény | utolsó (1964, 1967, 1974, 1998, 2004 elődöntő, 2010 elődöntő, 2011, 2015 elődöntő) |
| Összpontszám a döntőkben 2004 óta | 1115 (27.) |
| Külső hivatkozások | |
| Honlap |
Az SRF eurovíziós honlapja Svájc profilja a eurovision.tv-n |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Svájc eddig hatvankettő alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A svájci műsorsugárzó a SRG SSR, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakozott a versenyhez.
Története[szerkesztés]
Évről évre[szerkesztés]
Svájc egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon. Az első versenynek ők voltak a házigazdái, és azt meg is nyerték, így Svájc lett az első ország, amely a debütálása évében meg is nyerte a versenyt (51 évvel később, 2007-ben még egy ország, Szerbia is az első részvétele évében lett győztes). A következő néhány évben többször közel álltak hozzá, de nem tudtak újra győzni.
Az 1974-es utolsó hely után sikeres évek következtek: 1975 és 1982 között minden alkalommal az első tízben zártak, de nyerniük ekkor sem sikerült. Végül 1988-ban érték el második győzelmüket, amikor az akkor még ismeretlen Céline Dion a verseny történetének egyik legizgalmasabb szavazása végén tudott nyerni.
Mivel Svájc a székhelye a versenyt szervező EBU-nak, azon kevés országok egyike, melyek sosem léptek vissza önszántukból. Azonban az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében 1995-ben, 1999-ben, 2001-ben és 2003-ban sem vehettek részt az előző év rossz eredménye miatt. Az 1995-ös verseny volt a legelső, melyet Svájc nélkül rendeztek meg.
A 2004-ben bevezetett elődöntőben első alkalommal nulla ponttal zártak, annak ellenére, hogy több, mint harminc ország szavazott. 2005-ben sikerült a döntőbe jutniuk, és az első tízben végezniük, így a következő évben automatikusan döntősök voltak, ott azonban nem tudták megismételni a jó szereplést. Azóta szinte mindig kiestek az elődöntőben, sőt 2010-ben mindössze két ponttal az utolsó helyen zártak. A következő évben bár sikerült továbbjutniuk az elődöntőből, a döntőben ismét utolsóként zártak. 2012-ben és 2013-ban ismét kiestek az elődöntőben. 2014-ben azonban sikerült továbbjutniuk, és a döntőben 13.-ok lettek. 2015-ben és 2016-ban is az elődöntő utolsó helyén végeztek. 2017-ben és 2018-ban sem sikerült kivívniuk a továbbjutást, viszont 2019-ben egészen a negyedik helyig jutottak a döntőben.
2020-ban Gjon’s Tears képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A svájci műsorsugárzó jóvoltából végül az énekes újabb lehetőséget kapott az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben az elődöntő megnyerése után a döntőben túlszárnyalták a 2019-es eredményüket. Ezúttal harmadikként végeztek, ami 1993 óta a legjobb eredményüknek számít. 2022-ben annak ellenére, hogy ismét továbbjutottak a döntőbe, nem sikerült megtartani a jó eredményeket, tizenhetedikek lettek. 2023-ban Remo Forrer versenyez Svájc színeiben Liverpoolban.
Nyelvhasználat[szerkesztés]
Svájc eddigi hatvankét versenydalából huszonöt francia nyelvű, tizenöt angol nyelvű, tizenkettő német nyelvű, kilenc olasz nyelvű volt, a hazai rendezésű 1989-es versenyre pedig romans nyelvű dallal neveztek.[1]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Svájc indulóinak francia, német, olasz, vagy romans nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték – ekkor egyszer angol nyelvű dallal neveztek –, majd 1999-ben véglegesen. Azóta főleg angol nyelvű dalokkal neveztek.
Mivel Svájcnak négy hivatalos nyelve van, némi előnyük volt a többi országgal szemben, amikor érvényben volt a nyelvhasználatot korlátozó szabály. Figyelemre méltó Peter, Sue & Marc, akik négyszer képviselték Svájcot, mindig különböző nyelven: sorban francia, angol, német és olasz nyelven.
Nemzeti döntő[szerkesztés]
Svájc nemzeti döntője a Die Grosse Entscheidungsshow nevet viselte, amely 2011-től 2018-ig volt az ország dalválasztó műsora. 2019-től Svájc belső kiválasztással döntött előadójukról.
2004-ig azonos lebonyolítású nemzeti döntőt tartottak: a döntőben kilenc-tíz dal vett részt, melyek különböző nyelvűek voltak, és közülük három regionális zsűri választotta ki a nyertest.[2] 1998-tól a nézők is részt vettek a döntésben, telefonos szavazás segítségével.[3] 2011-ben hat év után először rendeztek nemzeti döntőt: tizenkét induló közül a nézők választották ki a nyertest.[4] A következő évben hasonló keretek között döntöttek az induló kilétéről, csak a döntő mezőnyét növelték tizennégyre.[5]
Résztvevők[szerkesztés]
Szavazástörténet[szerkesztés]
1975–2022[szerkesztés]
|
Svájc a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Svájc a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Svájc még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Monaco és San Marino
|
Svájc a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Svájc a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Svájc még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Csehország, Fehéroroszország, Marokkó, Montenegró, Örményország, San Marino és Szlovákia
Svájc sosem kapott pontot a döntőben a következő országoktól: Szerbia és Montenegró
Rendezések[szerkesztés]
| Év | Város | Helyszín | Műsorvezető(k) |
|---|---|---|---|
| 1956 |  Svájc, Lugano
|
Teatro Kursaal | Lohengrin Filipello |
| 1989 | Svájc, Lausanne
|
Palais de Beaulieu | Jacques Deschenaux, Lolita Morena |
Háttér[szerkesztés]
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Díjak[szerkesztés]
Marcel Bezençon-díj[szerkesztés]
| Kategória | Év | Előadó | Dal | Zeneszerző(k) Szöveg / zene |
Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | ||||||
| Zeneszerzői díj | 2021 | Gjon’s Tears | Tout l’univers | Gjon Muharremaj, Xavier Michel, Wouter Hardy, Nina Sampermans | 3. | 432 |  Hollandia, Rotterdam
|
ESC Radio Awards[szerkesztés]
| Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | |||||
| Legjobb dal | 2021 | Gjon’s Tears | Tout l’univers | 3. | 432 | Hollandia, Rotterdam
|
| Legjobb férfi előadó | 2019 | Luca Hänni | She Got Me | 4. | 364 |  Izrael, Tel-Aviv
|
| 2020 | Gjon’s Tears | Répondez-moi | – | – | Hollandia, Rotterdam
| |
| 2021 | Gjon’s Tears | Tout l’univers | 3. | 432 | Hollandia, Rotterdam
| |
Galéria[szerkesztés]
Jean Philippe Luxembourgban (1962)
Peter, Sue & Marc Hágában (1976)
Piero & The Musicstars in Isztambulban (2004)
Paolo Meneguzzi Belgrádban (2008)
Michael von der Heide Oslóban (2010)
Anna Rossinelli Düsseldorfban (2011)
Luca Hänni in Tel Aviv (2019)
Gjon’s Tears Rotterdamban (2021)
Marius Bear Torinóban (2022)
,_Bestanddeelnr_923-3707.jpg)
,_Bestanddeelnr_928-5029.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Svájc indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1993-as svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1998-as svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 2011-es svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. [2011. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
- ↑ 2012-es svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. [2011. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
