Svájc az Eurovíziós Dalfesztiválokon
| Svájc | |
 | |
| Adatok | |
| Műsorsugárzó |  |
| Korábbi nemzeti válogatók | Concours Eurovision (1956–1957, 1959–1961, 1963–1970, 1972–1993, 1998, 2000, 2002, 2004) Die Grosse Entscheidungsshow (2011–2018) |
| Belső kiválasztás | 1958, 1962, 1971, 1994, 1996–1997, 2005–2010, 2019– |
| Részvételek és eredmények | |
| Részvételek | 65 (54 döntő) |
| Első részvétel | 1956 |
| Legjobb eredmény | 1. (1956, 1988, 2024) |
| Legrosszabb eredmény | utolsó (1964, 1967, 1974, 1998, 2004 elődöntő, 2010 elődöntő, 2011, 2015 elődöntő, 2016 elődöntő) |
| Rendezések | Lugano 1956 Lausanne 1989 Bázel 2025 |
| Összpontszám a döntőkben 2004 óta | 2016 |
| Külső hivatkozások | |
| Honlap | Az SRF eurovíziós honlapja Svájc profilja a eurovision.tv-n |
Svájc eddig hatvanöt alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A svájci műsorsugárzó a SRG SSR, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakozott a versenyhez.
Svájc eddig három alkalommal, 1956-ban, 1988-ban, és 2024-ben aratott győzelmet.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Évről évre
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Svájc egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon. Az első versenynek ők voltak a házigazdái, és azt meg is nyerték, így Svájc lett az első ország, amely a debütálása évében meg is nyerte a versenyt (51 évvel később, 2007-ben még egy ország, Szerbia is az első részvétele évében lett győztes). A következő néhány évben többször közel álltak hozzá, de nem tudtak újra győzni.
Az 1974-es utolsó hely után sikeres évek következtek: 1975 és 1982 között minden alkalommal az első tízben zártak, de nyerniük ekkor sem sikerült. Végül 1988-ban érték el második győzelmüket, amikor az akkor még ismeretlen Céline Dion a verseny történetének egyik legizgalmasabb szavazása végén tudott nyerni.
Mivel Svájc a székhelye a versenyt szervező EBU-nak, azon kevés országok egyike, melyek sosem léptek vissza önszántukból. Azonban az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében 1995-ben, 1999-ben, 2001-ben és 2003-ban sem vehettek részt az előző év rossz eredménye miatt. Az 1995-ös verseny volt a legelső, melyet Svájc nélkül rendeztek meg.
A 2004-ben bevezetett elődöntőben első alkalommal nulla ponttal zártak, annak ellenére, hogy több, mint harminc ország szavazott. 2005-ben sikerült a döntőbe jutniuk, és az első tízben végezniük, így a következő évben automatikusan döntősök voltak, ott azonban nem tudták megismételni a jó szereplést. Azóta szinte mindig kiestek az elődöntőben, sőt 2010-ben mindössze két ponttal az utolsó helyen zártak. A következő évben bár sikerült továbbjutniuk az elődöntőből, a döntőben ismét utolsóként zártak. 2012-ben és 2013-ban ismét kiestek az elődöntőben. 2014-ben azonban sikerült továbbjutniuk, és a döntőben 13.-ok lettek. 2015-ben és 2016-ban is az elődöntő utolsó helyén végeztek. 2017-ben és 2018-ban sem sikerült kivívniuk a továbbjutást, viszont 2019-ben egészen a negyedik helyig jutottak a döntőben.
2020-ban Gjon’s Tears képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A svájci műsorsugárzó jóvoltából végül az énekes újabb lehetőséget kapott az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben az elődöntő megnyerése után a döntőben túlszárnyalták a 2019-es eredményüket. Ezúttal harmadikként végeztek, ami 1993 óta a legjobb eredményüknek számít. 2022-ben annak ellenére, hogy ismét továbbjutottak a döntőbe, nem sikerült megtartani a jó eredményeket, tizenhetedikek lettek, majd a következő évben még rosszabb eredményt értek el, huszadikak lettek. 2024-ben 36 év várakozás után Nemonak köszönhetően az ország megszerezte harmadik győzelmét. Versenydaluk, a The Code 591 pontot gyűjtött össze (365-öt a szakmai zsűritől, 226-ot a nézői szavazáson).[1] Ezzel az ország a 2025-ös Eurovíziós Dalfesztivál rendezési jogát is elnyerte. Ez volt az első alkalom, hogy nembináris személy nyerte a dalfesztivált.[2] A 2025-ös bázeli Eurovízión Zoë Më versenyzett, aki a zsűri szavazáson második helyen végzett, azonban a nézői szavazáson holtversenyben nulla ponttal utolsó lett az Egyesült Királysággal. Összességében tizedik helyezett lett az ország.
Nyelvhasználat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Svájc eddigi hatvanöt versenydalából huszonhat francia nyelven, tizenkettő német nyelven, kilenc olasz nyelven, tizenhét angol nyelven, egy pedig, a hazai rendezésű 1989-es versenyre nevezett daluk romans nyelven hangzott el.
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Svájc indulóinak francia, német, olasz, vagy romans nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték – ekkor egyszer angol nyelvű dallal neveztek –, majd 1999-ben véglegesen. Azóta főleg angol nyelvű dalokkal neveztek.
Mivel Svájcnak négy hivatalos nyelve van, némi előnyük volt a többi országgal szemben, amikor érvényben volt a nyelvhasználatot korlátozó szabály. Figyelemre méltó Peter, Sue & Marc, akik négyszer képviselték Svájcot, mindig különböző nyelven: sorban francia, angol, német és olasz nyelven.
Nemzeti döntő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Svájc nemzeti döntője a Die Grosse Entscheidungsshow nevet viselte, amely 2011-től 2018-ig volt az ország dalválasztó műsora. 2019-től Svájc belső kiválasztással dönt előadójukról.
2004-ig azonos lebonyolítású nemzeti döntőt tartottak: a döntőben kilenc-tíz dal vett részt, melyek különböző nyelvűek voltak, és közülük három regionális zsűri választotta ki a nyertest.[3] 1998-tól a nézők is részt vettek a döntésben, telefonos szavazás segítségével.[4] 2011-ben hat év után először rendeztek nemzeti döntőt: tizenkét induló közül a nézők választották ki a nyertest.[5] A következő évben hasonló keretek között döntöttek az induló kilétéről, csak a döntő mezőnyét növelték tizennégyre.[6]
Résztvevők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Előadó | Dal | Magyar fordítás | Döntő | Pontszám | Elődöntő | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1956 | Lys Assia | Das alte Karussell | Az öreg körhinta | Nincs adat | Nem volt elődöntő | ||
| Lys Assia | Refrain | Refrén | 1. | Nincs adat | |||
| 1957 | Lys Assia | L’enfant que j’étais | A gyermek, aki voltam | 8. | 5 | ||
| 1958 | Lys Assia | Giorgio | György | 2. | 24 | ||
| 1959 | Christa Williams | Irgendwoher | Valahonnan | 4. | 14 | ||
| 1960 | Anita Traversi | Cielo e terra | Ég és föld | 8. | 5 | ||
| 1961 | Franca Di Rienzo | Nous aurons demain | Holnap a miénk lesz | 3. | 16 | ||
| 1962 | Jean Philippe | Le retour | A visszatérés | 10. | 2 | ||
| 1963 | Esther Ofarim | T’en vas pas | Ne menj el | 2. | 40 | ||
| 1964 | Anita Traversi | I miei pensieri | A gondolataim | 13. | 0 | ||
| 1965 | Yovanna | Non, à jamais sans toi | Nem, örökké nélküled | 8. | 8 | ||
| 1966 | Madeleine Pascal | Ne vois-tu pas? | Nem látod? | 6. | 12 | ||
| 1967 | Géraldine Gaulier | Quel cœur vas-tu briser? | Kinek a szívét fogod összetörni? | 17. | 0 | ||
| 1968 | Gianni Mascolo | Guardando il sole | A napba nézve | 13. | 2 | ||
| 1969 | Paola del Medico | Bonjour, Bonjour | Jó napot, jó napot | 5. | 13 | ||
| 1970 | Henri Dès | Retour | Visszatérés | 4. | 8 | ||
| 1971 | Peter, Sue & Marc | Les illusion de nos vingt ans | Húszas éveink tévhitei | 12. | 78 | ||
| 1972 | Véronique Müller | C’est la chanson de mon amour | Ez a szerelmem dala | 8. | 88 | ||
| 1973 | Patrick Juvet | Je vais me marier, Marie | Megházasodom, Mária | 12. | 79 | ||
| 1974 | Piera Martell | Mein Ruf nach Dir | Téged hívlak | 14. | 3 | ||
| 1975 | Simone Drexel | Mikado | Mikádó | 6. | 77 | ||
| 1976 | Peter, Sue & Marc | Djambo, Djambo | — | 4. | 91 | ||
| 1977 | Pepe Lienhard Band | Swiss Lady | Svájci hölgy | 6. | 71 | ||
| 1978 | Carole Vinci | Vivre | Élni | 9. | 65 | ||
| 1979 | Peter, Sue, Marc, Pfuri Gorps & Kniri | Trödler & Co | Zsibárusok és társaik | 10. | 60 | ||
| 1980 | Paola | Cinéma | Mozi | 4. | 104 | ||
| 1981 | Peter, Sue & Marc | Io senza te | Nélküled | 4. | 121 | ||
| 1982 | Arlette Zola | Amour on t’aime | Szeretünk, szerelem | 3. | 97 | ||
| 1983 | Mariella Farré | Io così non ci sto | Nem tetszik nekem ez így | 15. | 28 | ||
| 1984 | Rainy Day | Welche Farbe hat der Sonnenschein? | Milyen színű a napfény? | 16. | 30 | ||
| 1985 | Mariella Farré és Pino Gasparini | Piano, piano | Lassan, lassan | 12. | 39 | ||
| 1986 | Daniela Simons | Pas pour moi | Nem nekem | 2. | 140 | ||
| 1987 | Carol Rich | Moitié, moitié | Fele-fele | 17. | 26 | ||
| 1988 | Céline Dion | Ne partez pas sans moi | Ne menj el nélkülem | 1. | 137 | ||
| 1989 | Furbaz | Viver senza tei | Nélküled élni | 13. | 47 | ||
| 1990 | Egon Egemann | Musik klingt in die Welt hinaus | Zene szól az egész világon | 11. | 51 | ||
| 1991 | Sandra Simó | Canzone per te | Egy dal Neked | 5. | 118 | ||
| 1992 | Daisy Auvray | Mister Music Man | Zenész úr | 15. | 32 | ||
| 1993 | Annie Cotton | Moi, tout simplement | Egyszerűen én | 3. | 148 | ||
| 1994 | Duilio | Sto pregando | Imádkozom | 19. | 15 | ||
| 1996 | Kathy Leander | Mon cœur l’aime | A szívem szereti őt | 16. | 22 | ||
| 1997 | Barbara Berta | Dentro di me | Bennem | 22. | 5 | ||
| 1998 | Gunvor | Lass ihn | Hagyd őt | 25. | 0 | ||
| 2000 | Jane Bogaert | La vita cos’è? | Mi az élet? | 20. | 14 | ||
| 2002 | Francine Jordi | Dans le jardin de mon âme | Lelkem kertjében | 22. | 15 | ||
| 2004 | Piero & The Musicstars | Celebrate! | Ünnepeljünk | Nem jutott be a döntőbe | 22. | 0 | |
| 2005 | Vanilla Ninja | Cool Vibes | Hűs rezgések | 8. | 128 | 8. | 114 |
| 2006 | Six4One | If We All Give a Little | Ha mind adunk egy kicsit | 16. | 30 | Automatikusan döntős | |
| 2007 | DJ Bobo | Vampires Are Alive | A vámpírok élnek | Nem jutott be a döntőbe | 20. | 40 | |
| 2008 | Paolo Meneguzzi | Era stupendo | Csodálatos volt | Nem jutott be a döntőbe | 13. | 47 | |
| 2009 | Lovebugs | The Highest Heights | A legmagasabb magasságok | Nem jutott be a döntőbe | 14. | 15 | |
| 2010 | Michael von der Heide | Il pleut de l’or | Aranyeső | Nem jutott be a döntőbe | 17. | 2 | |
| 2011 | Anna Rossinelli | In Love for a While | Egy ideig szerelmesen | 25. | 19 | 10. | 55 |
| 2012 | Sinplus | Unbreakable | Összetörhetetlen | Nem jutott be a döntőbe | 11. | 45 | |
| 2013 | Takasa | You and Me | Te és én | Nem jutott be a döntőbe | 13. | 41 | |
| 2014 | Sebalter | Hunter of Stars | Csillagvadász | 13. | 64 | 4. | 92 |
| 2015 | Mélanie René | Time to Shine | A ragyogás ideje | Nem jutott be a döntőbe | 17. | 4 | |
| 2016 | Rykka | The Last of Our Kind | Az utolsó a fajtánkból | Nem jutott be a döntőbe | 18. | 28 | |
| 2017 | Timebelle | Apollo | Apolló | Nem jutott be a döntőbe | 12. | 97 | |
| 2018 | ZiBBZ | Stones | Kövek | Nem jutott be a döntőbe | 13. | 86 | |
| 2019 | Luca Hänni | She Got Me | Elkapott | 4. | 364 | 4. | 232 |
| 2020 | Gjon’s Tears | Répondez-moi | Válaszoljatok! | Elmaradt a verseny | |||
| 2021 | Gjon’s Tears | Tout l’univers | Az egész univerzum | 3. | 432 | 1. | 291 |
| 2022 | Marius Bear | Boys Do Cry | A fiúk igenis sírnak | 17. | 78 | 9. | 118 |
| 2023 | Remo Forrer | Watergun | Vízipisztoly | 20. | 92 | 7. | 97 |
| 2024 | Nemo | The Code | A kód | 1. | 591 | 4. | 132 |
| 2025 | Zoë Më | Voyage | Utazás | 10. | 214 | Automatikusan döntős | |
| 2026 | Veronica Fusaro | Alice | – | Nem jutott be a döntőbe | 11. | 108 | |
| 2027 | |||||||
Szavazástörténet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1975–2025
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]|
Svájc a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Svájc a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Svájc még sosem adott pontot az elődöntőben Monaconak
Svájc mindegyik országtól kapott legalább egy pontot az elődöntőkben.
|
Svájc a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Svájc a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Svájc még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Csehország, Fehéroroszország, Marokkó, Montenegró, San Marino és Szlovákia.
Svájc mindegyik országtól kapott legalább egy pontot a döntőkben.
Rendezések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Város | Helyszín | Műsorvezető(k) | Résztvevők |
|---|---|---|---|---|
| 1956 | Lugano | Teatro Kursaal | Lohengrin Filipello | 7 ország, 12 előadó, 14 dal |
| 1989 | Lausanne | Palais de Beaulieu | Jacques Deschenaux, Lolita Morena | 22 |
| 2025 | Bázel | St. Jakobshalle | Michelle Hunziker, Hazel Brugger, Sandra Studer | 37 |
Háttér
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Díjak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Kategória | Év | Előadó | Dal | Zeneszerző(k) Szöveg / zene |
Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | ||||||
| Zeneszerzői díj | 2021 | Gjon’s Tears | Tout l’univers | Gjon Muharremaj, Xavier Michel, Wouter Hardy, Nina Sampermans | 3. | 432 |  Rotterdam |
| 2024 | Nemo | The Code | Benjamin Alasu, Linda Dale, Nemo Mettler, Lasse Nymann | 1. | 591 |  Malmö | |
| 2025 | Zoë Më | Voyage | Emily Middlemas, Tom Oehler, Zoë Kressler | 10. | 214 |  Bázel | |
| Művészeti díj | 2024 | Nemo | The Code | Benjamin Alasu, Linda Dale, Nemo Mettler, Lasse Nymann | 1. | 591 | Malmö |
ESC Radio Awards
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | |||||
| Legjobb dal | 2021 | Gjon’s Tears | Tout l’univers | 3. | 432 | Rotterdam |
| Legjobb férfi előadó | 2019 | Luca Hänni | She Got Me | 4. | 364 |  Tel-Aviv |
| 2020 | Gjon’s Tears | Répondez-moi | – | – | Rotterdam | |
| 2021 | Gjon’s Tears | Tout l’univers | 3. | 432 | Rotterdam | |
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jean Philippe Luxembourgban (1962)
Peter, Sue & Marc Hágában (1976)
Piero & The Musicstars in Isztambulban (2004)
Paolo Meneguzzi Belgrádban (2008)
Michael von der Heide Oslóban (2010)
Anna Rossinelli Düsseldorfban (2011)
Luca Hänni in Tel Aviv (2019)
Gjon’s Tears Rotterdamban (2021)
Marius Bear Torinóban (2022)
Remo Forrer Liverpoolban (2023)
,_Bestanddeelnr_923-3707.jpg)
,_Bestanddeelnr_928-5029.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Switzerland's Nemo wins the Eurovision Song Contest 2024". 2024. május 12.
- ↑ "Nembináris svájci énekes nyerte idén az Eurovíziós Dalfesztivált". telex. 2024. május 12.
- ↑ "1993-as svájci nemzeti döntő". natfinals.50webs.comd. Hozzáférés: 2009. június 26.
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó) - ↑ "1998-as svájci nemzeti döntő". natfinals.50webs.comd. Hozzáférés: 2009. június 26.
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó) - ↑ "2011-es svájci nemzeti döntő". natfinals.50webs.comd. 2011. április 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 1.
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó) - ↑ "2012-es svájci nemzeti döntő". natfinals.50webs.comd. 2011. december 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. december 12.
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Aktív EBU-tagországok (37) | |
|---|---|
| Inaktív EBU-tagországok (12) | |
| Korábbi EBU-tagországok (2) | |
| Már nem létező EBU-tagországok (2) | |
| Debütálását tervezte, de nem indult el (2) | |
| Lehetséges jövőbeni EBU-tagországok (3) | |
A vastag betűs országok legalább egyszer győztek már a dalfesztiválon. | |
.svg){kind=small}