Az Egyesült Királyság az Eurovíziós Dalfesztiválokon
 Egyesült Királyság |
|
| Adatok | |
| Műsorsugárzó | BBC |
| Nemzeti válogatók | nemzeti döntő (1957, 1959–2010, 2016-2017) belső kiválasztás (2011–2015) |
| Részvételek | |
| Részvételek | 60 |
| Először | 1957 |
| Legjobb eredmény | 1. (1967, 1969, 1976, 1981, 1997) |
| Legrosszabb eredmény | utolsó (2003, 2008, 2010) |
| Összpontszám a döntőben 2004 óta | 641 (25.) |
| Külső hivatkozások | |
| Honlap | Egyesült Királyság profilja a eurovision.tv-n |
Az Egyesült Királyság eddig hatvan alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A brit műsorsugárzó a British Broadcasting Corporation (BBC), amely 1950 óta tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1957-ben csatlakozott a versenyhez.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Évről évre[szerkesztés]
.jpg)
Az Egyesült Királyság már az első, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválra is jelentkezett, de végül nem vett részt, hanem egy évvel később, 1957-ben debütáltak. A következő évben nem vettek részt, azóta viszont folyamatosan versenyeznek.
Rendszeresen a mezőny élén végeztek: öt második hely után 1967-ben sikerült először megnyerniük a versenyt. Később még 1969-ben, 1976-ban, 1981-ben és 1997-ben nyerték meg a versenyt. Bár Írországnak több győzelme van, mégis az Egyesült Királyság tekinthető a legsikeresebb országnak, ugyanis öt győzelmük mellett abszolút rekordnak számító tizenöt alkalommal végeztek a második helyen. (Négynél több második helye senki másnak nincs.) Emellett ők rendezték meg legtöbbször, összesen nyolcszor a dalversenyt. Győzelmeik mellett az eredeti győztes elállása esetén is gyakran őket kérték fel a rendezésre.
1967 és 1977 között zsinórban tizenegy alkalommal az első négyben zártak, ám 1978-ban, debütálásuk után húsz évvel először fordult elő, hogy az első tízen kívül zártak. A nyolcvanas években korábbi sikereikhez képest gyengébb eredményeket értek el, majd néhány éven belül négy második helyezés után 1997-ben sikerült ötödik alkalommal megnyerniük a versenyt.
Írországhoz hasonlóan a nyelvhasználatot korlátozó szabály 1999-es eltörlése, és a telefonos szavazás 1998-as bevezetése óta eredményeik látványosan leromlottak. Hatvan részvételük alatt összesen tizenkilencszer zártak az első tízen kívül: 1999 óta tizenhét alkalommal, előtte negyven éven át mindössze kétszer. 2003-ban, majdnem ötven évnyi versenyzés után először végeztek az utolsó helyen, ráadásul nulla ponttal, majd 2008-ban ismét a táblázat legalján zártak. A rossz eredmények után 2009-ben a BBC felkérte Andrew Lloyd Webbert, hogy írja meg a versenydalt, és ekkor 2002 óta először sikerült az első tízben végezniük. A következő évben viszont ismét az utolsó helyen zártak. 2011-ben mindössze hét ponttal lemaradva az első tíz hely egyikéről végeztek a tizenegyedik helyen. A következő három évben azonban nem sikerült megismételni a sikert: a 25., 19., majd a 17. helyet érték el - annak ellenére, hogy 2014-ben a végső győzelemre is esélyesnek tartották őket. (Lásd: résztvevők) 2015-ben, illetve 2016-ban is a 24. helyen zártak, 2017-ben pedig a 15. helyet sikerült elérniük.
A 2000-ben bevezetett Négy Nagy státusznak köszönhetően minden évben automatikusan döntősek, és nem kell részt venniük az elődöntőben.
Nyelvhasználat[szerkesztés]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis az Egyesült Királyság indulóinak angol nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre, később 1999-ben véglegesen eltörölték.
Az Egyesült Királyság eddigi hatvan dalának mindegyike teljes egészében angol nyelvű volt.[1] Nem meglepő, hogy az Egyesült Királyság a szabad nyelvhasználat éveiben is a saját nyelvén énekelt, hiszen hagyományosan előnynek tekintik, ha valaki angol nyelvű dallal nevez. A többi részt vevő ország – melyeknek nem hivatalos nyelve az angol – gyakran angol nyelvű dalokkal nevezett, amikor lehetőség volt rá. Például az öt skandináv ország összesen hat saját nyelvű dalt küldött 1999 óta (2006-ban Norvégia; 2013-ban Izland; 2008-ban, 2010-ben, 2012-ben és 2015-ben Finnország), többi daluk mind angol volt.
Nemzeti döntő[szerkesztés]
Az Egyesült Királyság debütálása óta minden alkalommal egy nemzeti döntő segítségével választotta ki indulóját. Ez korábban a Song For Europe (Egy dal Európának) nevet viselte, az utóbbi években többször változtatták a nevét, 2009-ben Your Country Needs You (Az országodnak szüksége van rád) néven rendezték a nemzeti válogatót.
A legelső, 1957-es versenyen elődöntőket is rendeztek, a döntőben mindkét dalt kétszer adták elő, és regionális zsűri választotta ki a nyertest.[2] Később hasonló módon választották ki az indulójukat, majd 1964-től vált jellemzővé az a lebonyolítási forma, hogy a BBC kiválasztott egy énekest, és ő énekelte a nemzeti döntő mindegyik dalát.[3] A következő évtől egy zsűri helyett már a nézők alakították ki a végeredményt, akik levelezőlap segítségével szavazhattak.[4]
1976-ban rendeztek újra több előadó részvételével nemzeti döntőt, és tizennégy regionális zsűri döntött az induló kilétéről.[5] Ezután sokáig ezt a formátumot alkalmazták, és csak a zsűrik, és a résztvevők száma változott, végül 1988-ban vezették be a telefonos szavazást.[6] 1992 és 1994 között rövid időre visszatértek az egy előadó részvételével rendezett nemzeti döntőkhöz,[7] utána ismét több előadó alkotta a mezőnyt, viszont a döntősök számát lecsökkentették négyre.
A rossz eredmények után 2008-ban új lebonyolítási rendszert alkalmaztak, a hat döntősre párokban szavaztak.[8] Az utolsó hely után ismét változtattak a formátumon, 2009-ben egy több héten át tartó tehetségkutató versenyt rendeztek Your Country Needs You címmel. Minden héten kiesett egy énekes, és a műsor végén a három döntős mindegyike elénekelte a versenydalt.[9] 2010-ben hasonló lebonyolítású, de egy adásból álló válogatót rendeztek. 2011-ben belső kiválasztással kérték fel az indulót, akik a dalt is maguk választották: a dalverseny történetében ez volt az első alkalom, hogy a közönség részvétele nélkül jelölték ki a brit versenyzőt. Egészen 2016-ig folytatták a belső kiválasztást, amikor is visszahozták a nemzeti döntőt; 2017-ben szintén így választották ki indulójukat.
A nemzeti döntő műsorvezetője 1977-től 2008-ig Terry Wogan volt, aki egyben a BBC kommentátora is volt 1973-ban, 1978-ban, és 1980-tól 2008-ig minden évben.
Résztvevők[szerkesztés]
Szavazás (1975-2015)[szerkesztés]
Az Egyesült Királyság a következő országoknak adta a legtöbb pontot:
| # | Ország | Pont |
|---|---|---|
| 1. |  Írország |
217 |
| 2. |  Svédország |
177 |
| 3. |  Németország |
144 |
| 4. |  Svájc |
123 |
| 5. |  Görögország |
120 |
Az Egyesült Királyság még sosem adott pontot a következő országoknak: Macedónia, Marokkó, Montenegró, Örményország, San Marino, Szlovákia.
Az Egyesült Királyság a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:
| # | Ország | Pont |
|---|---|---|
| 1. | Írország |
192 |
| 2. |  Ausztria |
167 |
| 3. |  Portugália |
156 |
| 4. |  Belgium |
147 |
| 5. |  Franciaország |
146 |
| = | Németország |
146 |
Az Egyesült Királyság még sosem kapott pontot a következő országoktól: Montenegró, Szerbia és Montenegró.
Forrás:[10]
Megjegyzés: A táblázat az 1975-ben bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe, illetve csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott pontokat.
Szavazás (2016-2017)[szerkesztés]
Az Egyesült Királyság a következő országoknak adta a legtöbb pontot:
| # | Ország | Pont |
|---|---|---|
| 1. |  Bulgária |
32 |
| 2. |  Ausztrália |
24 |
| 3. |  Lengyelország |
20 |
| Portugália |
20 | |
| 4. |  Litvánia |
16 |
| 5. |  Ukrajna |
15 |
Az Egyesült Királyság a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:
| # | Ország | Pont |
|---|---|---|
| 1. | Ausztrália |
23 |
| 2. |  Málta |
17 |
| 3. | Írország |
14 |
 San Marino |
14 | |
| 4. |  Albánia |
13 |
| 5. |  Szlovénia |
10 |
Megjegyzés: A táblázat a 2016-ban bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe, illetve csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott pontokat.
Rendezések[szerkesztés]
Az Egyesült Királyság rendezte meg legtöbbször – szám szerint nyolcszor – a dalfesztivált, viszont csak négyszer tették ezt egy győzelem után. 1960-ban, 1963-ban, 1972-ben és 1974-ben azután vállalták el a rendezést, hogy az eredeti nyertes nem vállalta azt, míg 1969-ben három másik országgal holtversenyben végeztek az élen, ám nem ők, hanem Hollandia adhatott otthont a következő versenynek.
Források[szerkesztés]
- ↑ Az Egyesült Királyság indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ 1957-es brit nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ 1964-es brit nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ 1965-ös brit nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ 1976-os brit nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ 1988-as brit nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ 1992-es brit nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ 2008-as brit nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ 2009-es brit nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
- ↑ Az Egyesült Királyság által adott és kapott pontok (1975-2015). EurovisionRecords. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
