1958-as Eurovíziós Dalfesztivál
| 1958-as Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
| AVRO Studios, Hilversum, | |||||
| Döntő | 1958. március 12. | ||||
| Műsorvezető | Hannie Lips | ||||
| Rendező csatorna | |||||
| Győztes dal | |||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt dalnak. | ||||
| Indulók száma | 10 | ||||
| Először részt vevő országok | |||||
| Visszatérő országok | — | ||||
| Visszalépő országok | |||||
| Nulla pontos dal | — | ||||
| Meghívott előadók | Metropole Orkest | ||||
Az 1958-as Eurovíziós Dalfesztivál volt a harmadik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a hollandiai Hilversum adott otthont. A helyszín a hilversumi AVRO Studios volt.
Ekkor lépett életbe az a konvenció, mely szerint az előző év győztese rendezhette meg a versenyt.
A résztvevők
[szerkesztés]1958-ban debütált Svédország, amely később a verseny egyik legsikeresebb országa lett.
Mindmáig ez az utolsó alkalom, hogy az Egyesült Királyság nem vett részt a versenyen, ezáltal egy angol nyelvű dal sem versenyzett.
Ebben az évben is több olyan énekes volt, akik már korábban is részt vettek: A belga Fud Leclerc 1956-ban is indult, a német Margot Hielscher egy évvel korábban a 4. helyen végzett. Már harmadszor vett részt az 1956-os fesztivál svájci győztese, Lys Assia, aki ezúttal második lett, illetve a holland Corry Brokken, az 1957-es verseny győztese, aki ebben az évben egy kínos rekordot állított fel: ő a verseny történetének egyetlen résztvevője, aki első, és utolsó helyen is végzett. Ez volt az első alkalom arra is, hogy a házigazda az utolsó helyen végzett. Legközelebb csak 2011-ben fordult elő az, hogy a visszatérő előadók közül ketten már korábban győztek.
A verseny
[szerkesztés]Az első dalt, az olaszt meg kellett ismételni, mert problémák adódtak a közvetítés közben. Ez a dal, amely itt végül a 3. helyen végzett, később Volare címen világszerte ismertté vált. A dal az amerikai Billboard Hot 100 listát is vezette, és az énekes, Domenico Modugno két Grammy-díjat is kapott a dalért.[1]
Ebben az évben két szünet is volt: egy a verseny közepén, az 5. dal után, egy pedig a szavazás ideje alatt. Ezalatt a közönséget a Metropole Orkest szórakoztatta.
A szavazás
[szerkesztés]A szavazás ugyanúgy zajlott, mint az 1957-es versenyen. Mindegyik országnak tíz zsűritagja volt, akik nem a helyszínen, hanem saját országukban követték a közvetítést. Mindegyik zsűritag 1 pontot adott az általa legjobbnak ítélt dalnak. A műsorvezetőnő telefonon keresztül vette fel a kapcsolatot a szóvivőkkel, a fellépési sorrenddel ellentétes sorrendben: Svájc volt az első szavazó, míg Olaszország az utolsó. A szavazás során három ország állt az élen: az első szavazó ország után még a debütáló Svédország állt az élen, majd Franciaország vette át a vezetést. A belga zsűri pontjai után a francia és az olasz dal holtversenyben vezetett, ezt követően azonban a dán zsűritől kapott kilenc pontnak köszönhetően Franciaország ismét az élre állt és ezután már nem is engedték ki a kezükből a vezetést. Ugyan a legutolsó zsűri pontjai előtt mindössze egy pont volt az előnyük a svájci dal előtt, az olasz zsűri által Franciaországnak adott hat pont eldöntötte a versenyt. A győztes dal a holland zsűri kivételével mindegyik szavazó országtól legalább egy pontot kapott.
Ez volt az első alkalom, hogy Franciaország nyert, illetve hogy egy férfi énekes nyerte meg a versenyt.
Eredmények
[szerkesztés]| # | Ország | Nyelv | Előadó | Dal | Magyar fordítás | Helyezés | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 01 | olasz | Domenico Modugno | Nel blu dipinto di blu | Kékre színezett kékben | 3. | 13 | |
| 02 | holland | Corry Brokken | Heel de wereld | Az egész világ | 9. | 1 | |
| 03 | francia | André Claveau | Dors, mon amour | Aludj, szerelmem | 1. | 27 | |
| 04 | francia | Solange Berry | Un grand amour | Egy nagy szerelem | 9. | 1 | |
| 05 | svéd | Alice Babs | Lilla stjärna | Kis csillag | 4. | 10 | |
| 06 | dán | Raquel Rastenni | Jeg rev et blad ud af min dagbog | Kitéptem egy lapot a naplómból | 8. | 3 | |
| 07 | francia | Fud Leclerc | Ma petite chatte | Az én kiscicám | 5. | 8 | |
| 08 | német | Margot Hielscher | Für zwei Groschen Musik | Kétfilléres zene | 7. | 5 | |
| 09 | német | Liane Augustin | Die ganze Welt braucht Liebe | Az egész világ szerelemre vágyik | 5. | 8 | |
| 10 | német, olasz | Lys Assia | Giorgio | György | 2. | 24 |
Ponttáblázat
[szerkesztés]
| Zsűrik | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz | |||||||||||
| 13 | 1 | 1 | 1 | 4 | 4 | 1 | 1 | ||||
| 1 | 1 | ||||||||||
| 27 | 6 | 1 | 1 | 9 | 1 | 1 | 7 | 1 | |||
| 1 | 1 | ||||||||||
| 10 | 2 | 3 | 1 | 1 | 3 | ||||||
| 3 | 1 | 1 | 1 | ||||||||
| 8 | 1 | 1 | 5 | 1 | |||||||
| 5 | 2 | 1 | 1 | 1 | |||||||
| 8 | 3 | 1 | 1 | 1 | 2 | ||||||
| 24 | 4 | 6 | 3 | 5 | 4 | 2 | |||||
A szavazás a fellépési sorrenddel ellentétesen történt.
Visszatérő előadók
[szerkesztés]| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Corry Brokken | 1956, 1957 (győztes) | |
| Fud Leclerc | 1956 | |
| Margot Hielscher | 1957 | |
| Lys Assia | 1956 (győztes), 1957 |
A szavazás és a nemzetközi közvetítések
[szerkesztés]Pontbejelentők
[szerkesztés]
|
|
Kommentátorok
[szerkesztés]| Ország | Kommentátor | Közvetítés | ||
|---|---|---|---|---|
| Peter Alexander | ||||
| Arlette Vincent (franciául) | ||||
| Nand Baert (hollandul) | ||||
| Gunnar Hansen | ||||
| Peter Haigh (televízió) | ||||
| Tom Sloan (rádió) | ||||
| Pierre Tchernia | ||||
| Siebe van der Zee | ||||
| Jacques Navadic | ||||
| Wolf Mittler | ||||
| Bianca Maria Piccinino | ||||
| Theodor Haller (németül) | ||||
| Georges Hardy (franciául) | ||||
| Jan Gabrielsson | ||||
Térkép
[szerkesztés]
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az 1958-as Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 13.)