1982-es Eurovíziós Dalfesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


1982-es Eurovíziós Dalfesztivál
Harrogate International Centre, Harrogate, Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Döntő1982. április 24.
MűsorvezetőJan Leeming
Rendező
csatorna
Egyesült Királyság BBC
Győztes dalNémetország Nicole (Ein bißchen Frieden)
Magyar versenyző
Szavazási rendszerMindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10, és 12 pontot kapnak.
Indulók száma18
Először
részt vevő
országok
Visszatérő
országok
Visszalépő
országok
Franciaország Franciaország
Görögország Görögország
Nulla pontos
dal
Finnország Finnország
Meghívott előadókJan Leeming
Előző
Következő
◄1981
1983►
SablonWikidataSegítség

Az 1982-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a huszonhetedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a nagy-britanniai Harrogate adott otthont. A helyszín a Harrogate-i International Centre volt.

A résztvevők[szerkesztés]

Nem vett részt ebben az évben Franciaország, mert a francia TF1 tévé elégedetlen volt a versennyel. A következő évben visszatértek, de akkor már egy másik műsorsugárzóval.[1] Két héttel a verseny előtt visszalépett Görögország is, a görög induló Themis Adamantidis Sarantapente Kopelies című dala lett volna, és a fellépési sorrendben eredetileg a második helyre sorsolták.[1] Így összesen tizennyolc dal versenyzett.

Másodszor vett részt a versenyen az 1980-as Eurovíziós Dalfesztiválon görög színeket képviselő Anna Vissi, aki ezúttal Ciprus versenyzője volt. 24 évvel később, 2006-ban őt érte az a megtiszteltetés, hogy hazai pályán képviselhesse Görögországot. Ez egyébként a leghosszabb idő, ami egy énekes két szereplése között eltelt.
Ugyancsak másodszor vett részt a norvég Jahn Teigen, aki 1978-ban az első énekes lett, aki 0 ponttal zárt a hagyományos pontozási rendszerben. A norvég duó másik fele, Anita Skorgan 1977 és 1979 után harmadszor vett részt. Harmadszor vett részt a belga Stella is: 1970-ben Hollandiát, 1977-ben Belgiumot képviselte. Dala francia nyelvű volt, annak ellenére, hogy nem beszélte a nyelvet.[1]

A verseny[szerkesztés]

A verseny megnyitója egy, a helyszínül szolgáló Harrogate városát bemutató rövidfilm volt. A dalok utáni szünetben pedig Yorkshire-t és a Howard-kastélyt bemutató képeket vetítettek a közönségnek.

A verseny Magyarországon május 15-én került adásba az MTV 1-en. Ezt követően 1986-ig nem volt közvetítve az Eurovíziós Dalfesztivál az MTV csatoránin.

A szavazás[szerkesztés]

A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.

Németország első, és egészen 2010-ig egyetlen győzelmét aratta, azután hogy az előző két évben a második helyen végeztek. A dal 161 ponton zárt, mely a maximálisan megszerezhető 204 pontnak a 78,92%-a. Ezzel az 1976-os győztes után ez a dalverseny történetének második legsikeresebb dala.

A rendkívül fölényes győzelem több rekordot is eredményezett. Az Ein bißchen Frieden ("Egy kis béke") című dal rekord mennyiségű kilenc zsűritől kapta meg a maximális 12 pontot. Ezt a rekordot később az 1997-es és a 2005-ös győztes döntötte meg, melyek tízet kaptak, majd a 2009-es győztes, amely tizenhatot kapott és a 2012-es győztes, aki tizennyolcat kapott.
Az első és második helyezett közötti 61 pontos különbség pedig a dalverseny döntőinek történetében a negyedik legnagyobb különbségű győzelem. (1997-ben 70 pontos volt a különbség, 2012-ben 113, 2009-ben pedig 169.)

Ennek ellenére mégsem a győztes, hanem a negyedik helyen végzett belga dal csatlakozott azon dalokhoz, melyek mindegyik zsűritől kaptak pontot. A német dalnak egyedül a luxemburgi zsűri nem adott pontot. Mikor Ausztria zsűrije mindössze 1 pontot adott Németországnak, a közönség nevetésben tört ki.

Finnország 1963 és 1965 után a verseny történetében harmadszor (és mindmáig utoljára) zárta pont nélkül a versenyt.

A hagyományoknak megfelelően a verseny végén újra előadták a győztes dalt. A mindössze 18 éves Nicole ekkor német-, angol-, francia- és holland nyelven énekelte el a dalt, amelyet a közönség óriási ovációval fogadott.[1] A dal angol nyelvű változata (Little Peace) az Egyesült Királyság slágerlistájának első helyéig jutott; ez az utolsó Eurovíziós-nyertes, melynek ez sikerült.

Eredmények[szerkesztés]

# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
01 Portugália Portugália portugál Doce Bem bom Oly jó 13. 32
02 Luxemburg Luxemburg francia Svetlana Cours après le temps Rohanás az idő után 6. 78
03 Norvégia Norvégia norvég Jahn Teigen és Anita Skorgan Adieu Isten veled 12. 40
04 Egyesült Királyság Egyesült Királyság angol Bardo One Step Further Egy lépéssel előrébb 7. 76
05 Törökország Törökország török Neco Hani? Hol? 15. 20
06 Finnország Finnország finn Kojo Nuku pommiin Késő ébredés 18. 0
07 Svájc Svájc francia Arlette Zola Amour on t’aime Szeretünk, szerelem 3. 97
08 Ciprusi Köztársaság Ciprus görög Ána Víszi Móno i agápi Csak a szerelem 5. 85
09 Svédország Svédország svéd Chips Dag efter dag Nap nap után 8. 67
10 Ausztria Ausztria német Mess Sonntag Vasárnap 9. 57
11 Belgium Belgium francia Stella Si tu aimes ma musique Ha tetszik neked a zeném 4. 96
12 Spanyolország Spanyolország spanyol Lucía Él Ő 10. 52
13 Dánia Dánia dán Brixx Video, video Videó, videó 17. 5
14 Jugoszlávia Jugoszlávia szerbhorvát Aska Halo, Halo Halló, halló 14. 21
15 Izrael Izrael héber Avi Toledano Hora Kóló 2. 100
16 Hollandia Hollandia holland Bill van Dijk Jij en ik Te és én 16. 8
17 Írország Írország angol The Duskeys Here Today Gone Tomorrow Ma itt, holnap máshol 11. 49
18 Németország Németország német Nicole Ein bißchen Frieden Egy kis béke 1. 161

Ponttáblázat[szerkesztés]

Zsűrik
Össz Portugália Luxemburg Norvégia Egyesült Királyság Törökország Finnország Svájc Ciprusi Köztársaság Svédország Ausztria Belgium Spanyolország Dánia Jugoszlávia Izrael Hollandia Írország Németország
 Portugália 32 7 4 5 2 1 6 1 4 2
 Luxemburg 78 6 7 6 3 7 2 8 5 4 5 7 10 8
 Norvégia 40 6 4 4 6 2 2 6 10
 Egyesült Királyság 76 4 12 6 10 4 5 3 12 1 2 6 2 1 7 1
 Törökország 20 8 3 1 3 3 2
 Finnország 0
 Svájc 97 2 2 4 12 2 6 2 10 12 7 10 10 10 8
 Ciprus 85 5 4 12 3 8 8 5 3 7 5 7 12 6
 Svédország 67 7 3 8 5 3 4 8 5 4 8 2 5 3 2
 Ausztria 57 10 7 7 6 8 6 4 4 5
 Belgium 96 8 5 5 2 6 5 2 8 7 4 10 10 7 6 3 4 4
 Spanyolország 52 1 8 6 7 10 4 1 8 7
 Dánia 5 3 1 1
 Jugoszlávia 21 4 1 12 1 3
 Izrael 100 10 10 1 1 12 10 2 10 7 7 6 1 3 8 12
 Hollandia 8 3 5
 Írország 49 1 2 7 1 6 5 5 3 5 8 3 3
 Németország 161 12 10 8 12 10 12 12 8 1 10 12 12 12 12 6 12

12 pontos országok[szerkesztés]

darab 12 pontot kapó országok
9 Németország
2 Izrael, Svájc, Ciprus, Egyesült Királyság
1 Jugoszlávia

Visszatérő előadók[szerkesztés]

Előadó Ország Előző év(ek)
Fatima Padinha (Doce tagja)
Teresa Miguel (Doce tagja)
Portugália Portugália 1978 (Gemini tagjaiként)
Anita Skorgan
Jahn Teigen
Norvégia Norvégia 1977, 1979
1978
Sally Ann Triplett (Bardo tagja) Egyesült Királyság Egyesült Királyság 1980 (Prima Donna tagjaként)
Anna Vissi Ciprusi Köztársaság Ciprus 1980 (Görögország színeiben)
Stella Maessen Belgium Belgium 1970 (Hearts of Soul tagjaként, Hollandia színeiben), 1977 (Dream Express tagjaként)

Térkép[szerkesztés]

  Részt vevő országok
  Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Eurovision Song Contest 1982
A Wikimédia Commons tartalmaz 1982-es Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.