1959-es Eurovíziós Dalfesztivál
| 1959-es Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
Palais des Festivals, Cannes, Franciaország | |||||
 | |||||
| Döntő | 1959. március 11. | ||||
| Műsorvezető | Jacqueline Joubert | ||||
| Rendező csatorna | RTF | ||||
| Győztes dal |  Teddy Scholten (Een beetje) | ||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt dalnak. | ||||
| Indulók száma | 11 | ||||
| Először részt vevő országok |  Monaco | ||||
| Visszatérő országok |  Egyesült Királyság | ||||
| Visszalépő országok |  Luxemburg | ||||
| Nulla pontos dal | — | ||||
| Meghívott előadók | — | ||||
Az 1959-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a negyedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a franciaországi Cannes adott otthont. A helyszín a cannes-i Fesztivál- és Kongresszusi Palota volt.
A résztvevők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1959-ben vett részt először Monaco. Az 1958-as versenyen utolsó Luxemburg visszalépett, az Egyesült Királyság pedig visszatért, így összesen 11 dal versenyzett ebben az évben.
Az olasz Domenico Modugno és a dán Birthe Wilke másodszor vettek részt a versenyen.
A verseny
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ekkor lépett életbe az a szabály, mely szerint hivatásos dalszerzők nem lehettek tagjai a zsűrinek.[1]
Ez volt az első alkalom, hogy a rendező ország nagy hangsúlyt fektetett a színpadi képre: a versenyzők egy látványos forgószínpadon adták elő dalaikat. Így mindegyik énekes mögött más, az adott országra jellemző háttér volt látható.
A szavazás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szavazás ugyanúgy zajlott, mint a korábbi években. Mindegyik országnak tíz zsűritagja volt, akik nem a helyszínen, hanem saját országukban követték a közvetítést. Mindegyik zsűritag 1 pontot adott az általa legjobbnak ítélt dalnak. A műsorvezetőnő telefonon keresztül vette fel a kapcsolatot a szóvivőkkel, a fellépési sorrenddel ellentétes sorrendben: Belgium volt az első szavazó, míg a házigazda Franciaország az utolsó. A szavazás során három dalt váltotta egymást az élen: az első zsűri pontjai után Hollandia állt az élre, utána Svájc vezetett. A svájci zsűri pontjai után három dal – a holland, a svájci és a brit – holtversenyben állt az élen. Az olasz zsűri által Hollandiának adott hét pont döntőnek bizonyult, ezt követően már végig meg tudták őrizni előnyüket. A svájci, a svéd és a dán zsűri kivételével mindegyik ország zsűrije legalább egy ponttal jutalmazta a győztes dalt.
Hollandia lett az első ország, mely másodszor is meg tudta nyerni a versenyt. A dal szerzője, Willy van Hemert írta az 1957-es győztes dalt is, így ő lett az első személy, aki kétszer tudott diadalmaskodni.
Ez az egyetlen alkalom, hogy nemcsak az első helyezett Hollandia dalát, hanem a második és harmadik helyezett brit és francia dalt is újra előadták a műsor végén.[1]
Eredmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| # | Ország | Nyelv | Előadó | Dal | Magyar fordítás | Helyezés | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 01 | Franciaország |
francia | Jean Philippe | Oui, oui, oui, oui | Igen, igen, igen, igen | 3. | 15 |
| 02 |  Dánia |
dán | Birthe Wilke | Uh, jeg ville ønske jeg var dig | Ó, bárcsak a helyedben lehetnék | 5. | 12 |
| 03 |  Olaszország |
olasz | Domenico Modugno | Piove (Ciao, ciao bambina) | Esik az eső (Szia, szia kedvesem) | 6. | 9 |
| 04 | Monaco |
francia | Jacques Pills | Mon ami Pierrot | Barátom, Pierrot | 11. | 1 |
| 05 | Hollandia |
holland | Teddy Scholten | Een beetje | Egy picit | 1. | 21 |
| 06 |  Németország |
német | Alice és Ellen Kessler | Heute Abend wollen wir tanzen geh’n | Ma éjjel táncolni szeretnénk | 8. | 5 |
| 07 |  Svédország |
svéd | Brita Borg | Augustin | Ágoston | 9. | 4 |
| 08 |  Svájc |
német | Christa Williams | Irgendwoher | Valahonnan | 4. | 14 |
| 09 |  Ausztria |
német | Ferry Graf | Der K und K Kalypso aus Wien | A bécsi császári és királyi Kalypso | 9. | 4 |
| 10 | Egyesült Királyság |
angol | Pearl Carr és Teddy Johnson | Sing, Little Birdie | Énekelj, kismadár | 2. | 16 |
| 11 | .svg){kind=small} Belgium |
holland | Bob Benny | Hou toch van mij | Szeress hát engem | 6. | 9 |
Ponttáblázat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Zsűrik | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz |  |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| Franciaország |
15 | 4 | 1 | 2 | 4 | 1 | 1 | 2 | ||||
 Dánia |
12 | 1 | 1 | 1 | 4 | 1 | 2 | 2 | ||||
 Olaszország |
9 | 3 | 1 | 1 | 3 | 1 | ||||||
 Monaco |
1 | 1 | ||||||||||
 Hollandia |
21 | 4 | 7 | 1 | 2 | 3 | 1 | 3 | ||||
 Németország |
5 | 2 | 1 | 1 | 1 | |||||||
 Svédország |
4 | 1 | 3 | |||||||||
 Svájc |
14 | 2 | 1 | 1 | 3 | 1 | 5 | 1 | ||||
 Ausztria |
4 | 1 | 2 | 1 | ||||||||
 Egyesült Királyság |
16 | 1 | 1 | 2 | 5 | 3 | 2 | 2 | ||||
 Belgium |
9 | 2 | 1 | 1 | 3 | 2 | ||||||
A szavazás a fellépési sorrenddel ellentétesen történt.
Visszatérő előadók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Birthe Wilke | Dánia |
1957 |
| Domenico Modugno | Olaszország |
1958 |
A szavazás és a nemzetközi közvetítések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pontbejelentők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
|
Kommentátorok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Ország | Kommentátor | Közvetítés | ||
|---|---|---|---|---|
| Ausztria | Elena Gerhard | |||
| Belgium | Paule Herreman (franciául) | |||
| Nic Bal (hollandul) | ||||
| Dánia | Sejr Volmer-Sørensen | |||
| Egyesült Királyság | Tom Sloan (televízió) | |||
| Pete Murray (rádió) | ||||
| Franciaország | Claude Darget | |||
| Hollandia | Piet te Nuyl | |||
 Luxemburg | Claude Darget | |||
| Monaco | Claude Darget | |||
| Németország | Elena Gerhard | |||
| Olaszország | Bianca Maria Piccinino | |||
| Svájc | Theodor Haller (németül) | |||
| Claude Darget (franciául) | ||||
| Svédország | Jan Gabrielsson | |||
Térkép
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
.svg){kind=small}