Belgium az Eurovíziós Dalfesztiválokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
EuroBélgica.svg Belgium
Adatok
Műsorsugárzó VRT logo.svg Logo de la Radio-télévision belge de la Communauté française.png
Nemzeti válogatók belső kiválasztás (1956, 1964, 1985, 1990, 2003, 2007, 2009, 2010, 2012, 2013, 2015, 2017–)
nemzeti döntő (1957–1963, 1965–1984, 1986–1989, 1991–1993, 1995–1996, 1998–2000, 2002, 2004–2006, 2008, 2010–2011, 2012, 2014, 2016)
Részvételek
Részvételek 61 (51 döntő)
Először 1956
Legjobb eredmény 1. (1986)
Legrosszabb eredmény utolsó (1961, 1962, 1965, 1973, 1979, 1985, 1993, 2000)
Összpontszám a döntőben 2004 óta 982 (21.)
Külső hivatkozások
Honlap Belgium profilja a eurovision.tv-n

Belgium eddig hatvanegy alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

A belga műsorsugárzók a vallon Radio télévision belge de la communauté française és a flamand Vlaamse Radio- en Televisieomroep, amelyek 1950 óta tagjai az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakoztak a versenyhez.

Története[szerkesztés]

Évről évre[szerkesztés]

Xandee Isztambulban (2004)
The KMG's Helsinkiben (2007)
Ishtar Belgrádban (2008)
Roberto Bellarosa Malmőben (2013)

Belgium egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon. A francia nyelvű vallon, és a holland nyelvű flamand tévé minden évben felváltva küldött indulókat. A két műsorsugárzó eredményei között azonban nagy különbséget láthatunk. Belgium mindegyik sikerét – egy győzelem és két második hely – a vallon tévé érte el, ezzel szemben a flamand tévé legjobb eredménye egy hatodik hely 1959-ből, és utoljára 1977-ben végeztek az első tízben. A flamandok rossz sorozata 2010-ben ért véget, amikor Tom Dice a hatodik helyen végzett a döntőben.

Összesen nyolcszor végeztek az utolsó helyen, kétszer nulla ponttal. A legelső, és a legutóbbi, 2000-es utolsó helyet szerezte a vallon tévé, a többi hatot a flamand.

1978-ban zártak először dobogós helyen, majd 1986-ban érték el első, és mindmáig egyetlen győzelmüket, a hét alapító ország közül utolsóként. Így az 1987-es Eurovíziós Dalfesztiválnak Brüsszel adhatott otthont.

Az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer alatt 1994-ben, 1997-ben és 2001-ben nem vehettek részt az előző évek rossz eredményei miatt. Az 1994-es verseny volt az első, melyet Belgium nélkül rendeztek meg, előtte minden évben részt vettek.

2003-ban nagy meglepetésre a második helyen végeztek, és mindössze két ponttal maradtak le a győzelemről. A jó eredménynek köszönhetően a következő évben automatikusan döntősök voltak, és nem kellett részt venniük a 2004-ben bevezetett elődöntőben. Azonban nem sikerült megismételniük a sikert, és utána sorozatban ötször nem sikerült továbbjutniuk az elődöntőből. A sorozat 2010-ben tört meg, sőt ekkor meg is nyerték az elődöntőt, majd a döntőben a hatodik helyen zártak. A következő évben egyetlenegy ponton múlott, hogy nem sikerült a továbbjutás az elődöntőből, ahogyan 2012-ben sem. 2013-as szereplésük viszont sikeres volt, a döntőbe jutottak, ahol a 12. helyen végeztek. 2014-ben ismételten nem kvalifikálták magukat a döntőbe, 2015-ben azonban elérték az utóbbi évek legjobb belga eredményét: negyedikek lettek. 2016-ban a 10. helyen végeztek, majd 2017-ben ismét negyedikek lettek. 2018-ban és a következő évben sem jutottak be a döntőbe.

Nyelvhasználat[szerkesztés]

Belgium eddigi hatvan dalából huszonnégy francia nyelvű, tizenhét holland nyelvű, tizenöt angol nyelvű, kettő holland és angol kevert nyelvű volt, kettőt pedig kitalált nyelven adtak elő.[1]

A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Belgium indulóinak francia, vagy holland nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. A vallon tévé ekkor is francia nyelvű dalokat küldött, viszont a flamand tévé a szabad nyelvválasztást kihasználva 1975-ben holland és angol kevert nyelvű dallal, 1977-ben teljes egészében angol nyelvű dallal nevezett. 1977-ben már ismét érvénybe lépett a nyelvi szabály, de ekkor Belgium és Németország kivételesen mentesült ez alól, mert már korábban kiválasztották indulójukat.

A nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték. A flamand tévé azóta csak angol nyelvű dalokkal versenyzett, kivéve 2008-ban, amikor egy kitalált nyelven énekelt indulójuk, míg a vallon tévé 2000-ben és 2005-ben francia nyelvű dalokkal nevezett, 2007-ben viszont először küldtek angol nyelvű dalt; azóta pedig mindig. 2003-ban ők is egy kitalált nyelven előadott dallal szerepeltek.

Nemzeti döntő[szerkesztés]

Kezdetben mindkettő műsorsugárzó nemzeti döntő keretében választotta ki indulóját. A vallon tévé 1964-ben és 1990-ben, illetve az utóbbi években, 2007-ben, 2009-ben választotta ki indulóját belső döntéssel. 2011-ben hosszú idő után először rendeztek nemzeti döntőt: a "Eurovision 2011: Qui? A vous de choisir!" (magyarul: Eurovízió 2011: Ki? A döntés, a tiéd!) című műsorban választották ki az indulót, amit egy hosszú internetes válogató előzött meg, melyben minden előadónak 20 000 €-t kellett összegyűjtenie az induláshoz. Végül harminc versenyzőnek sikerült összeszednie a pénzt. Tekintettel az indulók magas számára, egy rádiós előválogatót rendeztek, így az élő műsorban tizennégy előadó közül választották ki az indulót.

A flamand nemzeti döntő a Eurosong nevet viseli, és Belgium debütálása óta eddig minden alkalommal megrendezték. Hagyományosan több fordulóból állt, a döntőt középdöntők és elődöntők sorozata előzte meg.[2] 2010-ben fordult elő első alkalommal, hogy nem rendezték meg a válogatót: a flamand televízió évtizedek után először belső kiválasztással jelölte ki indulóját, és ironikus módon ekkor érték el legjobb eredményüket az elődöntők bevezetése óta. 2017 óta minden évben belső kiválasztással döntenek indulójukról.

Résztvevők[szerkesztés]

Év Előadó Dal Magyar fordítás Döntő Pontszám Elődöntő Pontszám
1956 Fud Leclerc Messieurs les noyés de la Seine A Szajnába fulladt férfiak Nincs adat Nem volt elődöntő
Mony Marc Le plus beau jour de ma vie Életem legszebb napja
1957 Bobbejaan Schoepen Straatdeuntje Utcai dal 8. 5
1958 Fud Leclerc Ma petite chatte Az én kiscicám 5. 8
1959 Bob Benny Hou toch van mij Szeress hát engem 6. 9
1960 Fud Leclerc Mon amour pour toi A szerelmem irántad 6. 9
1961 Bob Benny September, gouden roos Szeptember, aranyrózsa 15. 1
1962 Fud Leclerc Ton nom A neved 13. 0
1963 Jacques Raymond Waarom? Miért? 10. 4
1964 Robert Cogoi Près de ma rivière A folyóm közelében 10. 2
1965 Lize Marke Als het weer lente is Amikor újra tavasz lesz 15. 0
1966 Tonia Un peu de poivre, un peu de sel Egy csipet bors, egy csipet só 4. 14
1967 Louis Neefs Ik heb zorgen Aggályaim vannak 7. 8
1968 Claude Lombard Quand tu reviendras Amikor visszajössz 7. 8
1969 Louis Neefs Jennifer Jennings 7. 10
1970 Jean Vallée Viens l'oublier Gyere, felejtsd el őt 8. 5
1971 Lily Castel és Jacques Raymond Goeiemorgen, morgen Jó reggelt, reggel 14. 68
1972 Serge és Christine Ghisoland À la folie ou pas du tout Bolondulásig vagy egyáltalán nem 17. 55
1973 Nicole és Hugo Baby, Baby Bébi, bébi 17. 58
1974 Jacques Hustin Fleur de liberté A szabadság virágai 9. 10
1975 Ann Christy Gelukkig zijn Boldognak lenni 15. 17
1976 Pierre Rapsat Judy et Cie Judit és társai 8. 68
1977 Dream Express A Million in One, Two, Three Egymillió egy-két-háromra 7. 69
1978 Jean Vallée L'amour ça fait chanter la vie A szerelem dalra fakasztja az életet 2. 125
1979 Micha Marah Hey Nana Hé, Nana 18. 5
1980 Telex Euro-Vision Euro-vízió 17. 14
1981 Emly Starr Samson Sámson 13. 40
1982 Stella Si tu aimes ma musique Ha tetszik neked a zeném 4. 96
1983 Pas De Deux Rendez-vous Találka 18. 13
1984 Jacques Zegers Avanti la vie Folytasd az életedet 5. 70
1985 Linda Lepomme Laat me nu gaan Hagyj most elmenni 19. 7
1986 Sandra Kim J’aime la vie Szeretem az életet 1. 176
1987 Liliane Saint-Pierre Soldiers of Love A szerelem katonái 11. 56
1988 Reynaert Laissez briller le soleil Hadd süssön a Nap 18. 5
1989 Ingeborg Sergeant Door de wind A szélen át 19. 13
1990 Philippe Lafontaine Macédomienne Makedón nőm 12. 46
1991 Clouseau Geef het op Add fel 16. 23
1992 Morgane Nous on veut des violons Hegedűket akarunk 20. 11
1993 Barbara Dex Iemand als jij Valaki olyan, mint Te 25. 3
1995 Frédéric Etherlinck La voix est libre Szabad a hang 20. 8
1996 Lisa del Bo Liefde is een kaartspel A szerelem egy kártyajáték 16. 22
1998 Mélanie Cohl Dis oui Mondj igent 6. 122
1999 Vanessa Chinitor Like The Wind Mint a szél 12. 38
2000 Nathalie Sorce Envie de vivre Életkedv 24. 2
2002 Sergio & The Ladies Sister Nővér 13. 33
2003 Urban Trad Sanomi 2. 165
2004 Xandee 1 Life Egy élet 22. 7 Automatikusan döntős
2005 Nuno Resende Le grand soir A nagy este Nem jutott be a döntőbe 22. 29
2006 Kate Ryan Je t'adore Imádlak Nem jutott be a döntőbe 12. 69
2007 The KMG's Lovepower Szerelemerő Nem jutott be a döntőbe 26. 14
2008 Ishtar O Julissi Nem jutott be a döntőbe 17. 16
2009 Copycat Copycat Utánozós Nem jutott be a döntőbe 17. 1
2010 Tom Dice Me and My Guitar Én és a gitárom 6. 143 1. 167
2011 Witloof Bay With Love Baby Szeretettel bébi Nem jutott be a döntőbe 11. 53
2012 Iris Would You Szeretnéd? Nem jutott be a döntőbe 17. 16
2013 Roberto Bellarosa Love Kills A szerelem öl 12. 71 5. 75
2014 Axel Hirsoux Mother Anya Nem jutott be a döntőbe 14. 28
2015 Loïc Nottet Rhythm Inside Belső ritmus 4. 217 2. 149
2016 Laura Tesoro What’s the Pressure Mi nyomaszt? 10. 181 3. 274
2017 Blanche City Lights Városi fények 4. 363 4. 165
2018 Sennek A Matter of Time Idő kérdése Nem jutott be a döntőbe 12. 91
2019 Eliot Wake Up Ébredj fel! Nem jutott be a döntőbe 13. 70
2020 Hooverphonic 2020. február

Szavazás (1975-2015)[szerkesztés]

Axel Hirsoux Koppenhágában (2014)
Loïc Nottet Bécsben (2015)
Laura Tesoro Stockholmban (2016)
Blanche Kijevben (2017)
Sennek Lisszabonban (2018)

Belgium a következő országoknak adta a legtöbb pontot:

# Ország Pont
1.  Egyesült Királyság 147
2.  Németország 134
3.  Írország 130
4.  Svédország 129
5.  Spanyolország 121

Belgium még sosem adott pontot a következő országoknak: Észak-Macedónia, Fehéroroszország, Marokkó, Montenegró, San Marino, Szlovákia.

Belgium a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:

# Ország Pont
1.  Hollandia 126
2.  Franciaország 109
3.  Spanyolország 90
4.  Egyesült Királyság 88
5.  Portugália 86

Belgium még sosem kapott pontot a következő országoktól: Marokkó, Szerbia és Montenegró.

Forrás:[3]

Megjegyzés: A táblázat az 1975-ben bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe, illetve csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat.

Szavazás (2016-2017)[szerkesztés]

Belgium a következő országoknak adta a legtöbb pontot:

# Ország Pont
1.  Bulgária 29
2.  Hollandia 24
3.  Ausztrália 22
4.  Franciaország 20
 Portugália 20
5.  Lengyelország 16

Belgium a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:

# Ország Pont
1.  Írország 29
2.  Ausztrália 28
 Hollandia 28
3.  Dánia 24
4.  Svájc 23
5.  Lengyelország 22
 Lettország 22

Megjegyzés: A táblázat a 2016-ban bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe, illetve csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat.

Rendezések[szerkesztés]

Év Város Helyszín Műsorvezető(k)
1987  Belgium, Brüsszel Palais du Centenaire Viktor Lazlo

Háttér[szerkesztés]

Év Rendező Flamand kommentátor Flamand szakkomentátor Francia kommentátor Francia szakkommentátor Pontbejelentő
1956 svájci Lugano Nand Baert Nem volt Janine Lambotte Nem volt Bert Leysen
1957 német Frankfurt am Main Nic Bal
1958 holland Hilversum Arlette Vincent Paule Herreman
1959 francia Cannes Paule Herreman Bert Leysen
1960 brit London Georges Désir Arlette Vincent
1961 francia Cannes Robert Beauvais Ward Bogaert
1962 luxemburgi Luxembourg Willem Duys Nicole Védrès Arlette Vincent
1963 brit London Herman Verelst Denise Maes Pierre Delhasse Ward Bogaert
1964 dán Koppenhága Nem volt Paule Herreman André Hagon
1965 olasz Nápoly Ward Bogaert
1966 luxemburgi Luxembourg André Hagon
1967 osztrák Bécs Janine Lambotte Ward Bogaert
1968 brit London André Hagon
1969 spanyol Madrid Paule Herreman Ward Bogaert
1970 holland Amszterdam Jan Theys André Hagon
1971 ír Dublin Herman Verelst n. a. Janine Lambotte
1972 brit Edinburgh Arlette Vincent
1973 luxemburgi Luxembourg Paule Herreman
1974 brit Brighton Georges Désir André Hagon
1975 svéd Stockholm Willem Duys Paule Herreman Ward Bogaert
1976 holland Hága Luc Appermont Georges Désir André Hagon
1977 brit London Patrick Duhamel An Ploegaerts
1978 francia Párizs Claude Delacroix André Hagon
1979 izraeli Jeruzsálem Paule Herreman An Ploegaerts
1980 holland Hága Jacques Mercier Jacques Olivier
1981 ír Dublin Walter De Meyere
1982 brit Harrogate Jacques Olivier
1983 német München An Ploegaerts
1984 luxemburgi Luxembourg Jacques Olivier
1985 svéd Göteborg An Ploegaerts
1986 norvég Bergen Patrick Duhamel Jacques Olivier
1987 belga Brüsszel Claude Delacroix An Ploegaerts
1988 ír Dublin Pierre Collard-Bovy Jacques Olivier
1989 svájci Lausanne Jacques Mercier An Ploegaerts
1990 jugoszláv Zágráb Claude Delacroix Jacques Olivier
1991 olasz Róma André Vermeulen An Ploegaerts
1992 svéd Malmö Jacques Olivier
1993 ír Millstreet An Ploegaerts
1994 ír Dublin Jean-Pierre Hautier Nem vettek részt
1995 ír Dublin Marie-Françoise Renson
1996 norvég Oslo Michel Follet Johan Verstreken Sandra Kim An Ploegaerts
1997 ír Dublin André Vermeulen Nem volt Nem volt Nem vettek részt
1998 brit Birmingham Andrea Croonenberghs Marie-Hélène Vanderborght
1999 izraeli Jeruzsálem Bart Peeters Sabine De Vos
2000 svéd Stockholm Anja Daems Thomas Van Hamme
2001 dán Koppenhága Nem vettek részt
2002 észt Tallinn Bart Peeters Geena Lisa
2003 lett Riga Anja Daems Corinne Boulangier
2004 török Isztambul Bart Peeters Martine Prenen
2005 ukrán Kijev Anja Daems Armelle Gysen
2006 görög Athén Bart Peeters Yasmine
2007 finn Helsinki Anja Daems Jean-Louis Lahaye Maureen Louys
2008 szerb Belgrád Bart Peeters Sandrine Van Handenhoven
2009 orosz Moszkva Anja Daems Maureen Louys
2010 norvég Oslo Bart Peeters Katja Retsin
2011 német Düsseldorf Sven Pichal Maureen Louys
2012 azeri Baku Peter Van de Veire Peter Van de Veire
2013 svéd Malmö Tom De Cock Maureen Louys Barbara Louys
2014 dán Koppenhága Peter Van de Veire Eva Daeleman Angelique Vlieghe
2015 osztrák Bécs Walid
2016 svéd Stockholm Nem volt Umesh Vangaver
2017 ukrán Kijev Fanny Gillard
2018 portugál Lisszabon Danira Boukhriss Terkessidis
2019 izraeli Tel-Aviv David Jeanmotte
2020 holland Rotterdam n. a. n. a. n. a. n. a. n. a.

Díjak[szerkesztés]

Barbara Dex-díj[szerkesztés]

Év Előadó Dal Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
2000 Nathalie Sorce Envie de vivre 24. 2  Svédország, Stockholm


ESC Radio Awards[szerkesztés]

Kategória Év Előadó Dal Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
Legjobb férfi előadó 2015 Loïc Nottet Rhythm Inside 4. 217  Ausztria, Bécs

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Belgium indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 19.)
  2. 2008-as belga nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. [2009. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 19.)
  3. Belgium által adott és kapott pontok (1975-2013). EurovisionRecords. (Hozzáférés: 2009. június 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]