1979-es Eurovíziós Dalfesztivál
| 1979-es Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
Binyenei HaUma, Jeruzsálem,  Izrael | |||||
.jpg) | |||||
| Döntő | 1979. március 31. | ||||
| Műsorvezető | Daniel Peer Yardena Arazi | ||||
| Rendező csatorna | IBA | ||||
| Győztes dal | Gali Atari & Milk and Honey (Hallelujah) | ||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10, és 12 pontot kapnak. | ||||
| Indulók száma | 19 | ||||
| Először részt vevő országok | — | ||||
| Visszatérő országok | — | ||||
| Visszalépő országok |  Törökország | ||||
| Nulla pontos dal | — | ||||
| Meghívott előadók | Shalom '79 | ||||
Az 1979-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a huszonnegyedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Izrael fővárosa, Jeruzsálem adott otthont. A helyszín a jeruzsálemi Binyenei HaUma volt.
A résztvevők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Törökország visszalépett a versenytől az arab országok nyomására, akik ellenezték, hogy egy muszlim ország részt vegyen egy Izraelben tartandó versenyen. A török induló Maria Rita Epik & 21.Peron Seviyorum című dala lett volna, és 11.-ek lettek volna a fellépési sorrendben.[1][2]
Másodszor vett részt a versenyen a norvég Anita Skorgan (1977 után) és a francia Anne-Marie David, aki az 1973-as Eurovíziós Dalfesztiválon Luxemburg színeiben győzni tudott.
Harmadszor vett részt a holland Sandra Reemer, akárcsak a svájci trió, Peter, Sue & Marc 1971 és 1976 után . Később 1981-ben is versenyeztek. Érdekesség, hogy mind a négy alkalommal különböző nyelven énekeltek, sorban francia-, angol-, német- és olasz nyelven.
A német Dschinghis Khan együttes tagjaként először vettek részt magyarok is a versenyen: Késmárky Marika és Mándoki László.
A verseny
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A verseny egyik műsorvezetője Yardena Arazi volt, aki három évvel korábban az 1976-os versenyen, illetve kilenc évvel később, az 1988-as Eurovíziós Dalfesztiválon maga is képviselte Izraelt.
A svájci indulóknak akadtak problémáik az izraeli határon, ugyanis az izraeli határőrök nem értették, miért kell nekik a rengeteg öntözőkanna, slag, szemeteszsák és üvegnyitó.[2] Az eszközök a különleges színpadi előadáshoz kellettek, ezeket használták hangszerként.
A belga induló annyira elégedetlen volt a nemzeti döntő eredményével, hogy sose vette fel stúdióban a győztes dalt. Micha Marah énekelte a nemzeti döntő minden dalát, és kedvence a Comment ça va? című szerzemény volt, mely az elődöntők során végig fölényesen vezetett, végül mégis alulmaradt a Hey Nana című dallal szemben, amely így azon kevés Eurovíziós dalok egyike, melyeknek nincsen stúdió verziója.[2][3]
Az UNESCO 1979-et a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította, és a spanyol dal erre fel is hívta a figyelmet.[4] Az énekesnőhöz négy gyerek csatlakozott a színpadon, akik a dal végén kinyitották a kezükben lévő papírtekercseket, amin a Köszönöm felirat állt négy különböző nyelven: angolul, franciául, spanyolul és héberül. Az előadás érdekessége, hogy ma már nem lehetne előadni, ugyanis 1990-től érvényben van az a szabály, hogy csak tizenhatodik életévüket betöltött személyek tartózkodhatnak a színpadon.
A szavazás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szavazási rendszer megegyezett az 1975-ös versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők a fellépési sorrendben hirdették ki a pontokat.
A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően zajlott: Portugália volt az első szavazó, míg Spanyolország az utolsó. A szavazás során négy ország váltotta egymást az élen: az első zsűri után Izrael volt az első helyen, ezt követően egy-egy pillanatig Franciaország, majd az Egyesült Királyság állt az élen, majd a házigazda visszavette a vezetést. A szavazás felénél a lassan kezdő spanyol dal állt az élre, ám az előny nem tartott ki végig. A brit zsűri pontjai után Izrael állt az élen, az utolsó előttiként szavazó Ausztria után ismét Spanyolország, egyetlen ponttal megelőzve Izraelt. Az utolsó zsűri azonban éppen a spanyol zsűri volt, és az Izraelnek adott tíz pont a házigazda győzelmét eredményezte. A győztes dal öt zsűritől – portugál, ír, svéd, norvég, brit – gyűjtötte be a maximális tizenkettő pontot, míg az olasz és a német zsűri nem tartotta pontra érdemesnek.
Ez volt Izrael sorozatban második győzelme, míg Spanyolország 1971 és 1973 után harmadszor végzett a második helyen.
Eredmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ponttáblázat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Zsűrik | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz |  |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
.svg){kind=small} |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 | |
 Portugália |
64 | 6 | 2 | 5 | 4 | 4 | 10 | 5 | 3 | 3 | 3 | 6 | 7 | 6 | ||||||
 Olaszország |
27 | 8 | 8 | 3 | 8 | |||||||||||||||
 Dánia |
76 | 2 | 3 | 12 | 1 | 10 | 12 | 6 | 7 | 4 | 8 | 1 | 3 | 3 | 4 | |||||
 Írország |
80 | 5 | 5 | 5 | 6 | 10 | 6 | 6 | 3 | 10 | 7 | 8 | 5 | 4 | ||||||
 Finnország |
38 | 7 | 7 | 8 | 5 | 5 | 6 | |||||||||||||
 Monaco |
12 | 1 | 2 | 4 | 3 | 2 | ||||||||||||||
 Görögország |
69 | 10 | 1 | 4 | 7 | 7 | 2 | 10 | 4 | 1 | 5 | 7 | 2 | 2 | 7 | |||||
 Svájc |
60 | 7 | 1 | 10 | 2 | 2 | 7 | 4 | 7 | 8 | 12 | |||||||||
 Németország |
86 | 2 | 1 | 12 | 5 | 3 | 12 | 6 | 12 | 4 | 1 | 2 | 6 | 8 | 12 | |||||
 Izrael |
125 | 12 | 6 | 12 | 12 | 8 | 4 | 5 | 1 | 2 | 8 | 1 | 12 | 12 | 12 | 8 | 10 | |||
 Franciaország |
106 | 6 | 10 | 1 | 10 | 8 | 10 | 5 | 6 | 12 | 12 | 5 | 7 | 6 | 5 | 3 | ||||
 Belgium |
5 | 2 | 1 | 2 | ||||||||||||||||
 Luxemburg |
44 | 7 | 3 | 4 | 4 | 5 | 3 | 2 | 4 | 2 | 10 | |||||||||
 Hollandia |
51 | 8 | 10 | 5 | 3 | 3 | 7 | 3 | 4 | 4 | 4 | |||||||||
 Svédország |
8 | 6 | 1 | 1 | ||||||||||||||||
 Norvégia |
57 | 3 | 3 | 8 | 6 | 2 | 8 | 2 | 6 | 10 | 7 | 1 | 1 | |||||||
 Egyesült Királyság |
73 | 4 | 8 | 10 | 7 | 7 | 1 | 2 | 8 | 5 | 10 | 6 | 5 | |||||||
 Ausztria |
5 | 4 | 1 | |||||||||||||||||
 Spanyolország |
116 | 12 | 3 | 6 | 12 | 12 | 8 | 8 | 12 | 10 | 10 | 7 | 1 | 5 | 10 | |||||
Visszatérő előadók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Peter, Sue & Marc | Svájc |
1971, 1976 |
| Anne-Marie David | Franciaország |
1973 (Luxemburg színeiben, győztes) |
| Sandra Reemer | Hollandia |
1972, 1976 |
| Anita Skorgan | Norvégia |
1977 |
Térkép
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ O'Connor, John Kennedy. The Eurovision Song Contest - The Official History. Carlton Books, UK. 2007 ISBN 978-1-84442-994-3
- 1 2 3 "Az 1979-es Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon". EBU. Hozzáférés: 2009. június 15.
{{cite web}}:|first=missing|last=(súgó); Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó) - ↑ "Az 1979-es belga nemzeti döntő". natfinals.50webs.com. 2012. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 15.
{{cite web}}:|first=missing|last=(súgó); Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó) - ↑ "Magyar UNESCO Bizottság". unesco.hu. 2007. november 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 3.
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó)
.svg){kind=small}