„Real Madrid CF” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Elírás Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.77.139.194 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a Real Madrid |
{{egyért2|a Real Madrid labdarúgócsapatáról|Real Madrid Baloncesto}} |
||
{{Labdarúgócsapat infobox |
{{Labdarúgócsapat infobox |
||
| csapatnév = Real Madrid |
| csapatnév = Real Madrid |
A lap 2019. október 16., 11:08-kori változata
Real Madrid | ||||
Fájl:Real Madrid.svg | ||||
Csapatadatok | ||||
Teljes csapatnév | Real Madrid Club de Fútbol[1] | |||
Becenév | Los Blancos (Fehérek) Los Galácticos (Galaktikusok)[2] Királyi Gárda, Királyi Klub, "Blancók" | |||
Székhely | Madrid, Spanyolország | |||
Alapítva | 1902. március 6. (122 éves) (Madrid Football Club néven)[3] | |||
Klubszínek | fehér | |||
Stadion | Estadio Santiago Bernabéu | |||
Vezetőedző | Zinédine Zidane [4] | |||
Elnök | Florentino Pérez[5] | |||
Bajnokság | Primera División | |||
Nemzeti sikerek | ||||
Bajnok | 33 alkalommal | |||
Kupagyőztes | 19 alkalommal | |||
Szuperkupa-győztes | 10 alkalommal | |||
Nemzetközi sikerek | ||||
BL | 13 alkalommal | |||
UEFA-kupa | 3 alkalommal | |||
Világkupa | 3 alkalommal | |||
UEFA-szuperkupa | 4 alkalommal | |||
Statisztika | ||||
Legtöbb mérkőzés | Raúl (741)* | |||
Legtöbb gól | 11 (két mérkőzésen, az Elche ellen a bajnokságban, az 1959–60-as szezonban, az 1943-as spanyol kupa elődöntő második mérkőzésén, a Barcelona ellen.) [6][7]
Cristiano Ronaldo (450)* * Hivatalos mérkőzésen való legtöbb részvétel és legtöbb szerzett gólok száma | |||
Csapatmezek | ||||
Jelenlegi szezon | ||||
2019–2020 szezon | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Real Madrid témájú médiaállományokat. |
A Real Madrid Club de Fútbol, rövidítve Real Madrid CF (a sajtóban legtöbbször egyszerűen Real Madrid vagy a Galaktikusok) spanyol labdarúgóklub. 1902-es megalapítása óta a spanyol élvonal tagja, még sosem esett ki.
33 bajnoki címével és 19 kupagyőzelmével a legeredményesebb spanyol csapat, emellett 13 alkalommal nyerték meg a Bajnokok Ligáját (BEK-et is beleszámítva), ami szintén rekord.[8][9][10] A csapat kétszer az UEFA-kupát is elhódította, így az összes európai kupagyőzelmek tekintetében is az első helyen áll (13 BL, 2 UEFA-kupa).[11]
Hazai mérkőzéseit a 81 044 néző befogadására alkalmas Santiago Bernabéu stadionban játssza. Eredeti mezszíne tiszta fehér, és 1947 óta otthoni mérkőzéseit mindig fehér szerelésben játssza.
A Real Madrid több spanyol labdarúgócsapattal rivalizál évtizedek óta, ezek például a szintén madridi Atlético vagy az FC Barcelona. Az Atlético elleni mérkőzéseket El Derbi madrileñónak, a Barcelona elleni találkozókat pedig El Clásicónak nevezik Spanyolországban. Ezeket a szokottnál is nagyobb érdeklődés kíséri. Előbbi csapattal osztálykülönbségekre, míg utóbbival politikai ellentétre vezethető vissza a rivalizálás.
A Harvard Egyetem 2007-ben végzett kutatása szerint a Real a világ második legnagyobb és legdrágább, valamint a második legnagyobb bevétellel gazdálkodó klubja, költségvetése mintegy 350 millió euró, a klub összértéke pedig közel egymilliárd euró.[12][13] 2000. december 23-án a FIFA a 20. század legjobb csapata címet adományozta a királyi gárdának.[14]
A Real Madrid alapító tagja volt a FIFA-nak és az azóta már megszűnt G-14-nek, amely Európa 14 (2002-től 18) legbefolyásosabb labdarúgóklubját foglalta magában.[15] A Real a G-14 helyébe lépett Európai Klubszövetségben is alapító tag.[16]
Története
A labdarúgás Madridba az Institución Libre de Enseñanza egyetem tanárai és diákjai által jutott el, akik közül többen Nagy-Britanniában (Oxford és Cambridge) tanultak, így megismerkedhettek a játék alapjaival. Ők alapították meg 1897-ben az első madridi labdarúgóklubot, a Footbal Club Sky-t. Ez a klub 1900-ban kettévált, a New Foot-Ball de Madrid és a Club Español de Madrid léptek a Footbal Club Sky helyébe. Utóbbi klubból 1902. március 30-án jött létre a Madrid Football Club, a Real Madrid közvetlen elődje.[17] Mindössze három évvel alapítása után a Madrid FC megnyerte első rangosabb serlegét, miután legyőzte az Athletic Bilbaót a spanyol kupa döntőjében. Ezután még háromszor egymás után sikerült a kupát elhódítaniuk. [18]
A csapat 1912-ig csak kisebb pályákon játszott, ekkor költöztek első nagyobb stadionjukba, a Campo de O'Donnell-be.[19] 1920-ban, XIII. Alfonz király a Real (királyi) jelzőt adományozta a klubnak, így a hivatalos neve Real Madrid CF lett.[20]
1929-ben, a spanyol labdarúgó-bajnokság első szezonjában a Real Madrid egészen a szezon utolsó mérkőzéséig az első helyen állt, ám mivel az utolsó fordulóban vereséget szenvedett az Athletic Bilbao vendégeként, a bajnoki címet végül az FC Barcelona nyerte, a Real pedig a második helyen végzett, mindössze 1 ponttal a katalán csapat mögött.[21] A Real első bajnoki címét az 1931–32-es szezonban szerezte. A következő szezonban ismét az első helyen végeztek, az Athletic Bilbao után a második duplázó csapat lett az országban.[22]
A klub elnöke 1945-ben a klub stadionjának későbbi névadója, Santiago Bernabéu Yeste lett.[23][24] Elnöksége alatt felújították a Santiago Bernabéu stadiont (ekkor még Estadio Chamartín) és a klub korábbi edzőkomplexumát, a Ciudad Deportivát is. Az 50-es évek elején kialakította a klub mai arculatát, miszerint főleg külföldi világklasszis játékosokra építi csapatát. 1955-ben a L'Équipe újságírója, Gabriel Hanot ötletéből, Sebes Gusztáv segítségével Bernabéu megalapította a BEK-et, amely ma Bajnokok Ligája néven ismert.[25] Az újonnan alakult sorozatban a Real Madrid sokáig egyeduralkodó volt, ugyanis 1956 és 1960 között zsinórban megnyerte az első öt kiírást. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb döntő az 1960-as volt, amikor a Hampden Parkban, több mint százezer néző előtt 7–3-ra győzték le az Eintracht Frankfurt együttesét, Puskás 4 és Di Stéfano 3 góljával.[24] Amikor a Real ötödször is megnyerte a sorozatot, megkapta az eredeti serleget.[26] A Real hatodik BEK-győzelmét 1966-ban aratta a Partizan Beograd 2–1-es legyőzésével. A csapat ekkor főleg spanyol játékosokra épült, becenevük a Ye-yé volt.[27] Ez a csapat az 1966-os győzelem mellett kétszer (1962, 1964) döntőt is játszhatott.
A 70-es években a Real Madrid összesen 5 bajnoki címet és 3 kupagyőzelmet szerzett. 1971-ben a Real KEK-döntőt játszhatott a Chelsea ellen, amelyet újrajátszás után az angol klub nyert meg 2–1-re.[28] 1978-ban, miközben zajlott a világbajnokság, elhunyt Santiago Bernabéu. A FIFA Bernabéu tiszteletére háromnapos gyászszünetet rendelt el a világbajnokságon.[29] Szintén Bernabéu emlékére, 1979-ben a Real Madrid megalapította a Santiago Bernabéu-trófeát, melyet minden nyáron, a szezon kezdete előtt adnak át.
A 80-as évek elején a Real Madrid egy kisebb hullámvölgyben volt, egészen addig, amíg fel nem nőtt egy főleg saját nevelésű játékosokra épülő generáció.[30] Egy spanyol újságíró, Julio César Iglesias a csapatnak az egyik játékos, Emilio Butragueño beceneve után a Quinta del Buitre (szabad fordításban „keselyűsereg”) nevet adta a csapatnak. A csapat gerincét adó további játékosok: Manolo Sanchís, Martín Vázquez, Míchel és Miguel Pardeza.[31] Ez a csapat, bár Pardeza 1986-ban a Real Zaragozához távozott, egyike lett Spanyolország és Európa legeredményesebb csapatainak. A klub a 80-as évek második felében kétszer nyerte meg az UEFA-kupát (1985-ben a Videoton ellen), ötször a bajnokságot, és háromszor a spanyol szuperkupát is sikerült elhódítania.[31]
A 90-es évek elején a „Quinta del Buitre” feloszlott, mivel Vázquez, Butragueño és Míchel is elhagyta a klubot. 1996-ban az akkori elnök, Lorenzo Sanz Fabio Capellót ültette a Real kispadjára. Capello után a német Jupp Heynckes érkezett a Real Madrid kispadjára. Vele 1998-ban ismét megnyerték a BL-t, ekkor a Juventust győzték le 1–0-ra.[8][32]
2000 júliusában Florentino Pérezt választották meg a klub új elnökének.[33] Első jelentősebb intézkedése elnökként Luís Figo megszerzése volt.[34] Az ő elnöksége alatt nagyon sok pénzt költöttek játékosvásárlásra (Zinédine Zidane 75 millió euróért történő megvásárlása egészen 2009-ig rekord volt), és létrejött egy főleg nemzetközi sztárokra (Figo, Zidane, Ronaldo, Raúl, Roberto Carlos, Beckham) épülő csapat, a „Galaktikusok”. Bár egy-egy alkalommal megnyerték a bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is, a klub elvárásaihoz képest ez egy viszonylag sikertelen időszak volt, ugyanis a 2003-as bajnoki címtől egészen 2006-ig a gárda egyetlen trófeát sem tudott nyerni.[35]
2006 nyarán a frissen megválasztott elnök, Ramón Calderón Fabio Capellót szerződtette edzőnek, sportigazgatónak pedig a klub korábbi játékosát, Predrag Mijatovićot nevezte ki.[8] 2007-ben a klub négy év után ismét bajnoki címet ünnepelhetett. Capello munkájára az újbóli bajnoki cím ellenére ismét nem számított a klub, helyére a klub korábbi játékosa, a német Bernd Schuster került.[36] A 2007–2008-as szezont, immár Schusterrel, ismét az első helyen fejezték be, így 18 év után sikerült ismét egymás után két bajnoki címet szerezniük. A 2008/2009-es szezonban már korántsem úgy kezdték az idényt a blancók ahogyan azt elvárták volna a drukkereik. Fájó vereségekbe szaladtak bele és egyszerűen nem tudtak talpra állni. Ennek hatására a vezetőség úgy döntött, hogy meneszti a csapat vezetőedzőjét, Bernd Schustert, és helyére a Sevilla korábbi sikertrénerét Juande Ramost nevezi ki. Kinevezése 2008. december 9-től a szezon végéig tart, az eredmények függvényében azonban hosszabbításra van lehetőség.[37]
2009. május 14-én ismét Florentino Pérez lett a klub elnöke. Terveiben szerepelt egy új „galaktikusok” létrehozása, melyre előzetesen 300 millió eurót szán. Első komolyabb intézkedése a vezetőedzőt illetően történt, Juande Ramos helyett Manuel Pellegrinit szerződtette. Nem sokkal később a Real Madrid megszerezte a már régóta a kívánságlistájukon szereplő Kakát 65 millió euróért.[38][39] Később leigazolta Cristiano Ronaldót,[40][41] Raúl Albiolt[42][43] és Karim Benzemát is.[44] Cristiano Ronaldo 94 millió eurós vételárával megdöntötte Zidane korábbi, 75 millió eurós csapatváltását, szintén Pérez állított fel, előző elnöki ciklusa alatt. Egy évvel később, mivel ismét nem sikerült bajnoki címet szerezni, távozott a vezetőedző Manuel Pellegrini, helyére a Chelsea és az Internazionale korábbi mestere, José Mourinho érkezett.[45] Vele együtt hat játékos, di María, Sergio Canales, Pedro León, Sami Khedira, Ricardo Carvalho és a fiatal német-török irányító, Mesut Özil érkezett. Távozott viszont a klub két ikonja, a csapatkapitány Raúl (Schalke) és Guti (Beşiktaş). Mourinho az első évében egy bajnoki második helyezést, valamint egy kupagyőzelmet ért el. 2011 nyarán újabb öt játékossal bővítette keretét. Visszatért madridba a három évig az RCD Espanyolt erősítő Callejón , de megszerezték a Borussia Dortmund fiatal sztárját, Nuri Şahin-t, Raphaël Varane-t, Fábio Coentrãót és a szerződése lejártával szabadon igazolhatóvá vált törököt, Hamit Altintopot.[46][47]
A klub himnusza
De las glorias deportivas, que campean por España
va el Madrid con su bandera, limpia y blanca que no empaña.
Club castizo y generoso, todo nervio y corazón,
veteranos y noveles, veteranos y noveles,
miran siempre sus laureles con respeto y emoción.
¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!
Noble y bélico adalid, caballero del honor.
¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!
A triunfar en buena lid, defendiendo tu color
¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!
Enemigo en la contienda, cuando pierde da la mano
sin envidias ni rencores, como bueno y fiel hermano.
Los domingos por la tarde, caminando a Chamartín,
las mocitas madrileñas, las mocitas madrileñas
van alegres y risueñas porque hoy juega su Madrid
¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!
Noble y bélico adalid, caballero del honor.
¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!
A triunfar en buena lid, defendiendo tu color
¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!
A centenáriumi himnusz
Hala Madrid!
Hala Madrid!
Campo de estrellas
Donde crecí
Hala Madrid!
Juegas en verso
Que sepa el universo
Cómo juega en Madrid
Sale el Madrid a luchar
Sale el Madrid a ganar
Hala Madrid!
Hala Madrid!
La Décima himnusz
Historia que tu hiciste
historia por hacer
porque nadie resiste
tus ganas de vencer.
Ya salen las estrellas
mi viejo Chamartín
de lejos y de cerca
nos traes hasta aquí
Llevo tu camiseta
pegada al corazón
los días que tu juegas
son todo lo que soy
Ya corre la Saeta
ya ataca mi Madrid
soy lucha, soy belleza,
el grito que aprendí
Madrid, Madrid, Madrid, ¡Hala Madrid! ¡Y nada más! ¡Y nada más!
¡Hala Madrid!
Historia que tu hiciste
historia por hacer
porque nadie resiste
tus ganas de vencer.
Ya salen las estrellas
mi viejo Chamartín
de lejos y de cerca
nos traes hasta aquí
Madrid, Madrid, Madrid, ¡Hala Madrid! ¡Y nada más! ¡Y nada más!
¡Hala Madrid!
A himnuszok meghallgathatók itt: Eredeti, Centenáriumi (MP3 formátum)
Címer
A Real Madrid legelső címere a maihoz képest még elég egyszerű volt. A címerben fehér alapon a klub nevének rövidítése (MCF – Madrid Club de Fútbol) szerepelt egyéni elrendezésben. Az első változtatást akkor eszközölték, amikor úgy döntöttek, hogy a kezdőbetűk egy körben szerepeljenek.[48] Bár ez volt a klub címere egészen az 1920-as évek végéig, a sportklubokra vonatkozó akkori rendelkezés szerint a hivatalos mérkőzéseken olyan címert kellett használni, amiben szerepel a város jelképe.
1920-ban a klub megkapta a spanyol királytól a Real (királyi) előtagot, így a klub neve Real Madrid Club de Fútbol-ra változott. Ezután a spanyol korona is belekerült a címerbe.[48][49] A Franco-diktatúra idején, amikor Spanyolországban köztársaság volt, az összes spanyol labdarúgócsapatnak, így a Real Madridnak is el kellett távolítaniuk a nevükből a királyi jelzőt, címerükből pedig a koronát. A Real azonban, mivel a rezsim támogatását élvezte, még a köztársaság ideje alatt újra használhatta a királyi szimbólumokat.[22]
A klub címere a jelenlegi formát 1941-ben nyerte el, a betűk ekkor kaptak arany színezést, végleg visszakerült a címerre a spanyol királyi korona, a betűk hátterébe pedig keresztben egy lila csík került, ami Kasztíliát szimbolizálja. Ezt követően csak kisebb változtatások történtek, 2001-ben például megvastagították az arany motívumokat a címerben, valamint a kör egy vékony, tengerkék szegélyt kapott.[23][48]
2014 szeptemberében a klub nagy összegű stratégiai szponzori szerződést kötött Abu Dhabi Nemzeti Bankjával, amelynek egyik feltétele az volt, hogy a klub címeréből távolítsák el a keresztet, tekintettel a többségben várhatóan muszlim vallású kártyatulajdonosokra. A klub vezetősége elfogadta követelést.[50][51] (Hasonló alkut elsőként, 2010-ben az FC Barcelona kötött, melynek címeréből kivették Barcelona város jelképét, a piros keresztet).[52]
Mezszínek
A Real Madrid alapítása után még teljesen fehér mezben játszott, de még ugyanebben az évben, 1902-ben egy kék csík is rákerült a felsőre keresztben, és a maival ellentétben sötétkék sportszárban játszottak.[9][53][54] A kék csíkkal ellátott mez egy angol csapat, a Corinthian FC mezéről lett mintázva. Szintén 1902-ben, a sötétkék sportszárat feketére cserélték. Az 1940-es évek elején az akkori edző ismét változtatott a csapat mezén, a hátuljára számok kerültek, a mez elején, bal felső sarokban pedig felkerült a klub címere. 1947. november 23-án, egy Atlético Madrid elleni mérkőzésen a Real Madrid lett az első spanyol csapat, akinek játékosai számozott mezben léptek pályára.[55]
A Real Madrid idegenbeli meze teljesen fekete, de lehet még teljesen lila is. A mezeket 1998 óta az Adidas gyártja a csapatnak, a multinacionális céggel jelenleg is tart a szerződés.[56][57] A klub első mezszponzora a Zanussi volt, a logójuk 1982-től 1985-ig szerepelt a csapat mezén. Ezután 1992-ig a Parmalat volt a csapat főszponzora. Ezt követően, 2001-ig a Teka logója szerepelt a klub mezén.[58][59] A Teka logójának helyére egy szezon erejéig a klub hivatalos weboldalának címe, a realmadrid.com került, reklámozandó az oldalt. Ezután 2006-ig a Siemens volt a Real Madrid legfőbb támogatója. A Real következő mezszponzora egy szezonra a BenQ elektronikai cég volt.[60] Ezután 5 évig fő szponzor a bwin.com, majd 2013-tól a Fly Emirates.[61][62]
Mezek listája
Gyártók, mezszponzorok
Időszak | Gyártó | Mezszponzor[58][59] |
---|---|---|
1980–1982 | Adidas | nem volt |
1982–1985 | Zanussi | |
1985–1986 | Parmalat | |
1986–1989 | Hummel | |
1989–1990 | Reny Picot | |
1990–1992 | Otaysa | |
1992–1994 | Teka | |
1994–1998 | Kelme | |
1998–2001 | Adidas | |
2001–2002 | Realmadrid.com | |
2002–2005 | Siemens Mobile | |
2005–2006 | Siemens | |
2006–2007 | BenQ Siemens | |
2007–2012 | bwin.com | |
2013– | Fly Emirates |
Stadion
A klub alapítása után sokáig kisebb pályákon játszott, első nagyobb stadionjuk az 1912-ben átadott Campo de O’Donnell volt. Ez 11 évig maradt a Real hazai pályája. A korábbi egyszerű labdarúgópálya az utolsó években, amikor a Madrid ott játszott, már körülbelül hatezer néző befogadására is alkalmas volt.[63] Ezt követően egy nyolcezer néző befogadására alkalmas stadionban, a Campo de Ciudad Lineal-ban játszottak. Ennek a stadionnak a nyitómeccsén négyezer (egyes feltételezések szerint nyolcezer) néző vett részt.[63] Következő stadionjuk az Estadio Chamartín volt, amelyben már 22 500 néző foglalhatott helyet. A munkálatok 500 ezer pesetába kerültek, amit a korábbi játékos, Carlos López-Quesada, valamint az elnök, Pedro Parages és az igazgatósági tagok, José de la Pena, valamint Bernardo Menéndez finanszíroztak.[63] A stadionnak nem volt hivatalos neve, de az emberek elsősorban Chamartínként említették, és később is így szerepelt mindenhol.[63] Az első mérkőzést ebben a stadionban 1923. május 17-én vívták, a barátságos meccsen a Newcastle volt az ellenfél. A Real itt ünnepelhette első bajnoki címét.[21] Az 1943-ban megválasztott elnök, Santiago Bernabéu Yeste egy idő után úgy gondolta, ez már nem elég nagy a klub ambícióihoz, és új stadiont építtetett. A ma a Bernabéu nevét viselő stadion[24][64] 1947. december 14-én készült el.[23][65]
A Bernabéu stadion befogadóképessége sokszor változott, 1953-ban például akár 120 ezren is elfértek a stadionban.[66][67] Ezután a stadiont a biztonsági okok miatt átépítették, és fokozatosan egyre kevesebb néző befogadására volt alkalmas. Az UEFA előírása, miszerint a BL-meccseket nem rendezhetik olyan stadionban, ahol állóhelyek is vannak, a stadiont 1999-ben ismét átalakították.[66] Jelenlegi formáját 2003-ban nyerte el, az akkori, közel 5000 férőhelyes bővítés után a stadionban jelenleg 80 354 fő foglalhat helyet.[68]
A Bernabéu stadion több nagy torna döntőjének adott otthont, itt rendezték az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság és az 1982-es labdarúgó-világbajnokság, valamint az 1957-es, az 1969-es és az 1980-as BEK-döntőt is. A Bajnokok Ligája döntőjét 2010-ben ismét itt rendezték.
Az Alfredo di Stéfano stadionban jelenleg a Real Madrid tartalékcsapata, a Castilla játssza mérkőzéseit. A stadiont 2006. május 9-ére teljesen felújították. A nyitómérkőzésen, az 1956-os BEK-döntő „visszavágóján”, a Stade de Reims ellen a Real Madrid 6–1 nyert, Antonio Cassano és Roberto Soldado 2-2, valamint Sergio Ramos és José Manuel Jurado 1-1 góljával. A stadion befogadóképessége jelenleg ötezer fő, nevét a Real korábbi játékosáról, Alfredo Di Stéfanoról kapta.[69]
Statisztikák és rekordok
A Real Madrid játékosai közül a legtöbb mérkőzésen Raúl lépett pályára, összesen 741 mérkőzést játszott le a királyi Gárdában 1994 és 2010 között. második helyen Santillana áll 643 lejátszott mérkőzéssel. A kapusok között Iker Casillas a csúcstartó 518 fellépéssel. A klub legtöbbszörös válogatott játékosa a portugál Luís Figo, aki 127 alkalommal szerepelt a portugál válogatottban (ebből 47-szer a Real Madrid játékosaként).[70]
A Real Madrid legeredményesebb gólszerzője Cristiano Ronaldo 450 találattal,a második Raúl, aki 1994-től 2010-ig 323 alkalommal talált be az ellenfelek kapujába.[71] Harmadik helyen, 307 találattal a klub tiszteletbeli elnöke, Alfredo Di Stéfano áll.[72] A BL-ben is Cristiano Ronaldo vezeti az összetett góllövőlistát, 116 találattal. A korábbi rekorder Raul volt 64 góllal. A portugál játékos a bajnokságban 350 gólt szerzett, ezzel ebben az összevetésben is az első helyen áll.[73]
A Real Madrid legmagasabb hivatalos nézőszáma 83 329, egy 2006-os kupamérkőzésen voltak ennyien a lelátókon. A stadion jelenleg 80 354 néző befogadására alkalmas.[74] A 2007–2008-as szezonban az átlagnézőszám 76 234 volt, a legmagasabb az európai labdarúgó-bajnokságokban.[75] A klub több rekordot tart Spanyolországon belül is, többek között ők nyerték a legtöbb bajnoki címet (33), és a legtöbb egymás után megszerzett bajnoki cím (1960 és 1965, valamint 1985 és 1990 között sorozatban öt megszerzett bajnoki cím).[76] 121 győztesen megvívott otthoni mérkőzése (1957. február 17. és 1965. március 7. között) szintén rekord, nemcsak Spanyolországban, hanem az egész világon is.[77]
A klub nyerte meg legtöbbször, összesen 13 alkalommal a BEK-et (később Bajnokok Ligája). A legtöbb elődöntős mérkőzésen (21) is a Real szerepelt.[78] A BL összesített góllövőlistáját 71 találattal a klub volt csapatkapitánya, Raúl vezeti. A második helyen szintén a klub volt játékosa, Ruud van Nistelrooy áll, 60 találattal. A Real Madrid legdrágább vétele Gareth Bale volt, akit 2013 nyarán igazoltak 95 millió euróért a Tottenham FC-től.A klub történetének második legdrágább átigazolása Cristiano Ronaldo 90 millió euróért,a harmadik helyen Zinédine Zidane áll 75 millióért.[9][79] A klub legdrágábban eladott játékosa Robinho volt, akiért a Manchester City 2008-ban 42 millió eurót fizetett.[80]
Élvonalbeli bajnoki szereplések
A Real Madrid a 2011-12-es szezont is beleértve a 81. alkalommal, megszakítás nélkül vesz részt a spanyol labdarúgó-bajnokság küzdelmeiben. Ebből 33 alkalommal szerezte meg a bajnoki címet, amivel a bajnokság csúcstartója. Ezzel jelentősen megelőzi a bajnokság második legeredményesebb csapatát az FC Barcelona együttesét, mely 24 bajnokságot nyert meg. A klub legszebb és legeredményesebb periódusa az 1956-tól 1969-ig terjedő időszakra esik, ekkor 10 bajnoki címet és 3 ezüstérmet szerzett a csapat.[81]
Idény | Helyezés | Idény | Helyezés | Idény | Helyezés | Idény | Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1929 | 2. hely | 1929–30 | 5. hely | 1930–31 | 6. hely | 1931–32 | 1. hely |
1932–33 | 1. hely | 1933–34 | 2. hely | 1934–35 | 2. hely | 1935–36 | 2. hely |
1939–40* | 4. hely | 1940–41 | 6. hely | 1941–42 | 2. hely | 1942–43 | 10. hely |
1943–44 | 7. hely | 1944–45 | 2. hely | 1945–46 | 4. hely | 1946–47 | 7. hely |
1947–48 | 11. hely | 1948–49 | 3. hely | 1949–50 | 4. hely | 1950–51 | 9. hely |
1951–52 | 3. hely | 1952–53 | 3. hely | 1953–54 | 1. hely | 1954–55 | 1. hely |
1955–56 | 3. hely | 1956–57 | 1. hely | 1957–58 | 1. hely | 1958–59 | 2. hely |
1959–60 | 2. hely | 1960–61 | 1. hely | 1961–62 | 1. hely | 1962–63 | 1. hely |
1963–64 | 1. hely | 1964–65 | 1. hely | 1965–66 | 2. hely | 1966–67 | 1. hely |
1967–68 | 1. hely | 1968–69 | 1. hely | 1969–70 | 6. hely | 1970–71 | 4. hely |
1971–72 | 1. hely | 1972–73 | 4. hely | 1973–74 | 8. hely | 1974–75 | 1. hely |
1975–76 | 1. hely | 1976–77 | 9. hely | 1977–78 | 1. hely | 1978–79 | 1. hely |
1979–80 | 1. hely | 1980–81 | 2. hely | 1981–82 | 3. hely | 1982–83 | 2. hely |
1983–84 | 2. hely | 1984–85 | 5. hely | 1985–86 | 1. hely | 1986–87 | 1. hely |
1987–88 | 1. hely | 1988–89 | 1. hely | 1989–90 | 1. hely | 1990–91 | 3. hely |
1991–92 | 2. hely | 1992–93 | 2. hely | 1993–94 | 4. hely | 1994–95 | 1. hely |
1995–96 | 6. hely | 1996–97 | 1. hely | 1997–98 | 4. hely | 1998–99 | 2. hely |
1999–2000 | 5. hely | 2000–01 | 1. hely | 2001–02 | 3. hely | 2002–03 | 1. hely |
2003–04 | 4. hely | 2004–05 | 2. hely | 2005–06 | 2. hely | 2006–07 | 1. hely |
2007–08 | 1. hely | 2008–09 | 2. hely | 2009–10 | 2. hely | 2010–11 | 2. hely |
2011–12 | 1. hely | 2012–13 | 2. hely | 2013–14 | 3. hely | 2014–15 | 2. hely |
2015–16 | 2. hely | 2016–17 | 1. hely | 2017–18 | 3. hely | 2018–19 | 3. hely |
2019–20 |
*A spanyol polgárháború miatt a bajnokság szünetelt a következő szezonokban: 1936–37, 1937–38 és 1938–39
Nemzetközi szereplés
A Real Madrid eddig 13 alkalommal nyerte meg a BEK-et (később Bajnokok Ligája), ami rekord. A klub játékosai közül a legtöbb gólt a jelenleg is aktív Raúl szerezte, jelenleg 64 gólnál tart. A második helyen szintén egy ex-Real-játékos (aki jelenleg a német Hamburg játékosa), a holland Ruud van Nistelrooy áll.
- BEK/Bajnokok Ligája
Idény | Helyezés | Idény | Helyezés | Idény | Helyezés | Idény | Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1955–56 | 1. hely | 1956–57 | 1. hely | 1957–58 | 1. hely | 1958–59 | 1. hely |
1959–60 | 1. hely | 1960–61 | Nyolcaddöntő | 1961–62 | 2. hely | 1962–63 | Selejtező |
1963–64 | 2. hely | 1964–65 | Negyeddöntő | 1965–66 | 1. hely | 1966–67 | Negyeddöntő |
1967–68 | Elődöntő | 1968–69 | Nyolcaddöntő | 1969–70 | Nyolcaddöntő | 1970–71 | Nem indult |
1971–72 | Nem indult | 1972–73 | Elődöntő | 1973–74 | Nem indult | 1974–75 | Nem indult |
1975–76 | Elődöntő | 1976–77 | Nyolcaddöntő | 1977–78 | Nem indult | 1978–79 | Nyolcaddöntő |
1979–80 | Elődöntő | 1980–81 | 2. hely | 1981–82 | Nem indult | 1982–83 | Nem indult |
1983–84 | Nem indult | 1984–85 | Nem indult | 1985–86 | Nem indult | 1986–87 | Elődöntő |
1987–88 | Elődöntő | 1988–89 | Elődöntő | 1989–90 | Nyolcaddöntő | 1990–91 | Negyeddöntő |
1991–92 | Nem indult | 1992–93 | Nem indult | 1993–94 | Nem indult | 1994–95 | Nem indult |
1995–96 | Negyeddöntő | 1996–97 | Nem indult | 1997–98 | 1. hely | 1998–99 | Negyeddöntő |
1999–2000 | 1. hely | 2000–01 | Elődöntő | 2001–02 | 1. hely | 2002–03 | Elődöntő |
2003–04 | Negyeddöntő | 2004–05 | Nyolcaddöntő | 2005–06 | Nyolcaddöntő | 2006–07 | Nyolcaddöntő |
2007–08 | Nyolcaddöntő | 2008–09 | Nyolcaddöntő | 2009–10 | Nyolcaddöntő | 2010–11 | Elődöntő |
2011–12 | Elődöntő | 2012–13 | Elődöntő | 2013–14 | 1. hely | 2014–15 | Elődöntő |
2015–16 | 1. hely | 2016–17 | 1. hely | 2017–18 | 1. hely | 2018–19 | Nyolcaddöntő |
2019–20 | TBA | 2020–21 | TBA | 2021–22 | TBA | 2022–23 | TBA |
A Real Madrid CF összes nemzetközi kupamérkőzése
Szezon | Kupa | Forduló | Ellenfél országa |
Ellenfél | Eredmény |
---|---|---|---|---|---|
1955–56 | BEK | nyolcaddöntő | Servette FC | 2–0, 5–0 | |
negyeddöntő | Partizan Beograd | 4–0, 0–3 | |||
elődöntő | AC Milan | 4–2, 1–2 | |||
döntő | Stade de Reims | 4–3 | |||
1956–1957 | BEK | nyolcaddöntő | Rapid Wien | 4–2, 1–3, 2–0 | |
negyeddöntő | OGC Nice | 3–0, 3–2 | |||
elődöntő | Manchester United FC | 3–1, 2–2 | |||
döntő | ACF Fiorentina | 2–0 | |||
1957–1958 | BEK | nyolcaddöntő | Royal Antwerp FC | 2–1, 3–1 | |
negyeddöntő | Sevilla FC | 8–0, 2–2 | |||
elődöntő | Vasas SC | 4–0, 0–2 | |||
döntő | AC Milan | 3–2 | |||
1958–1959 | BEK | nyolcaddöntő | Beşiktaş JK | 2–0, 1–1 | |
negyeddöntő | Wiener Sport-Club | 0–0, 7–1 | |||
elődöntő | Atlético Madrid | 2–1, 0–1, 2–1 | |||
döntő | Stade de Reims | 2–0 | |||
1959–1960 | BEK | nyolcaddöntő | Jeunesse Esch | 7–0, 5–2 | |
negyeddöntő | OGC Nice | 2–3, 4–0 | |||
elődöntő | FC Barcelona | 3–1, 3–1 | |||
döntő | Eintracht Frankfurt | 7–3 | |||
1960–1961 | BEK | nyolcaddöntő | FC Barcelona | 2–2, 1–2 | |
1961–1962 | BEK | selejtező | Vasas SC | 2–0, 3–1 | |
nyolcaddöntő | Boldklubben 1913 | 3–0, 9–0 | |||
negyeddöntő | Juventus FC | 1–0, 0–1, 3–1 | |||
elődöntő | Standard Liège | 4-0, 2-0 | |||
döntő | SL Benfica | 3–5 | |||
1962–1963 | BEK | selejtező | RSC Anderlecht | 3–3, 0–1 | |
1963–1964 | BEK | selejtező | Rangers FC | 1–0, 6–0 | |
nyolcaddöntő | Dinamo București | 3–1, 5–3 | |||
negyeddöntő | AC Milan | 4–1, 0–2 | |||
elődöntő | FC Zürich | 2–1, 6–0 | |||
döntő | Internazionale | 1-3 | |||
1964–1965 | BEK | selejtező | Boldklubben 1909 | 5–2, 4–0 | |
nyolcaddöntő | Dukla Praha | 4–0, 2–2 | |||
negyeddöntő | SL Benfica | 1–5, 2–1 | |||
1965–1966 | BEK | selejtező | Feyenoord | 1–2, 5–0 | |
nyolcaddöntő | Kilmarnock FC | 2–2, 5–1 | |||
negyeddöntő | RSC Anderlecht | 0–1, 4–2 | |||
elődöntő | Internazionale | 1–0, 1–1 | |||
döntő | Partizan Beograd | 2–1 | |||
1966–1967 | BEK | nyolcaddöntő | TSV 1860 München | 0–1, 3–1 | |
negyeddöntő | Internazionale | 0–1, 0–2 | |||
1967–1968 | BEK | selejtező | AFC Ajax | 1–1, 2–1 | |
nyolcaddöntő | Hvidovre IF | 2–2, 4–1 | |||
negyeddöntő | AC Sparta Praha | 3–0, 1–1 | |||
elődöntő | Manchester United FC | 0–1, 3–3 | |||
1968–1969 | BEK | selejtező | AEL Limassol | 6–0, 6–0 | |
nyolcaddöntő | Rapid Wien | 0–1, 2–1 | |||
1969–1970 | BEK | selejtező | Olympiakos Nicosia | 8–0, 6–1 | |
nyolcaddöntő | Standard Liège | 0–1, 2–3 | |||
1970–1971 | KEK | 1. forduló | Hibernians FC | 0–0, 5–0 | |
nyolcaddöntő | FC Wacker Innsbruck | 0-1, 2–0 | |||
negyeddöntő | Cardiff City FC | 0–1, 2–0 | |||
elődöntő | PSV Eindhoven | 0–0, 2–1 | |||
döntő | Chelsea FC | 1–1, 1–2 | |||
1971–1972 | UEFA-kupa | 1. forduló | FC Basel | 2–1, 2–1 | |
2. forduló | PSV Eindhoven | 3–1, 0–2 | |||
1972–1973 | BEK | 1. forduló | ÍB Keflavík | 3–0, 1–0 | |
nyolcaddöntő | FC Argeș Pitești | 1–2, 3–1 | |||
negyeddöntő | Dinamo Kijiv | 0–0, 3–0 | |||
elődöntő | AFC Ajax | 1–2, 0–1 | |||
1973–1974 | UEFA-kupa | 1. forduló | Ipswich Town FC | 0–1, 0–0 | |
1974–1975 | KEK | 1. forduló | Fram Reykjavík | 2–0, 6–0 | |
nyolcaddöntő | FK Austria Wien | 3–0, 2–2 | |||
negyeddöntő | FK Crvena zvezda | 1–2, 2–2 | |||
1975–1976 | BEK | 1. forduló | Dinamo București | 4–1, 0–1 | |
nyolcaddöntő | Derby County FC | 1–4, 5–1 | |||
negyeddöntő | Borussia Mönchengladbach | 2–2, 1–1 | |||
elődöntő | FC Bayern München | 1–1, 0–2 | |||
1976–1977 | BEK | 1. forduló | Stal Mielec | 2–1, 1–0 | |
nyolcaddöntő | Club Brugge | 0–0, 0–2 | |||
1978–1979 | BEK | 1. forduló | Progrès Niedercorn | 5–0, 7–0 | |
nyolcaddöntő | Grasshopper Club Zürich | 3–1, 0–2 | |||
1979–1980 | BEK | 1. forduló | Levszki-Szpartak | 1–0, 2–0 | |
nyolcaddöntő | FC Porto | 1–2, 1–0 | |||
negyeddöntő | Celtic FC | 0–2, 3–0 | |||
elődöntő | Hamburger SV | 0–0, 1–5 | |||
1980–1981 | BEK | 1. forduló | Limerick United | 2-1, 5-1 | |
nyolcaddöntő | Budapesti Honvéd | 1–0, 2–0 | |||
negyeddöntő | FK Szpartak Moszkva | 0–0, 2–0 | |||
elődöntő | Internazionale | 2-0, 0-1 | |||
döntő | Liverpool FC | 0–1 | |||
1981–1982 | UEFA-kupa | 1. forduló | Tatabányai Bányász | 1–2, 1–0 | |
2. forduló | FC Carl Zeiss Jena | 3–2, 0–0 | |||
nyolcaddöntő | Rapid Wien | 1–0, 0–0 | |||
negyeddöntő | 1. FC Kaiserslautern | 3–1, 0–5 | |||
1982–1983 | KEK | 1. forduló | FC Baia Mare | 0–0, 5–2 | |
nyolcaddöntő | Újpesti Dózsa | 3–1, 1–0 | |||
negyeddöntő | Internazionale | 1–1, 2–1 | |||
elődöntő | FK Austria Wien | 2–2, 3–1 | |||
döntő | Aberdeen FC | 1–2 | |||
1983–1984 | UEFA-kupa | 1. forduló | AC Sparta Praha | 2–3, 1–1 | |
1984–1985 | UEFA-kupa | 1. forduló | FC Wacker Innsbruck | 5–0, 0–2 | |
2. forduló | HNK Rijeka | 1–3, 3–0 | |||
nyolcaddöntő | RSC Anderlecht | 0–3, 6–1 | |||
negyeddöntő | Tottenham Hotspur FC | 1–0, 0–0 | |||
elődöntő | Internazionale | 0–2, 3–0 | |||
döntő | Videoton SC | 3–0, 0–1 | |||
1985–1986 | UEFA-kupa | 1. forduló | AEK Athén | 0–1, 5–0 | |
2. forduló | Csernomorec Odessza | 2–1, 0–0 | |||
nyolcaddöntő | Borussia Mönchengladbach | 1–5, 4–0 | |||
negyeddöntő | Neuchâtel Xamax FC | 3–0, 0–2 | |||
elődöntő | Internazionale | 1–3, 5–1 | |||
döntő | 1. FC Köln | 5–1, 0–2 | |||
1986–1987 | BEK | 1. forduló | BSC Young Boys | 0–1, 5–0 | |
nyolcaddöntő | Juventus FC | 1–0, 0–1 (11-esekkel) | |||
negyeddöntő | FK Crvena zvezda | 2–4, 2–0 | |||
elődöntő | FC Bayern München | 1–4, 1–0 | |||
1987–1988 | BEK | 1. forduló | SSC Napoli | 2–0, 1–1 | |
nyolcaddöntő | FC Porto | 2–1, 2–1 | |||
negyeddöntő | FC Bayern München | 2–3, 2–0 | |||
elődöntő | PSV Eindhoven | 1–1, 0–0 | |||
1988–1989 | BEK | 1. forduló | Moss FK | 3–0, 1–0 | |
nyolcaddöntő | KS Górnik Zabrze | 1–0, 3–2 | |||
negyeddöntő | PSV Eindhoven | 1–1, 2–1 | |||
elődöntő | AC Milan | 1–1, 0–5 | |||
1989–1990 | BEK | 1. forduló | Spora Luxemburg | 3–0, 6–0 | |
nyolcaddöntő | AC Milan | 0–2, 1–0 | |||
1990–1991 | BEK | 1. forduló | Odense BK | 4–1, 6–0 | |
nyolcaddöntő | FC Swarovski Tirol | 9–1, 2–2 | |||
negyeddöntő | FK Szpartak Moszkva | 0–0, 1–3 | |||
1991–1992 | UEFA-kupa | 1. forduló | ŠK Slovan Bratislava | 2–1, 1–1 | |
2. forduló | FC Utrecht | 3–1, 1–0 | |||
nyolcaddöntő | Neuchâtel Xamax FC | 0–1, 4–0 | |||
negyeddöntő | SK Sigma Olomouc | 1–1, 1–0 | |||
elődöntő | Torino FC | 2–1, 0–2 | |||
1992–1993 | UEFA-kupa | 1. forduló | FC Politehnica Timișoara | 1–1, 4–0 | |
2. forduló | FK Torpedo Moszkva | 5–2, 2–3 | |||
nyolcaddöntő | Vitesse | 1–0, 1–0 | |||
negyeddöntő | Paris Saint-Germain | 3–1, 1–4 | |||
1993–1994 | KEK | 1. forduló | FC Lugano | 3–0, 3–1 | |
nyolcaddöntő | FC Tirol Innsbruck | 1–1, 3–0 | |||
negyeddöntő | Paris Saint-Germain | 0–1, 1–1 | |||
1994–1995 | UEFA-kupa | 1. forduló | Sporting CP | 1–0, 1–2 | |
2. forduló | FK Gyinamo Moszkva | 2–2, 4–0 | |||
nyolcaddöntő | Odense BK | 3–2, 0–2 | |||
1995–1996 | Bajnokok Ligája | csoportkör | AFC Ajax | 0–1, 0–2 | |
csoportkör | Grasshopper Club Zürich | 2–0, 2–0 | |||
csoportkör | Ferencvárosi TC | 6–1, 1–1 | |||
negyeddöntő | Juventus FC | 1–0, 0–2 | |||
1997–1998 | BL | csoportkör | Rosenborg BK | 4–1, 0–2 | |
csoportkör | FC Porto | 2–0, 4–0 | |||
csoportkör | Olimbiakósz | 5–1, 0–0 | |||
negyeddöntő | Bayer 04 Leverkusen | 1–1, 3–0 | |||
elődöntő | Borussia Dortmund | 2–0, 0–0 | |||
döntő | Juventus FC | 1–0 | |||
1998–1999 | BL | csoportkör | Internazionale | 2–0, 1–3 | |
csoportkör | FK Szpartak Moszkva | 1–2, 2–1 | |||
csoportkör | SK Sturm Graz | 6–1, 1–5 | |||
negyeddöntő | Dinamo Kijiv | 1–1, 0–2 | |||
1999–2000 | BL | Első csoportkör | Olimbiakósz | 3–3, 3–0 | |
első csoportkör | Molde FK | 4–1, 1–0 | |||
első csoportkört | FC Porto | 3–1, 1–2 | |||
második csoportkör | Dinamo Kijiv | 2–1, 2–2 | |||
második csoportkör | Rosenborg BK | 3–1, 1–0 | |||
második csoportkör | FC Bayern München | 2–4, 1–4 | |||
negyeddöntő | Manchester United FC | 0–0, 3–2 | |||
elődöntő | FC Bayern München | 2–0, 1–2 | |||
döntő | Valencia CF | 3–0 | |||
2000–2001 | BL | első csoportkör | Sporting CP | 2–2, 4–0 | |
első csoportkör | FK Szpartak Moszkva | 1–0, 0–1 | |||
első csoportkör | Bayer 04 Leverkusen | 3–2, 5–3 | |||
második csoportkör | Leeds United AFC | 2–0, 3–2 | |||
második csoportkör | RSC Anderlecht | 4–1, 0–2 | |||
második csoportkör | SS Lazio | 3–2, 2–2 | |||
negyeddöntő | Galatasaray SK | 2–3, 3–0 | |||
elődöntő | FC Bayern München | 0–1, 1–2 | |||
2001–2002 | BL | Első csoportkör | AS Roma | 2–1, 1–1 | |
Első csoportkör | FK Lokomotyiv Moszkva | 4–0, 1–2 | |||
Első csoportkör | RSC Anderlecht | 4–1, 2–0 | |||
második csoportkör | AC Sparta Praha | 3–2, 3–0 | |||
második csoportkör | Panathinaikósz | 3–0, 2–2 | |||
második csoportkör | FC Porto | 1–0, 2–1 | |||
negyeddöntő | FC Bayern München | 1–2, 2–0 | |||
elődöntő | FC Barcelona | 2–0, 1–1 | |||
döntő | Bayer 04 Leverkusen | 2–1 | |||
2002–2003 | BL | első csoportkör | AS Roma | 3–0, 0–1 | |
első csoportkört | KRC Genk | 6–0, 1–1 | |||
első csoportkör | AEK Athén | 3–3, 2–2 | |||
második csoportkör | AC Milan | 0–1, 3–1 | |||
második csoportkör | FK Lokomotyiv Moszkva | 2–2, 1–0 | |||
második csoportkört | Borussia Dortmund | 2–1, 1–1 | |||
negyeddöntő | Manchester United FC | 3–1, 3–4 | |||
elődöntő | Juventus FC | 2–1, 1–3 | |||
2003–2004 | BL | csoportkör | Olympique Marseille | 4–2, 2–1 | |
csoportkör | FC Porto | 3–1, 1–1 | |||
csoportkör | FK Partizan | 1–0, 0–0 | |||
nyolcaddöntő | FC Bayern München | 1–1, 1–0 | |||
negyeddöntő | AS Monaco | 4–2, 1–3 | |||
2004–2005 | BL | 3. selejtezőkör | Wisła Kraków | 2–0, 3–1 | |
csoportkör | Bayer 04 Leverkusen | 0–3, 1–1 | |||
csoportkör | AS Roma | 4–2, 3–0 | |||
csoportkör | Dinamo Kijiv | 1–0, 2–2 | |||
nyolcaddöntő | Juventus FC | 1–0, 0–2 | |||
2005–2006 | BL | csoportkör | Olympique Lyonnais | 0–3, 1–1 | |
csoportkör | Olimbiakósz | 2–1, 1–2 | |||
csoportkört | Rosenborg BK | 4–1, 2–0 | |||
nyolcaddöntő | Arsenal FC | 0–1, 0–0 | |||
2006–2007 | BL | csoportkör | Olympique Lyonnais | 0–2, 2–2 | |
csoportkör | Steaua București | 4–1, 1–0 | |||
csoportkör | Dinamo Kijiv | 5–1, 2–2 | |||
nyolcaddöntő | FC Bayern München | 3–2, 1–2 | |||
2007–2008 | BL | csoportkör | SV Werder Bremen | 2–1, 2–3 | |
csoportkör | SS Lazio | 2–2, 3–1 | |||
csoportkör | Olimbiakósz | 4–2, 0–0 | |||
nyolcaddöntő | AS Roma | 1–2, 1–2 | |||
2008–2009 | BL | csoportkör | Juventus FC | 1–2, 0–2 | |
csoportkör | FK Zenyit Szankt-Petyerburg | 2–1, 3–0 | |||
csoportkör | FK BATE Bariszav | 2–0, 1–0 | |||
nyolcaddöntő | Liverpool FC | 0–1, 0-4 | |||
2009–2010 | BL | csoportkör | AC Milan | 2–3, 1-1 | |
csoportkör | Marseille | 3–0, 3–1 | |||
csoportkör | Zürich | 5–2, 1–0 | |||
nyolcaddöntő | Olympique Lyonnais | 0–1, 1-1 | |||
2010–2011 | BL | csoportkör | AC Milan | 2–0, 2–2 | |
csoportkör | Auxerre | 1–0, 4–0 | |||
csoportkör | AFC Ajax | 4–0, 2–0 | |||
nyolcaddöntő | Olympique Lyonnais | 1–1, 3-0 | |||
negyeddöntők | Tottenham Hotspur | 4–0, 1-0 | |||
elődöntők | FC Barcelona | 0–2, 1-1 | |||
2011–2012 | BL | csoportkör | Dinamo Zagreb | 6–2, 1–0 | |
csoportkör | Olympique Lyonnais | 2–0, 4–0 | |||
csoportkör | AFC Ajax | 3–0, 3–0 | |||
nyolcaddöntő | CSZKA Moszkva | 4–1, 1-1 | |||
negyeddöntők | APÓEL | 3–0, 5-2 | |||
elődöntők | Bayern München | 2–1, 1-2, t.1-3 | |||
2012–2013 | BL | csoportkör | Borussia Dortmund | 1–2, 2–2 | |
csoportkör | AFC Ajax | 4–1, 4–1 | |||
csoportkör | Manchester City | 3–2, 1-1 | |||
nyolcaddöntő | Manchester United | 1–1, 2-1 | |||
negyeddöntők | Galatasaray | 3–0, 2-3 | |||
elődöntők | Borussia Dortmund | 1–4, 2-0 | |||
2013–2014 | BL | csoportkör | Galatasaray | 6–1, 4–1 | |
csoportkör | Juventus | 2–2, 2–1 | |||
csoportkör | FC København | 2–0, 4-0 | |||
nyolcaddöntő | Schalke 04 | 6–1, 3-1 | |||
negyeddöntők | Borussia Dortmund | 3–0, 0-2 | |||
elődöntők | Bayern München | 1–0, 4-0 | |||
döntő | Atlético de Madrid | 4-1 |
Szurkolók, rivalizálások
A hazai mérkőzéseken az ülőhelyek nagy része a bérletesek részére van fenntartva, akiknek létszáma évek óta 60 000 felett van.[1] Ahhoz, hogy valaki bérlethez juthasson, klubtagnak (socio) kell lennie. Világszerte több mint 1800 hivatalos, a klub által is elismert rajongói klub (peña) van.
A klubnak szerte a világon több milliós rajongótábora van, akik több klubbal is rivalizálnak. Ezek közül a legismertebb az Barcelonával való rivalizálás.[82] A szurkolók egy csoportja, az Ultras Sur ismert szélsőjobboldali nézeteiről. Ez a szurkolói csoport jó viszonyt ápol az SS Lazio Irriducibili nevű csoportjával. Az Ultras Surt játékosokkal történt incidensek után többször vizsgálta már az UEFA.[83][84]
El Clásico
A Real Madrid egyik legnagyobb riválisa az FC Barcelona. A két klub rivalizálásának politikai okai is vannak, az ellentét legjobban a Franco-érában jelentkezett. Mivel a Real Madrid a Franco-rezsim támogatását élvezte, Katalónia pedig önállóságot követelt magának, a klub egyfajta fellegvár lett a politikai harcokban.[85][86] Azokat a játékosokat, akik az egyik klubtól igazoltak a másikhoz, különösen nem szerették az ellenfél szurkolói. A leghírhedtebb eset Luís Figóval történt, aki 2000-ben igazolt a katalán klubtól a Real Madridhoz: egy 2002. évi egymás elleni mérkőzésen, mikor Figo szögletet készült elvégezni, a katalán klub szimpatizánsai többek között egy malacfejet dobtak a játékos irányába. A Barcelona az eset után 4000 eurós büntetést kapott.[87][88] Korábban Alfredo Di Stéfano volt a Barcelona szurkolói által legjobban utált játékos, mivel a Real Madrid és a Barcelona egyaránt megpróbálta leigazolni a játékost. Di Stéfano végül a Real játékosa lett, és később a csapat egyik húzóemberévé vált.[89] Mivel a Real és a Barcelona a két legeredményesebb csapat Spanyolországban, és szinte mindig esélyesek a bajnoki címre, az ellentét időről időre kiújul. Amikor 2009 nyarán a Barcelona bemutatta Zlatan Ibrahimović-ot a Nou Campban, a katalán szurkolók megvertek egy jelenlévő Real-szurkolót, majd fölgyújtották a mezét.
El derbi madrileño
A Real Madrid legközelebbi „szomszédja” a szintén madridi Atlético, és szintén a Real egyik legnagyobb riválisa. Bár a klubot baszk diákok alapították 1903-ban, a klubhoz több, a Realtól elküldött tag is csatlakozott, innen az ellentét oka. További ellentétre adott okot, hogy korábban a Real Madrid szurkolói főleg a középosztályból, míg az Atléticoé leginkább a munkásosztályból kerültek ki, de az ebből adódó ellentét mára már szinte teljesen eltűnt. A két csapat először 1929. február 21-én játszott egymás ellen a bajnokságban. Az első hivatalos el derbi madrileño-n a Real nyert 2–1-re.[21] A két csapat nemzetközi mérkőzésen először az 1958–1959-es BEK elődöntőjében találkozott, ahol az első meccset 2–1-re a Real, míg a visszavágót 1–0-ra az Atlético nyerte. Újrajátszás után a Real Madrid jutott tovább. A következő két évben viszont a Real kétszer is kikapott fontos meccseken az Atléticótól, 1960-ban és 1961-ben is ez a két csapat játszotta a spanyol kupa döntőjét.
1961-től egészen az 1980-as évekig, amikor a Real Madrid dominált a bajnokságban, a kisebbik madridi klub volt a Real egyik legkomolyabb ellenfele, a Real mellett ők voltak a legsikeresebb csapat, 1966-ban, 1970-ben, 1973-ban 1977-ben is bajnoki címet tudtak szerezni. 1965-ben az Atlético szakította meg a királyi gárda nyolcéves otthoni veretlenségi sorozatát.[90] Utolsó fontosabb mérkőzésük a 2002–2003-as szezonban volt, amikor az egymás elleni meccs a bajnoki címről döntött. A Real végül simán, 4–0-ra nyert.[91]
Elnökség
2019. március 14-én lett frissítve.[92]
Elnök | Florentino Pérez |
Alelnök | Fernando Fernández Tapias |
2. alelnök | Eduardo Fernández de Blas |
3. alelnök | Pedro López Jiménez |
Tiszteletbeli elnök | Francisco Gento |
Az Igazgatóság titkára | Enrique Sánchez González |
Szakmai stáb
2019. július 6-án lett frissítve.[93][94]
Vezetőedző | Zinédine Zidane |
Segédedző | David Bettoni |
Segédedző | Hamidou Msaidie |
Kapusedző | Roberto Vázquez |
Erőnléti edző, sportterapeuta | Javier Mallo |
Erőnléti edző | Grégory Dupont |
Sportterapeuta | José Carlos García Parrales |
Játékoskeret
Frissítve:2019. szeptember 2-án[95]
Mezszám | Név | Nemzet | Posztok | Szül. év (kor) | Pályára lépések | Gólok | Átigazolás ideje | Átigazolás vége | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kapusok | ||||||||||
13 | Thibaut Courtois | kapus | 1992. május 11. (31 éves) | 33 | 0 | 2018 | 2025 | átigazolás összege: 35 Millió € | ||
1 | Alphonse Aréola | kapus | 1993. február 27. (31 éves) | 0 | 0 | 2019 | 2020 | kölcsönben a Paris Saint Germain-től | ||
Védők | ||||||||||
2 | Dani Carvajal | védő | 1992. január 12. (32 éves) | 236 | 5 | 2013 | 2022 | átigazolás összege: 6,5 Millió € az utánpótlás rendszerből került fel | ||
3 | Éder Militão | védő | 1998. január 18. (26 éves) | — | — | 2019 | 2025 | átigazolás összege: 50 Millió | ||
4 | Sergio Ramos (Csapatkapitány) | védő | 1986. március 30. (38 éves) | 606 | 84 | 2005 | 2021 | átigazolás összege: 28 Millió € csapatkapitány | ||
5 | Raphaël Varane | védő | 1993. április 25. (31 éves) | 276 | 12 | 2011 | 2022 | átigazolás összege: 10 Millió € 3. számú csapatkapitány-helyettes | ||
6 | Nacho | védő | 1990. január 18. (34 éves) | 190 | 9 | 2012 | 2020 | az utánpótlás rendszerből került fel | ||
12 | Marcelo (Csapatkapitány-helyettes) | védő | 1988. május 12. (35 éves) | 486 | 36 | 2007 (tél) | 2022 | átigazolás összege: 6,5 Millió € csapatkapitány-helyettes | ||
19 | Álvaro Odriozola | védő | 1995. december 14. (28 éves) | 22 | 1 | 2018 | 2024 | átigazolás összege: 30 Millió | ||
23 | Ferland Mendy | védő | 1995. június 8. (28 éves) | — | — | 2019 | 2025 | átigazolás összege: 55 Millió | ||
Középpályások | ||||||||||
7 | Eden Hazard | középpályás | 1991. január 7. (33 éves) | — | — | 2019 | 2024 | átigazolás összege: 100 Millió | ||
8 | Toni Kroos | középpályás | 1990. január 4. (34 éves) | 233 | 13 | 2014 | 2023 | átigazolás összege: 25 Millió | ||
10 | Luka Modrić | középpályás | 1985. szeptember 9. (38 éves) | 294 | 17 | 2012 | 2020 | átigazolás összege: 30 Millió | ||
14 | Casemiro | középpályás | 1992. február 23. (32 éves) | 192 | 18 | 2013 | 2021 | átigazolás összege: 6 Millió | ||
15 | Federico Valverde | középpályás | 1998. július 22. (25 éves) | 24 | 0 | 2016 | 2021 | az utánpótlás rendszerből került fel | ||
16 | James Rodríguez | középpályás | 1991. július 12. (32 éves) | — | — | 2015 | 2020 | átigazolás összege: 76 Millió | ||
20 | Marco Asensio | középpályás | 1996. január 26. (28 éves) | 136 | 27 | 2014 | 2023 | átigazolás összege: 3,9 Millió | ||
22 | Isco | középpályás | 1992. április 21. (32 éves) | 278 | 48 | 2013 | 2022 | átigazolás összege: 27 Millió | ||
Csatárok | ||||||||||
9 | Karim Benzema (2. számú csapatkapitány-helyettes) | CS | 1987. december 19. (36 éves) | 465 | 222 | 2009 | 2021 | átigazolás összege: 35 Millió | ||
11 | Gareth Bale | CS | 1989. július 16. (34 éves) | 226 | 102 | 2013 | 2022 | átigazolás összege: 100,8 Millió | ||
17 | Lucas Vázquez | CS | 1991. július 1. (32 éves) | 181 | 21 | 2015 | 2021 | átigazolás összege: 1 Millió eredetileg az utánpótlás rendszerből került fel | ||
18 | Luka Jović | CS | 1997. december 23. (26 éves) | — | — | 2019 | 2023 | átigazolás összege: 69-70 Millió | ||
24 | Mariano Díaz | CS | 1993. augusztus 1. (30 éves) | 13 | 3 | 2018 | 2023 | átigazolás összege: 22 Millió | ||
27 | Rodrygo Goes | CS | 2001. január 9. (23 éves) | — | — | 2019 | 2025 | átigazolás összege: 45 Millió | ||
28 | Vinícius Júnior | CS | 2000. július 12. (23 éves) | 31 | 4 | 2018 | 2025 | átigazolás összege: 45 Millió |
Kölcsönben
|
Csapatkapitányok
Zárójelben a bajnoki mérkőzéseken szerzett gólok találhatóak.
Játékos | A klubnál | Csapatkapitányként | Mezszám | Mérkőzések |
---|---|---|---|---|
Sergio Ramos | 2005– | 2015– | 419 (59) | |
Iker Casillas | 1999–2015 | 2010–2015 | 593 (0) | |
Raúl | 1994–2010 | 2003–2010 | 741 (323) | |
Fernando Hierro | 1989–2003 | 2001–2003 | 598 (126) | |
Manolo Sanchís | 1983–2001 | 1988–2001 | 710 (49) | |
Carlos Santillana | 1971–1988 | 1979–1988 | 632 (352) | |
Amancio | 1962–1976 | 1971–1976 | 471 (142) | |
Francisco Gento | 1953–1971 | 1961–1971 | 761 (253) |
A klub híres játékosai
Spanyol labdarúgók
Külföldi labdarúgók
- Michael Owen
- David Beckham
- Ángel Di María
- Alfredo Di Stéfano
- Gonzalo Higuaín
- Fernando Redondo
- Santiago Solari
- Kaká
- Marcelo
- Roberto Carlos
- Robinho
- Ronaldo
- Casemiro
- Vinícius Júnior
- Iván Zamorano
- James Rodríguez
- Luka Modrić
- Robert Prosinečki
- Davor Šuker
- Michael Laudrup
- Karim Benzema
- Raymond Kopa
- Claude Makélélé
- Zinédine Zidane
- Arjen Robben
- Clarence Seedorf
- Ruud van Nistelrooy
- Puskás Ferenc
- Hugo Sánchez
- Paul Breitner
- Bodo Illgner
- Sami Khedira
- Toni Kroos
- Uli Stielike
- Mesut Özil
- Fabio Cannavaro
- Luís Figo
- Pepe
- Cristiano Ronaldo
- Predrag Mijatović
- José Santamaría
- Gareth Bale
- Keylor Navas
- Thibaut Courtois
A klub világ- és Európa-bajnok labdarúgói
Az alábbi listában azok a játékosok szerepelnek, akik a klub játékosai voltak, amikor a nemzeti válogatottjukkal világbajnoki vagy az Európa-bajnoki címet szereztek.
A klub világbajnok labdarúgói
- Günter Netzer (1974)
- Paul Breitner (1974)
- Jorge Valdano (1986)
- Christian Karembeu (1998)
- Roberto Carlos (2002)
- Ronaldo (2002)
- Fabio Cannavaro (2006)
- Iker Casillas (2010)
- Álvaro Arbeloa (2010)
- Sergio Ramos (2010)
- Raúl Albiol (2010)
- Xabi Alonso (2010)
- Sami Khedira (2014)
- Toni Kroos (2014)
- Raphaël Varane (2018)
A klub Európa-bajnok labdarúgói
- Amancio (1964)
- Félix Ruiz (1964)
- José Vicente Train (1964)
- Ignacio Zoco (1964)
- Uli Stielike (1980)
- Nicolas Anelka (2000)
- Zinédine Zidane (2000)
- Claude Makélélé (2000)
- Iker Casillas (2008, 2012)
- Sergio Ramos (2008, 2012)
- Rubén de la Red (2008)
- Xabi Alonso (2008, 2012)
- Álvaro Arbeloa (2008, 2012)
- Raúl Albiol (2008, 2012)
- Cristiano Ronaldo (2016)
- Pepe (2016)
Híresebb vezetőedzők
A csapatnak megalapítása óta 41 vezetőedzője volt. Az első az angol Arthur Johnson, aki 10 évig volt a Real Madrid vezetőedzője, ezalatt ötször nyerték meg a Király-kupát. A legtovább Miguel Muñoz volt a klub vezetőedzője, 1960 és 1974 között összesen 604 mérkőzésen ülhetett le a kispadra. A győzelmeket számolva a legsikeresebb edző Luis Carniglia volt, aki a Real edzőjeként mérkőzéseinek 69,81 százalékát megnyerte, míg a legkevésbé sikeres Jacinto Quincoces, aki „mindössze” 37,21 százalékát nyerte meg mérkőzéseinek.
Ebben a táblázatban csak azok a vezetőedzők szerepelnek, akik legalább 1 trófeát nyertek a klubbal. [96][97]
Edző | A klubnál | Trófeák | Összesen | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hazai | Nemzetközi | |||||||||
Sb | Sk | SSz | LK | BL | UK | USzK | VK | |||
Arthur Johnson | 1910–1920 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
Hertzka Lipót | 1930–1932 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Robert E. Firth | 1932–1934 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Francisco Bru | 1934–1941 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Jacinto Quincoces | 1945–1946, 1947–1948 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Baltasar Albéniz | 1946–1947, 1950–1951 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
José Villalonga | 1954–1957 | 2 | 0 | 0 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 4 |
Luis Carniglia | 1957–1959, 1959 | 1 | 0 | 0 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 3 |
Miguel Muñoz | 1959, 1960–1974 | 9 | 2 | 0 | 0 | 2 | 0 | 0 | 1 | 14 |
Miljan Miljanić | 1974–1977 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 |
Vujadin Boškov | 1979–1982 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 |
Luis Molowny | 1974, 1977–1979, 1982, 1985–1986 | 3 | 3 | 0 | 1 | 0 | 2 | 0 | 0 | 9 |
Leo Beenhakker | 1986–1989, 1992 | 3 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
John Toshack | 1989–1990, 1999 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 3 |
Alfredo Di Stéfano | 1990–1991 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Benito Floro | 1992–1994 | 0 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 |
Vicente del Bosque | 1994, 1999–2003 | 2 | 0 | 1 | 0 | 2 | 0 | 1 | 1 | 7 |
Jorge Valdano | 1994–1996 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Fabio Capello | 1996–1997, 2006–2007 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 |
Jupp Heynckes | 1997–1998 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 2 |
Guus Hiddink | 1998–1999 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 |
Carlos Queiroz | 2003–2004 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Bernd Schuster | 2007–2008 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 |
José Mourinho | 2010–2013 | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 |
Carlo Ancelotti | 2013–2015 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 1 | 4 |
Zinédine Zidane | 2016–2018 | 1 | 0 | 1 | 0 | 3 | 0 | 2 | 2 | 9 |
Julen Lopetegui | 2018 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Santiago Solari | 2018–2019 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 |
Zinédine Zidane | 2019– | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Elnökök
A klubnak alapítása óta 16 elnöke volt, mind spanyol. Legtovább a klub stadionjának későbbi névadója, Santiago Bernabéu Yeste volt a klub elnöke, aki 1943-tól 1978-ig töltötte be ezt a pozíciót. 2000 júliusában Alfredo Di Stéfanót a klub tiszteletbeli elnökének választották.[98]
Név | Tól | Ig |
---|---|---|
Julián Palacios | 1900 | 1902. március 6. |
Juan Padrós | 1902. március 6. | 1904 januárja |
Carlos Padrós | 1904 januárja | 1908. |
Adolfo Meléndez | 1908. | 1916 júliusa |
Pedro Parages | 1916 júliusa | 1926. május 16. |
Luis de Urquijo | 1926. május 16. | 1930. |
Luis Usera | 1930. | 1935. május 31. |
Rafael Sánchez Guerra | 1935. május 31. | 1936. augusztus 4. |
Adolfo Meléndez | 1936. augusztus 4. | 1940 |
Antonio Santos Peralba | 1940. | 1943. szeptember 11. |
Santiago Bernabéu Yeste | 1943. szeptember 11. | 1978. június 2. |
Luis de Carlos | 1978 szeptembere | 1985. május 24. |
Ramón Mendoza | 1985. május 24. | 1995. november 26. |
Lorenzo Sanz | 1995. november 26. | 2000. július 16. |
Florentino Pérez | 2000. július 16. | 2006. február 27. |
Fernando Martín Álvarez | 2006. február 27. | 2006. április 26. |
Luis Gómez-Montejano | 2006. április 26. | 2006. július 2. |
Ramón Calderón | 2006. július 2. | 2009. január 16. |
Vicente Boluda | 2009. január 16. | 2009. május 31. |
Florentino Pérez | 2009. június 1. | Jelenleg |
Eredmények
Hazai
- Bajnok (33 - rekord): 1931–32, 1932–33, 1953–54, 1954–55, 1956–57, 1957–58, 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1964–65, 1966–67, 1967–68, 1968–69, 1971–72, 1974–75, 1975–76, 1977–78, 1978–79, 1979–80, 1985–86, 1986–87, 1987–88, 1988–89, 1989–90, 1994–95, 1996–97, 2000–01, 2002–03, 2006–07, 2007–08, 2011–12, 2016–17
- Második (21): 1929, 1933–34, 1934–35, 1935–36, 1941–42, 1944–45, 1958–59, 1959–60, 1965–66, 1980–81, 1982–83, 1983–84, 1991–92, 1992–93, 1998–99, 2004–05, 2005–06, 2008–09, 2012–13, 2014–15, 2015–16
- Győztes (19): 1904–05, 1905–06, 1906–07, 1907–08, 1916–17, 1933–34, 1935–36, 1945–46, 1946–47, 1961–62, 1969–70, 1973–74, 1974–75, 1979–80, 1981–82, 1988–89, 1992–93, 2010–11, 2012–13
- Döntős (20): 1902–03, 1915–16, 1917–18, 1923–24, 1928–29, 1929–30, 1932–33, 1939–40, 1942–43, 1957–58, 1959–60, 1960–61, 1967–68, 1978–79, 1982–83, 1989–90, 1991–92, 2001–02, 2003–04, 2013–14,
- Győztes (10 -): 1988, 1989*, 1990, 1993, 1997, 2001, 2003, 2008, 2012, 2017
- Döntős (5): 1982, 1995, 2007, 2011, 2014,
- (* Megnyerte a bajnokságot és a kupát is.)
Nemzetközi
- Győztes (13 - rekord): 1955–56, 1956–57, 1957–58, 1958–59, 1959–60, 1965–66, 1997–98, 1999–2000, 2001–02, 2013–14, 2015–16, 2016–17, 2017–18
- Döntős (3): 1961–62, 1963–64, 1980–81
- Győztes (3 - rekord): 1960, 1998, 2002,
- Döntős (2): 1966, 2000
Egyéni címek
- Pichichi-trófea: 25
- Manuel Olivares (16 gól, 1933), Pahiño (28 gól, 1952), Alfredo Di Stéfano: (27 gól, 1954; 24 gól, 1956; 31 gól, 1957; 19 gól, 1958; 23 gól, 1959), Puskás Ferenc (26 gól, 1960; 27 gól, 1961; 26 gól, 1963; 20 gól, 1964), Amancio (14 gól, 1969; 16 gól, 1970), Juanito (17 gól, 1984), Hugo Sánchez (22 gól, 1986; 34 gól, 1987; 29 gól, 1988; 38 gól, 1990), Emilio Butragueño (19 gól, 1991), Iván Zamorano (28 gól ,1995), Raúl: (25 gól, 1999; 24 gól, 2001), Ronaldo (24 gól, 2004), Ruud van Nistelrooy (25 gól, 2007), Cristiano Ronaldo (40 gól, 2011; 31 gól, 2014; 48 gól, 2015)
- Zamora-díj: 16
- Ricardo Zamora (1932, 1933), José Bañón (1946), José Adelarpe Alonso (1955), José Vicente Train (1961, 1963, 1964), José Araquistain (1962), Antonio Betancort (1965, 1967), Andrés Zapico Junquera (1968), Miguel Ángel (1976), Agustín (1983), Paco Buyo (1988, 1992), Iker Casillas (2008)
- Aranylabda: 10
- Alfredo Di Stéfano (1957, 1959), Raymond Kopa (1958), Luís Figo (2000), Michael Owen (2001), Ronaldo (2002), Fabio Cannavaro (2006) Cristiano Ronaldo (2016, 2017) Luka Modrić (2018)
- Cristiano Ronaldo (2013, 2014)
- Luís Figo (2001), Ronaldo (2002), Zinédine Zidane (2003), Fabio Cannavaro (2006)
- Hugo Sánchez (38 gól, 1990), Cristiano Ronaldo (40 gól, 2011; 31 gól, 2014; 48 gól, 2015)
- Trofeo Bravo: 3
- Emilio Butragueño (1985, 1986), Iker Casillas (2000)
Magyarországon
A klub több népszerű szurkolói oldallal is rendelkezik Magyarországon, ezek közül a legismertebb a penamadridista.hu, amely a Real Madrid C. F. által hivatalosan is elismert Real Madrid Magyar Szurkolói Egyesület honlapja.
Jegyzetek
- ↑ a b Real Madrid Club de Fútbol (spanyol nyelven). Liga de Fútbol Profesional. (Hozzáférés: 2008. július 19.)
- ↑ Real Madrid Football Club. Madrid Tourist Guide. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ Luís Miguel González: Pre-history and first official title (1900-1910). Realmadrid.com. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Real Madrid: Zidane visszatért! 2022-ig írt alá – hivatalos (magyar nyelven). Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2019. március 11.)
- ↑ Presidentes - Florentino Pérez (spanyol nyelven). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
- ↑ Sablon:Cite WEB
- ↑ Sablon:Cite WEB
- ↑ a b c Luís Miguel González: Real Madrid turns 106 (1991-2008). Realmadrid.com, 2008. március 5. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ a b c Madrid the masters of Europe. uefa.com, 2003. július 8. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
- ↑ 1992-ig a Bajnokok Ligáját Kupagyőztesek Európa-kupájának hívták.
- ↑ Real Madrid CF. uefa.com, 2017. június 4. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
- ↑ „Videoconferencia con Harvard (spanyol nyelven)”, realmadrid.com, 2008. február 4.. [2009. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. június 30.)
- ↑ „A Real maradt a leggazdagabb klub”, deloitte.com, 2008. február 14. (Hozzáférés: 2008. június 30.)
- ↑ „A 20. század legjobb csapata.”, fifa.com, 2007. szeptember 18. (Hozzáférés: 2008. június 30.)
- ↑ The History of FIFA - Foundation. fifa.com. (Hozzáférés: 2008. július 27.)
- ↑ G-14. BBC Sport. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ name="Real Madrid turns 106 (I)"
- ↑ Ekkoriban ez volt az egyetlen, az egész ország területére kiterjedő bajnokság.
- ↑ History - Chapter 1 - From the Estrada Lot to the nice, little O’Donnel pitch. Realmadrid.com. [2008. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ Luís Miguel González: Bernabéu's debut to the title of Real (1911-1920). Realmadrid.com. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ a b c Luís Miguel González: A spectacular leap towards the future (1921-1930). Realmadrid.com, 2007. február 28. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ a b Luís Miguel González: The first two-time champion of the League (1931-1940). Realmadrid.com. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ a b c Luís Miguel González: Bernabéu begins his office as President building the new Chamartín Stadium (1941-1950). Realmadrid.com. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ a b c Luís Miguel González: An exceptional decade (1951-1960). Realmadrid.com. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Matthew Spiro: Hats off to Hanot. uefa.com, 2006. május 12. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ Regulations of the UEFA Champions League (PDF). UEFA. (Hozzáférés: 2008. július 12.); Page 4, §2.01 "Cup" & Page 26, §16.10 "Title-holder logo"
- ↑ Luís Miguel González: The generational reshuffle was successful (1961-1970). Realmadrid.com. [2009. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ European Competitions 1971. RSSS. (Hozzáférés: 2008. szeptember 27.)
- ↑ Santiago Bernabéu. Realmadrid.com. [2009. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 12.)
- ↑ The “Quinta del Buitre” era begins. Realmadrid.com. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ a b Luís Miguel González: 1981-1990 - Five straight League titles and a new record. Realmadrid.com, 2008. március 5. [2009. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ 1991-2000 - From Raúl González to the turn of the new millennium. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Florentino Pérez era (spanyol nyelven). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Figo's the Real deal. BBC Sport, 2000. július 24. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ 2001-Present — Real Madrid surpasses the century mark. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Cristina Monge: Real Madrid 3-1 Mallorca. Realmadrid.com, 2007. június 18. [2013. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Frist consecutive league title in eighteen years. Realmadrid.com, 2008. május 5. [2008. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Kaká hat évre leszerződött a Real Madriddal. Origo, 2009. június 9. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
- ↑ Hivatalos: Kaká a Real Madrid játékosa. topfoci.hu, 2009. június 9. [2013. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
- ↑ A Real Madrid világrekord összegért veszi meg Cristiano Ronaldót. bulvarsport.hu, 2009. június 11. [2009. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
- ↑ Hivatalos:Cristiano Ronaldo a Real Madrid játékosa. madridista.hu, 2009. június 26. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
- ↑ Raul Albiol, a Real Madrid legújabb szerzeménye. mr1-kossuth.hu, 2009. június 25. (Hozzáférés: 2009. július 2.)[halott link]
- ↑ Real Madrid: Raúl Albiol 15 millió euróért a „királyiaké”. nemzetisport.hu, 2009. június 26. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
- ↑ Hivatalos: Karim Benzema a Real Madrid játékosa. madridista.hu, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
- ↑ Official announcement: Jose Mourinho, new Real Madrid coach (angol nyelven). Real Madrid, 2010. május 28. [2010. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- ↑ Raul seals move to Schalke, signs two-year contract (angol nyelven). usatoday.com, 2010. július 28. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- ↑ Besiktas: a Real Madridtól érkező Gutit bemutatták a szurkolók előtt - fotó (magyar nyelven). Nemzeti Sport, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- ↑ a b c Escudo Real Madrid (spanyol nyelven). santiagobernabeu.com. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 29.)
- ↑ Presidents — Pedro Parages. Realmadrid.com. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ Real Madrid lose Christian cross from club crest to appease Abu Dhabi bank, The Telegragh, 2014. nov. 26.
- ↑ Zsédely Péter: Az arab szponzor miatt lekerült a kereszt a Real Madrid címeréről, Sportsmarketing, 2014. nov. 28.
- ↑ Barcelona and Real Madrid Logo Changes, Owip.net
- ↑ A Real Madrid Los Blancos (fehérek) beceneve innen ered, a szurkolók 1905-től hívják így a csapatot.
- ↑ Equipación (spanyol nyelven). realmadrid-futbol.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ name="Real Madrid turns 106 (V)"
- ↑ Álvaro Velasco: Leaders in sporting goods. Realmadrid.com, 2006. december 1. [2009. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.) „Ramón Calderón says: We began working with Adidas again in 1998”
- ↑ Our Sponsors — Adidas. Realmadrid.com. [2008. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ a b Evolución Del Uniforme del Real Madrid (1902-1989) (spanyol nyelven). Leyendablanca.com. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ a b Evolución Del Uniforme del Real Madrid (1991-2008) (spanyol nyelven). Leyendablanca.com. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ BenQ Mobile Scores As Real Madrid’s New Major Sponsor. Realmadrid.com, 2005. november 8. [2009. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ Juan José López Soto: Real Madrid and Bwin sign sponsorship agreement. Realmadrid.com, 2008. június 11. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ Our Sponsors — bwin.com. Realmadrid.com. [2008. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ a b c d A Real Madrid stadionjai. madridista.hu. (Hozzáférés: 2008. december 23.)
- ↑ A stadiont 1955-től hívják Estadio Santiago Bernabéunak.
- ↑ History — Chapter 3 - The New Chamartin, an exemplary stadium. Realmadrid.com. [2008. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ a b 60th Anniversary. Realmadrid.com, 2007. december 13. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ History — Chapter 4. Realmadrid.com. [2008. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ History — Chapter 10 - The future. Realmadrid.com. [2008. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
- ↑ This one's for you, Alfredo!. Realmadrid.com, 2006. május 10. [2011. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 7.)
- ↑ FIFA Century Club (PDF). fifa.com. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
- ↑ Conor Brown Equals di Stéfano's Real Madrid Record. (Hozzáférés: 2009. február 5.)
- ↑ Javier Palomino: The life of di Stéfano II. realmadrid.com, 2008. február 14. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
- ↑ Real Madrid CF — Topscorers since 1929-2008 (Campeonato Nacional de Liga). Rsssf.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ Attendances Spain average — Primera Division 2007-2008. European Football Statistics. [2008. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 16.)
- ↑ European Attendances. European Football Statistics. [2008. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 16.)
- ↑ Real Madrid C.F. (spanyol nyelven). lpf.es. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ Unbeaten at Home in the League. rsssf.com. (Hozzáférés: 2008. december 7.)
- ↑ History. Uefa.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ Zidane makes record Real switch. BBC Sport. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
- ↑ Man City beat Chelsea to Robinho
- ↑ José Vicente Tejedor Carnicero: Spain, Final Tables 1928- (angol nyelven). rsssf.com, 2000. szeptember 28. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
- ↑ El Clásico - Real Madrid vs. Barcelona (spanyol nyelven). Marca.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ Real supporters reported to Spanish FA. BBC Sport. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
- ↑ UEFA investigate Real Madrid supporters. BBC Sport. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
- ↑ The Politics Of Real Madrid Football Club. Madrid-tourist-guide.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ Nemzeti Sport, 2008. december 13.
- ↑ 4000 eurós büntetés egy malacfejért. nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2005. augusztus 2.)
- ↑ Figo's the Real deal. BBC Sport, 2000. július 24. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Jimmy Burns: Barca, a people's passion, Bloomsbury Publishing, London 1999, 31-34. oldal
- ↑ Álvaro Velasco: One for the ages. Realmadrid.com, 2008. január 17. [2009. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ The derby turns 78. Realmadrid.com, 2007. február 22. [2009. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Elnökség: (spanyol, angol nyelven). realmadrid.com
- ↑ Edzők: (spanyol, angol nyelven). realmadrid.com
- ↑ Official Announcement: (spanyol, angol nyelven). realmadrid.com
- ↑ Real Madrid játékos kerete (angol, spanyol nyelven). realmadrid.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
- ↑ Coaches. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ Aquí están todos los entrenadores del Real Madrid. (spanyol nyelven). Historialago.com. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
- ↑ The life of Di Stéfano IV. Realmadrid.com, 2008. február 17. [2008. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ Presidents. Realmadrid.com. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ a b c d e f Trophy Room. Realmadrid.com. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
- ↑ A kupa korábban a következő neveken futott: Copa de Campeones (1940), Copa de Oro Argentina (1945), Copa Eva Duarte (1947-53). Jelenlegi nevét, a Supercopa de España-t 1982-ben kapta)
- ↑ Trofeos de Futbol (spanyol nyelven). Realmadrid.com. [2009. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
Ajánlott irodalom
- Dénes Tamás, Rochy Zoltán : Real Madrid ISBN 963-86167-5-X
- Phil Ball: Morbo: The Story of Spanish Football ISBN 0-9540134-6-8
- Phil Ball: White Storm: The Story of Real Madrid ISBN 1-84018-763-8
- Steve McManaman, Sarah Edworthy: El Macca: Four Years with Real Madrid ISBN 0-7434-8920-9
- Luis Miguel González, Luis González López, Fundación Real Madrid: Real Madrid: Cien años de leyenda, 1902-2002 ISBN 84-241-9215-X