Miljan Miljanić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miljan Miljanić
Miljanić 1971-ben
Miljanić 1971-ben
Személyes adatok
Születési dátum 1930. május 4.
Születési helyBitola, Jugoszlávia
Halálozási dátum 2012. január 13. (81 évesen)
Halálozási helySRB Belgrád, Szerbia
Állampolgárság szerb
Poszt hátvéd
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1951–1952jugoszláv FK Crvena zvezda0010(0)
Edzőség
IdőszakKlub
1965-1966jugoszláv Jugoszlávia
1966-1974jugoszláv FK Crvena zvezda
1973-1974jugoszláv Jugoszlávia
1974-1977spanyol Real Madrid
1979-1982jugoszláv Jugoszlávia
1982-1983spanyol Valencia
1983-1985Kuvait Qadsia SC
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Miljan Miljanić (szerbül: Миљан Миљанић) (Bitola, 1930. május 4.Belgrád, 2012. január 13.), jugoszláv-szerb labdarúgó, edző.

Miljan Miljanić Bitola városában született a Vardar Bánság területén az egykori Jugoszláviában. Élete első éveit a mai Macedónia területén töltötte.

Edzői karrierje során az FK Crvena zvezda csapatával négy bajnoki címet szerzett, majd irányította a Real Madridot is, mellyel két spanyol bajnoki címet, valamint egy kupagyőzelmet ünnepelhetett, ráadásul az 1974-1975-ös idényben hazai porondon mindkét klubtrófeát begyűjtötte a Királyi Gárdával. Az 1982-1983 szezonban egy másik spanyol élcsapat, a Valencia kispadján ült, azonban csak a 17. helyen végzett a kasztíliai csapattal. Az 1974-es és az 1982-es világbajnokságon ő volt a jugoszláv válogatott szövetségi kapitánya.

1985-ben befejezte edzői pályafutását, majd a Jugoszláv labdarúgó-szövetség elnöke lett, ezt a posztot pedig annak megszűnéséig, 2001-ig betöltötte.

Az az 1970-es és 1980-as évek meghatározó edzői közé tartozott, olyan edzőnagyságok tanutak tőle, mint Ciro Blažević, Ivica Osim és Todor Veselinović.

A Real Madridnál[szerkesztés]

Miután a Real Madrid 1974 februárjában hazai pályán 0-5 arányban vereséget szenvedett a Johan Cruijff vezette Barcelonától, a klub elnöke, Santiago Bernabéu Yeste Miljanićot nevezte ki a spanyol csapat élére július 5-én. (Rövid ideig megbízott edzőként Luis Molowny irányított) A szerb edző egyetlen feltétele az volt, hogy honfitársa, Srećko "Felix" Radišić legyen az erőnléti klub edzője.[1] Kapusedzőnek Juan Santisteban, segédedzőnek Antonio Ruiz Cervilla érkezett.

Miljanić számos újítást vezetett be, a fizikai és taktikai felkészítésre helyezte a fő hangsúlyt, napi két-három edzést vezetett, ami nagy felháborodást okozott.[2] A spanyol csapatra addig jellemző rövid passzos játék helyett, a gyors ellentámadásokra és a hosszú előreívelésekre építette taktikáját. Pirrit, a csapat középpályását gyakran a hátvédsorban szerepeltette, míg a középpályán Santillana mozgatta a csapatot, elől pedig az új igazolás, Roberto Juan Martínez volt a felelős a gólokért.[3] Miljanić csapatában kulcsszerep hárult a kapus Miguel Ángelre, védekező középpályás Vicente del Bosquera, a veterán jobbszélső Amancio Amaróra, német középpályás Günter Netzerre, az akkor szerződtetett Paul Breitnerre, és a fiatal védőre, José Antonio Camachóra. A kritikák ellenére a csapat a bajnokságot és a kupát is megnyerte, a KEK-ben azonban a negyeddöntőben búcsúzott, épp a FK Crvena zvezda ellen. Érdekesség, hogy Miljanić 1975 márciusában nem utazott el a kupapárharc belgrádi visszavágójára, mondván „Nem árulhatom el a szívem” ,[4] ehelyett a meghívott újságírókkal nézte a mérkőzés tévéközvetítését. A Real Madrid 2-0-s vereséget szenvedett és kiesett.

Az 1976-1977-es idényt trófea nélkül zárta a madridi klub, majd miután a következő szezon nyitófordulójában vereséget szenvedett a Salamancától, 1977 szeptemberében Miljanićot menesztették.

Magánélete[szerkesztés]

Miljanić házas volt, feleségétől, Olivera „Vera” Reljićtől két gyermeke született, Miloš Miljanić, aki később szintén labdarúgó lett, és a lánya, Zorka.[5] Hosszasan szenvedett az Alzheimer-kór tüneteitől, végül 2012. január 13-án, 81 éves korában hunyt el.[6] Tiszteletére a soron következő Mallorca elleni bajnokiján a Real Madrid játékosai és José Mourinho akkori vezetőedző is gyász karszalagot viselt.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Real Madrid

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]