„Szörényvár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Deakzo (vitalap | szerkesztései)
25 szerkesztés
Elírás javítása
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
Vegacan (vitalap | szerkesztései)
34 szerkesztés
a másik
33. sor: 33. sor:
A zordon hegycsúcsokkal koronázott [[Déli-Kárpátok]]ból keleti irányban átfurakodó Duna folyama a sík területre érkezve szélesen elterülve hömpölyög végső célja felé. Ezen a helyszínen már a [[Római Birodalom]] idején is felismerték a hadászati jelentőségű folyón való könnyű átkelés lehetőségét, így [[Traianus római császár|Traianus]] császár parancsára időszámításunk szerint 102-ben húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat verettek. Ez elpusztult a [[népvándorláskor|népvándorlás]] forgatagában, de a helyszín a [[középkor]] évszázadaiban is nagy katonai befolyással bírt. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencét]] uralmuk alá hajtó [[Árpád-ház]]i uralkodók idejéből először [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király alatt értesülünk, hogy a keletről érkező [[kunok|kun]] törzsek 1227-es meghódolása miatt létrehozták a terület ellenőrzésére hivatott szörényi bánságot. Hadi szerepe a vidékre szintén igényt tartó [[Bolgár Cárság]] támadásai miatt értékelődött fel.
A zordon hegycsúcsokkal koronázott [[Déli-Kárpátok]]ból keleti irányban átfurakodó Duna folyama a sík területre érkezve szélesen elterülve hömpölyög végső célja felé. Ezen a helyszínen már a [[Római Birodalom]] idején is felismerték a hadászati jelentőségű folyón való könnyű átkelés lehetőségét, így [[Traianus római császár|Traianus]] császár parancsára időszámításunk szerint 102-ben húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat verettek. Ez elpusztult a [[népvándorláskor|népvándorlás]] forgatagában, de a helyszín a [[középkor]] évszázadaiban is nagy katonai befolyással bírt. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencét]] uralmuk alá hajtó [[Árpád-ház]]i uralkodók idejéből először [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király alatt értesülünk, hogy a keletről érkező [[kunok|kun]] törzsek 1227-es meghódolása miatt létrehozták a terület ellenőrzésére hivatott szörényi bánságot. Hadi szerepe a vidékre szintén igényt tartó [[Bolgár Cárság]] támadásai miatt értékelődött fel.


1233-ból maradt fenn okleveles említése Lukács szörényi bánnak, akinek hatalma [[Havasalföld]]nek az [[Olt]] folyóig terjedhetett ki, amelynek alávetett lakosságát a vlach (későbbi román nép) alkotta. A kun és [[vlachok|vlach]] népek között [[domonkos rend]]i szerzetesek kezdték meg a [[katolikus]] hitre való térítést, de a magyar uralmat az 1241–42-es [[tatárjárás]] vihara elsöpörte. Csak a mongol lovasseregek elvonulása után próbálta ismét megszervezni a magyar király ezt a tartományt, most már a szörényi [[bán (méltóság)|bán]] felügyelete alatt Litvaj hátszegi román [[vajda|vajdára]] és a tőle függő [[Kenéz (tisztség)|kenézekre]] bízva a vidék igazgatását. 1247 – 1250 között a [[Máltai lovagrend|johannita lovagrend]] is megjelent, de nem bírták teljesíteni a mongolokkal szembeni védelem követelményeit. A szörényi bánok névsora csak töredékesen ismert. 1272-ben Litvaj román vajda el akarta szakítani a területet a magyar koronától, de a megtorló hadjáratban csatát és életét vesztette. 1291-ig ismét magyar bánok kormányozták, de hatalmuk egyre csökkent, fokozatosan a [[havasalföld]]i román vajdák vették át az irányítást, míg a magyar uralom központja a [[Kárpátok]] nyugati oldalán emelkedő [[Miháld]] várába került át. Az országot darabokra szétszaggató tartományurakat több évtizedes küzdelemben legyőző [[I. Károly magyar király|Anjou Károly]] király 1330-ban hadjáratban próbálta legyőzni a havasalföldi vajdát, de a [[vöröstoronyi-szoros]]ban vereséget szenvedett. Így a szörényi bánság a vajda uralma alá került. 1368-as forrás szerint [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király a szörényi várban székelt, a következő esztendőben pedig formálisan is elismerte, hogy eme vidék a havasalföldi vajda fennhatósága alá tartozik.
1233-ból maradt fenn okleveles említése Lukács szörényi bánnak, akinek hatalma [[Havasalföld]]nek az [[Olt]] folyóig terjedhetett ki, amelynek alávetett lakosságát a vlach (későbbi román nép) alkotta. A kun és [[vlachok|vlach]] népek között [[domonkos rend]]i szerzetesek kezdték meg a [[katolikus]] hitre való térítést, de a magyar uralmat az 1241–42-es [[tatárjárás]] vihara elsöpörte. Csak a mongol lovasseregek elvonulása után próbálta ismét megszervezni a magyar király ezt a tartományt, most már a szörényi [[bán (méltóság)|bán]] felügyelete alatt Litvaj hátszegi román [[vajda|vajdára]] és a tőle függő [[Kenéz (tisztség)|kenézekre]] bízva a vidék igazgatását. 1247 – 1250 között a [[Máltai lovagrend|johannita lovagrend]] is megjelent, de nem bírták teljesíteni a mongolokkal szembeni védelem követelményeit. A szörényi bánok névsora csak töredékesen ismert. 1272-ben Litvaj román vajda el akarta szakítani a területet a magyar koronától, de a megtorló hadjáratban csatát és életét vesztette. 1291-ig ismét magyar bánok kormányozták, de hatalmuk egyre csökkent, fokozatosan a [[havasalföld]]i román vajdák vették át az irányítást, míg a magyar uralom központja a [[Kárpátok]] nyugati oldalán emelkedő [[Mehádia|Miháld]] várába került át. Az országot darabokra szétszaggató tartományurakat több évtizedes küzdelemben legyőző [[I. Károly magyar király|Anjou Károly]] király 1330-ban hadjáratban próbálta legyőzni a havasalföldi vajdát, de a [[vöröstoronyi-szoros]]ban vereséget szenvedett. Így a szörényi bánság a vajda uralma alá került. 1368-as forrás szerint [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király a szörényi várban székelt, a következő esztendőben pedig formálisan is elismerte, hogy eme vidék a havasalföldi vajda fennhatósága alá tartozik.


1419-ben gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király al-dunai hadjárata során benyomulva Bulgáriába, legyőzött egy török sereget majd visszacsatolta Szörény várát a [[Magyar Királyság]]hoz. A következő évtizedekben fontos királyi végvár, a szörényi bán kormányzása alatt. 1429 – 1435 között az uralkodó a német lovagrendet bízza meg a török támadásoktól egyre sűrűbben fenyegetett erődítmény őrizetével. 1439 májusában [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] király a vitézségével kitűnt idősebb és ifjabb Hunyadi Jánosra bízta a szörényi bánság várainak parancsnokságát. Megkapták a terület honorbirtokát is, vagyis szolgálati idejük időtartalma alatt ők szedhették be a lakosságra rótt földesúri adókat és szolgáltatásokat. Miután testvéröccse elhunyt, az idősebb [[Hunyadi János]] egyedül viselte a szörényi bán hivatalát, [[I. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] király szolgálatában egyre feljebb emelkedve a méltóságok között. Erdélyi vajda majd [[Magyarország]] [[kormányzó]]ja (gubernátor) minőségében számtalan hadjáratot vezetett a déli irányból támadó oszmán hadak ellen.
1419-ben gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király al-dunai hadjárata során benyomulva Bulgáriába, legyőzött egy török sereget majd visszacsatolta Szörény várát a [[Magyar Királyság]]hoz. A következő évtizedekben fontos királyi végvár, a szörényi bán kormányzása alatt. 1429 – 1435 között az uralkodó a német lovagrendet bízza meg a török támadásoktól egyre sűrűbben fenyegetett erődítmény őrizetével. 1439 májusában [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] király a vitézségével kitűnt idősebb és ifjabb Hunyadi Jánosra bízta a szörényi bánság várainak parancsnokságát. Megkapták a terület honorbirtokát is, vagyis szolgálati idejük időtartalma alatt ők szedhették be a lakosságra rótt földesúri adókat és szolgáltatásokat. Miután testvéröccse elhunyt, az idősebb [[Hunyadi János]] egyedül viselte a szörényi bán hivatalát, [[I. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] király szolgálatában egyre feljebb emelkedve a méltóságok között. Erdélyi vajda majd [[Magyarország]] [[kormányzó]]ja (gubernátor) minőségében számtalan hadjáratot vezetett a déli irányból támadó oszmán hadak ellen.

A lap 2019. június 8., 15:27-kori változata

Szörényvár
(Drobeta-Turnu Severin)
A szörényvári színház
A szörényvári színház
Szörényvár címere
Szörényvár
címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióDélnyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMehedinți
Rangmunicípium
KözségközpontDrobeta Turnu- Severin
Beosztott falvak
  • Dudașu Schelei
  • Gura Văii
  • Schela Cladovei
PolgármesterDinu Constantin
Irányítószám220004–220256
SIRUTA-kód109773
Népesség
Népesség84 876 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság25 (0%, 2021)[3]
Község népessége79 865 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség1901 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság65 m
Terület57,43 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 38′ 10″, k. h. 22° 39′ 20″Koordináták: é. sz. 44° 38′ 10″, k. h. 22° 39′ 20″
Szörényvár
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szörényvár
témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az ókori Drobeta romjai

Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában. A 13. században létesített egykori Szörényi bánság székhelye, ma Mehedinți megye központja.

Fekvése

Orsovától délkeletre, a Duna bal partján fekszik.

Története

A zordon hegycsúcsokkal koronázott Déli-Kárpátokból keleti irányban átfurakodó Duna folyama a sík területre érkezve szélesen elterülve hömpölyög végső célja felé. Ezen a helyszínen már a Római Birodalom idején is felismerték a hadászati jelentőségű folyón való könnyű átkelés lehetőségét, így Traianus császár parancsára időszámításunk szerint 102-ben húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat verettek. Ez elpusztult a népvándorlás forgatagában, de a helyszín a középkor évszázadaiban is nagy katonai befolyással bírt. A Kárpát-medencét uralmuk alá hajtó Árpád-házi uralkodók idejéből először IV. Béla király alatt értesülünk, hogy a keletről érkező kun törzsek 1227-es meghódolása miatt létrehozták a terület ellenőrzésére hivatott szörényi bánságot. Hadi szerepe a vidékre szintén igényt tartó Bolgár Cárság támadásai miatt értékelődött fel.

1233-ból maradt fenn okleveles említése Lukács szörényi bánnak, akinek hatalma Havasalföldnek az Olt folyóig terjedhetett ki, amelynek alávetett lakosságát a vlach (későbbi román nép) alkotta. A kun és vlach népek között domonkos rendi szerzetesek kezdték meg a katolikus hitre való térítést, de a magyar uralmat az 1241–42-es tatárjárás vihara elsöpörte. Csak a mongol lovasseregek elvonulása után próbálta ismét megszervezni a magyar király ezt a tartományt, most már a szörényi bán felügyelete alatt Litvaj hátszegi román vajdára és a tőle függő kenézekre bízva a vidék igazgatását. 1247 – 1250 között a johannita lovagrend is megjelent, de nem bírták teljesíteni a mongolokkal szembeni védelem követelményeit. A szörényi bánok névsora csak töredékesen ismert. 1272-ben Litvaj román vajda el akarta szakítani a területet a magyar koronától, de a megtorló hadjáratban csatát és életét vesztette. 1291-ig ismét magyar bánok kormányozták, de hatalmuk egyre csökkent, fokozatosan a havasalföldi román vajdák vették át az irányítást, míg a magyar uralom központja a Kárpátok nyugati oldalán emelkedő Miháld várába került át. Az országot darabokra szétszaggató tartományurakat több évtizedes küzdelemben legyőző Anjou Károly király 1330-ban hadjáratban próbálta legyőzni a havasalföldi vajdát, de a vöröstoronyi-szorosban vereséget szenvedett. Így a szörényi bánság a vajda uralma alá került. 1368-as forrás szerint Nagy Lajos király a szörényi várban székelt, a következő esztendőben pedig formálisan is elismerte, hogy eme vidék a havasalföldi vajda fennhatósága alá tartozik.

1419-ben gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor Luxemburgi Zsigmond király al-dunai hadjárata során benyomulva Bulgáriába, legyőzött egy török sereget majd visszacsatolta Szörény várát a Magyar Királysághoz. A következő évtizedekben fontos királyi végvár, a szörényi bán kormányzása alatt. 1429 – 1435 között az uralkodó a német lovagrendet bízza meg a török támadásoktól egyre sűrűbben fenyegetett erődítmény őrizetével. 1439 májusában Habsburg Albert király a vitézségével kitűnt idősebb és ifjabb Hunyadi Jánosra bízta a szörényi bánság várainak parancsnokságát. Megkapták a terület honorbirtokát is, vagyis szolgálati idejük időtartalma alatt ők szedhették be a lakosságra rótt földesúri adókat és szolgáltatásokat. Miután testvéröccse elhunyt, az idősebb Hunyadi János egyedül viselte a szörényi bán hivatalát, Jagelló Ulászló király szolgálatában egyre feljebb emelkedve a méltóságok között. Erdélyi vajda majd Magyarország kormányzója (gubernátor) minőségében számtalan hadjáratot vezetett a déli irányból támadó oszmán hadak ellen.

Szörény vára is betagolódott az al-dunai végvárrendszerbe, amely katonai védelmi feladatát jól teljesítette Hunyadi Mátyás király uralkodása idején. Hanyatlása a 16. században, a Jagellók alatt következett be, az elégtelen fegyveres erővel és hadi anyaggal rendelkező végvárakat sorra vette be a török. A későbbiekben már az Oszmán Birodalom belső vidékének számító terület hadi jelentősége lecsökkent, a várral egyre kevesebbet törődtek, romba dőltek falai. A 2007 őszi terepbejárás tapasztalatai szerint a vérzivataros évszázadokat túlélt kővár részben konzervált védőművei Szörényvár (Turnu Severin) belvárosában, a Duna partjának közelében emelkednek.

Látnivalók

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Középkori, 13. századi eredetű várának falait 2–5 m magasan szépen restaurálták. A középkori püspöki székesegyház alapfalait a várfalakon belül tárták fel.

Híres emberek

Hivatkozások

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szörényvár&oldid=21411236”