Szente B. Levente

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szente B. Levente
Élete
Született 1972szeptember 21. (45 éves)
Szörényvár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Szente B. Levente (Szörényvár, 1972. szeptember 21.) romániai magyar költő, újságíró.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Középiskoláit Székelykeresztúron végezte (1990), majd két évet járt a székelykeresztúri vaskohászati líceumban, ahol 1992-ben végzett. 2001–2002-ben a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola magyar–néprajz szakának hallgatója. A szé­kely­keresztúri polgármesteri hivatal kulturális referense, szerkesztő-riportere a székelykeresztúri Hargita Line kábeltelevíziónak. Másod éves a BBTE-n antropológia és néprajz szakon. Jelenleg halasztással.

Első írásait a Romániai Magyar Szó 1994-ben közli, majd a székelyudvarhelyi Fírkász, a Hargita Népe, az Udvarhelyi Híradó, a Népújság, az Udvarhelyszék, az Áttekintő, a kolozsvári Helikon, a Korunk, a zilahi Hepehupa, a budapesti Bárka, Agria, Búvópatak, Átalvető, az Erdélyi Toll, Napsugár, Erdőszentgyörgyi figyelő, Erdélyi Kalendárium, Udvarhelyi Híradó Kalendárium, Örökségünk, Garabontziás lap (itt szerkesztő munkatárs), A Vers és a PoLíSz c. folyóiratok hozzá rendre verseit, meséit, cikkeit, ismertetőit, hogy csak néhányukat említsük. Rendszerint jelen van az internetes irodalmi portálok oldalain is: Eirodalom.ro, Káfé főnix, Ezüst híd - Srebrni most (magyarról szerb - angol nyelvre ford.: Fehér Illés és N. Ullrich Katalin), Kultúra.hu, Poet.hu, Héttorony, Napút Online, Lenolaj, Pólus Irodalmi Szempont, Holnap Magazin. Kiemelt figyelmet érdemel a 101 vers a Székelyföldről c. antológiában szereplő versével. (Kolozsvár, 2006). 1998-tól szerkesztőbizottsági tagja, 2000–2002 között főszerkesztője a székelykeresztúri Kisváros c. közéleti lapnak, társalapítója (Bardocz Levente - Albert mellett) a Felolvasó c., havonta megrendezésre kerülő irodalmi estnek Székelykeresztúron.

Helytörténeti munkái társszerzőkkel:

  • MOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM KIADVÁNYAI 1., Kutatáson a Nagy-Küküllő felső folyása mentén, Székelykeresztúr 2009
  • Az élet íze (tanulmányok, udvarhelyszéki néprajzi gyűjtések) Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont 2017

Kötetei[szerkesztés]

  • Az első éj (versek, Szé­kely­keresztúr, 1996)
  • Az ezüsthajú tündérlány (népmesék, Székelyud­var­hely, 2000)
  • Örök szél dala (versek, Kaposvár, 2001)
  • Tollkalitka (versek, Székelyudvarhely, 2005)
  • Tücsök, Zöld Manó és a többiek (meseregény, Marosvásárhely, 2014)[1][2]
  • Tükörszilánk (versek, háromsorosok, Marosvásárhely, 2014)
  • Bingyó Bernyó Nekeresdországban (verses mese, Marosvásárhely, 2018)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vári Csaba: Egy könyvbemutató margójára, avagy „Az ezüsthajú tündérlány” története. Udvarhelyszék, 2000. április 12.;
  • Vári Csaba: Örök szél. Romániai Magyar Szó, 2001. augusztus 12.
  • P. Buzogány Árpád: Mesegyűjtemény Keresztúr környékéről: Az ezüsthajú tündérleány. Udvarhelyi Híradó, 2000. március 2.
  • Joó-Faluvégi Anna: Letűnt világ? Erdélyi Híradó, 2000. május 20.
  • Ráduly János: Az ezüsthajú tündérleány. Erdélyi Híradó, 2000. július 15.
  • Szász István Szilárd: „Vers-e a vers vagy csak versforma, fricska”, Morfondír, 2013. február 1. - 2013. február 7
  • Szász István Szilárd: A tűz sem eszi meg a pipát, Morfondír, 2013. április 5. - 2013. április 11
  • Szász István Szilárd: Amikor Tücsök elhúzza a nótát, Morfondír, 2014. október 17. - 2014. október 23
  • Szász István Szilárd: Szente B. Levente meseregényéről, Eirodalom 2014. december 11