„Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a megnyitás/bezárás kategória hozzáadása bottal AWB |
a 2005-ben bezárt vasútállomások kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
[[Kategória:Budapest megszűnt vasútállomásai]] |
[[Kategória:Budapest megszűnt vasútállomásai]] |
||
[[Kategória:1867-ben megnyílt vasútállomások]] |
[[Kategória:1867-ben megnyílt vasútállomások]] |
||
[[Kategória:2005-ben bezárt vasútállomások]] |
|||
A lap 2018. február 25., 23:59-kori változata
| Józsefvárosi pályaudvar | |
 | |
| A pályaudvar 2006-ban | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Budapest VIII. kerülete |
| Névadó | (kisváros és szlovákiai község) |
| Állomáskód | PF |
| UIC állomáskód | 5510041 |
| Megnyitás | 1867 |
| Bezárás ideje | 2005. december 10. |
| Felhasználási terület | |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Időzóna | közép-európai idő |
| Elhelyezkedése | |
 Józsefvárosi pályaudvar
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik történelmi fejpályaudvara volt. Az állomás Budapest VIII. kerületében, az Orczy térnél volt megtalálható. A helyén – mellébeszélő viták miatt – évek óta nem nyílik meg a teljesen kész emlékmúzeum.
Története
A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.
Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor[1] gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.
A pályaudvaron 2014 tavaszára egy holokauszt oktatási és emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitását tervezte a kormány,[2] ám a projekt határidőre nem készült el.[3]
Tömegközlekedés
Autóbusz
Trolibusz
Villamos
Jegyzetek
Források
- ↑ HVG, 2013-09.12.: Holokauszt-emlékhely lesz a józsefvárosi pályaudvaron. HVG, 2013. szeptember 12. (Hozzáférés: 2015. március 3.)
- ↑ NOL, 2015.03.04.: Czene Gábor: Megnyit végre a Sorsok Háza?. NOL, 2015. január 28. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
További információk
- Budapest tömegközlekedési térképe
- Legát Tibor: Állomásról állomásra XI.: Hosszú agónia (Budapest-Józsefváros). Magyar Narancs. 2005. december. 10.
- vasutallomasok.hu
- Budapest-Józsefváros pályaudvarral foglalkozó oldal (archív, 2009. december 17-i állapot)
- Zöldi Péter: Józsefváros újból a figyelem kereszttüzében
