„Fegyvernek” változatai közötti eltérés

	Fegyvernek
	Fegyvernek a magasból
; Fegyvernek címere	; Fegyvernek zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Törökszentmiklósi
Kistérség	Törökszentmiklósi
Jogállás	város
Polgármester	Tatár László (független)
Irányítószám	5231
Körzethívószám	56
	Népesség
Teljes népesség	6134 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	90,98 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	71,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″
	Fegyvernek Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
	Fegyvernek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. január 6., 18:52-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Kétfegyvernek.

Fegyvernek város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Törökszentmiklósi járásban.

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település. Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.

Megközelítése

Közúton elérhető a 4-es főúton. Vasútállomása (Fegyvernek-Örményes) a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon található, a településtől kb. 7 km-re. Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.

Önkormányzat

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

Története

Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta. A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. 1212-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi Regestrumban említik. 1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt. A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt. 1845–1846-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a XIX. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt. Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai közép járásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt. 1919. július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.^[3]

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

Gazdasága

Mezőgazdaság

A településnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász -és vízi turizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.

Ipar

Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görög katolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 13,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.^[5]

Neveztességei

Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
Római katolikus templom romantikus stílusban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)^[6]
Református templom (1928)
Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
Bíró-kastély
Szapáry-Schwarz-kastély
Kálváriadomb

Rendezvények

Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
Virágzó Tisza Napja (június végén)
Falunap

Képgaléria

Jegyzetek

↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647
↑ Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616

Források

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat.

Magyarország-portál
Földrajzportál

[1] Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)

[3595a17408d3b5279fd653687239e73331e92da4-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)

[4] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[5] ttp://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647

[6] Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
  | régió = Észak-Alföld
  | megye = Jász-Nagykun-Szolnok
+ | járás = Törökszentmiklósi
  | kistérség = Törökszentmiklósi
  | rang = [[város]]
@@ 20. sor: / 21. sor: @@
 }}
-'''Fegyvernek''' [[város]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok megyében]], a [[Törökszentmiklósi kistérség]]ben.
+'''Fegyvernek''' [[város]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok megyében]], a [[Törökszentmiklósi járás]]ban.
 ==Fekvése==
+Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a [[Nagykunság]]ban fekvő település. [[Törökszentmiklós]] 12&nbsp;km, [[Tiszabő]] 7,5&nbsp;km, [[Bánhalma]] 9,5&nbsp;km, [[Kenderes]] 10,5&nbsp;km, [[Kisújszállás]] 16&nbsp;km távolságra található.
-Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a [[Nagykunság]]ban fekvő település.<br>[[Törökszentmiklós]] 12&nbsp;km, [[Tiszabő]] 7,5&nbsp;km, [[Bánhalma]] 9,5&nbsp;km, [[Kenderes]] 10,5&nbsp;km, [[Kisújszállás]] 16&nbsp;km távolságra található.
 ==Megközelítése==
-Közúton elérhető a [[4-es főút (Magyarország)|4-es főút]]on.<br>Vasútállomása (Fegyvernek-[[Örményes (Magyarország)|Örményes]]) a [[Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal]]on található, a településtől kb. 7&nbsp;km-re.
+Közúton elérhető a [[4-es főút (Magyarország)|4-es főút]]on. Vasútállomása (Fegyvernek-[[Örményes (Magyarország)|Örményes]]) a [[Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal]]on található, a településtől kb. 7&nbsp;km-re.
 Fegyvernek határába olvadt '''Kesző''' Árpád-kori település is.
 ==Önkormányzat==
 A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.
 ==Története==
 Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta.
 A település területén már a [[bronzkor]]ban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig [[vaskor]]i, illetve [[szarmata]]-kori leletek kerültek elő.
-[[1212]]-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig [[1219]]-ben a Váradi Regestrumban említik.
+[[1212]]-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig [[1219]]-ben a [[Váradi Regestrum]]ban említik.
 [[1300]]-tól a terület a [[Domoszlai]], a [[Kompolti]] és a [[Guthi-Országh]] családok birtoka volt.
 A [[15. század]]ban Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de [[1686]]–[[1687|87]]-ben [[I. Szelim Giráj krími kán|Giráj tatár kán]] elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt.
+[[1845]]–[[46|1846]]-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf [[Szapáry család|Szapáry József]] a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a [[XIX. század]] végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.
+Fegyverneknél a Tiszát [[1856]]-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. [[1871]]-ben nagyközség lett, [[1876]]-ban pedig [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]] [[tiszai közép járás]]ába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt.
-[[1845]]–[[46|1846]]-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a [[XIX. század]] végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.
-Fegyverneknél a Tiszát [[1856]]-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. [[1871]]-ben nagyközség lett, [[1876]]-ban pedig [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]] tiszai középjárásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt.
 [[1919]]. [[júlus 25.|július 25]]-én [[Románia|román]] katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a [[szörényvár|turnu-severini]] ezred parancsnokát. A [[második világháború]] után sok [[németek|német]] származású fegyvernekit hurcoltak el a [[Don]]-vidék szénbányáiba.
 A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.<ref>{{cite web |url=http://www.magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/8ea97ad2e1af0ecd74ba37bc466ecea8cd618862/dokumentumok/0ef9b0d67beca43acee61cdeddc9ee1540a3d180/letoltes |title=A köztársasági elnök ''325/2013. (VII. 10.) KE határozata'' városi cím adományozásáról |date=2013-07-05 |accessdate=2013-07-13 |publisher=Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal |format=pdf }}</ref>
 ===Népcsoportok===
 [[2001]]-ben a település lakosságának 95%-a [[Magyarok|magyar]], 5%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
 ==Gazdasága==
 [[Fájl:fegyvernek rovással.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Fegyvernek nagyközség neve székely-magyar rovással.]]
@@ 61. sor: / 47. sor: @@
 A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen.
 A [[Tisza]] holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász -és vízi turizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.
 ===Ipar===
 Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.
 ==Vallás==
 A [[2001]]-es [[népszámlálás]] adatai alapján a lakosság 67,5%-a [[római katolikus]], 8,1%-a [[református]], 0,3%-a [[görög katolikus]], 0,1%-a pedig [[evangélikus]] vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 13,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.<ref>http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647</ref>
 ==Neveztességei==
 * [[Pusztatorony (Fegyvernek)|Pusztatorony]] ([[gótika|gótikus]] templommaradvány, 1480 körül épült)
@@ 77. sor: / 60. sor: @@
 * [[Szapáry-Schwarz-kastély]]
 * Kálváriadomb
 ==Rendezvények==
 * Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
 * Virágzó Tisza Napja (június végén)
 * Falunap
 ==Képgaléria==
 <gallery>
@@ 89. sor: / 70. sor: @@
 Kép:Fegyvernek3.jpg
 </gallery>
 ==Jegyzetek==
 {{források}}
 ==Források==
 * Eszt.k.m.lt.
@@ 98. sor: / 77. sor: @@
 * {{cite web|title=A nagyközség története|url=http://www.fegyvernek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=34&Itemid=65}}
 * {{cite web|title=Nagyközségünkről röviden|url=http://www.fegyvernek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=25&Itemid=53}}
 ==További információk==
 {{commonskat|Fegyvernek}}
@@ 104. sor: / 82. sor: @@
 * [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=167 Légifotók Fegyvernekről]
-{{Törökszentmiklósi kistérség}}
+{{Törökszentmiklósi járás}}
 {{Jász-Nagykun-Szolnok megye települései}}
-{{Portál|Magyarország|-}}
+{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}
 [[Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései]]

m v sz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései
Megyei jogú város	Szolnok
Városok	Abádszalók Besenyszög Fegyvernek Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Jászkisér Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Rákóczifalva Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Újszász
Nagyközségek	Cibakháza Jászladány Kunmadaras Öcsöd
Községek	Alattyán Berekfürdő Cserkeszőlő Csataszög Csépa Hunyadfalva Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászszentandrás Jásztelek Jászdózsa Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Örményes Pusztamonostor Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szelevény Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Vezseny Zagyvarékas