Maróth Miklós
Maróth Miklós | |
2018-ban | |
Született | 1943. február 5. (81 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Jeremiás Éva[1] |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Tudományos pályafutása | |
Szakterület |
|
Tudományos fokozat |
|
Szakintézeti tagság |
|
Tudományos publikációk száma | 308 (2019. augusztus 1.)[4] |
Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 2004) |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Maróth Miklós témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Maróth Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maróth Miklós (Budapest, 1943. február 5. –) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008-tól 2014-ig alelnöke. 1992 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja. Felesége Jeremiás Éva egyetemi professzor. 2019-2023 között[5] a Magyar Tudományos Akadémiától leválasztott kutatóintézetekből létrehozott és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (később: Magyar Kutatási Hálózat) néven működő szervezet elnöke.
Életpályája
1961-ben érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd 1962-ben felvették az ELTE Bölcsészettudományi Kar arab–latin–görög szakára, ahol 1967-ben szerzett tanári diplomát. Közben 1964 és 1965 között a Bagdadi Állami Egyetem hallgatója volt. 1969 és 1972 között az ELTE assziriológia kiegészítő szakát végezte, illetve 1973 és 1974 között a Bécsi Egyetemen tanult. Egyetemi doktori disszertációját 1970-ben védte meg. Első diplomájának megszerzése után az MTA Könyvtára munkatársa volt. 1970-ben az MTA–ELTE Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportjának munkatársa, majd később tudományos tanácsadója lett. 1988-ban a csoport vezetőjévé nevezték ki. Itt többek között szótárszerkesztéssel foglalkozott.
1974-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Ókortudományi és az Orientalisztikai Bizottságainak lett tagja.
1979-ben a Szovjet Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének Leningrádi Részlegének külső munkatársa, valamint 1987-ben a Harvard Egyetem vendégkutatója volt.
1991-ben kezdte megszervezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát, melynek alapító dékánja, illetve a latin tanszék vezetője lett 1992-ben. Dékáni tisztségét 1999-ig töltötte be.
1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. Az MTA Klasszika-Filológiai Bizottság elnöki tisztével is megbízták. 1999 és 2008 között a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyettese volt, majd 2008-ban az akadémia társadalomtudományi alelnökévé választották. Ezt a tisztséget 2014-ig töltötte be. Ezenkívül a londoni Európai Akadémia tagja, majd elnökségi tagja is lett.
2007-ben az Union Académique Internationale elnökévé választották. Az Acta Antiqua című tudományos szakfolyóirat főszerkesztőjeként is dolgozik.
Kutatási területe az ókori görög és keleti művelődés határterületi kérdései, ezen belül a filozófia. Nevéhez fűződik a berlini Turfan-gyűjtemény több szír kéziratának kiadása, illetve Közép-Ázsia történeti földrajzának számos vitás kérdésének tisztázása.
Díjai, elismerései
- Marót Károly-díj (Ókortudományi Társaság, 1971, 1972)
- Ábel Jenő-érem (Ókortudományi Társaság, 1994)
- Pest Megye Önkormányzatának Tudományos díja (1996)
- Pest Megyéért Emlékérem (1999)
- Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (1997)
- A Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje (1998)
- Buenos Aires és Piliscsaba díszpolgára (2009)
- Ibn Sina díj (Irán, 2009)
- Széchenyi-díj (2016)
- Prima Primissima díj (2016)
- Magyar Corvin-lánc (2018)
- A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2023)
Főbb publikációi (és recenzióik)
- A görög logika Keleten. – Budapest : Akad. K., 1980. – 174 p.
- Aristoteléstől Avicennáig. – Budapest : Akad. K., 1983. – 336 p. – (Apollo könyvtár, ISSN 0324-4415 ; 14.)
- Baal és Anat : Ugariti eposzok. – Budapest : Helikon, 1986. – 168 p. – (Prométheusz könyvek, ISSN 0231-4789 ; 10.)
- Ibn Miskawayh, Ahmad ibn Muhammad: A boldogságról / Miszkavaihi; ford. Maróth Miklós. – Budapest : Európa, 1987. – 68 p. – (Mérleg, ISSN 0231-2433)
- Dictionarium medicinae latino-arabicum. – Budapest, 1988.
- Ibn Sina und die peripatetische "Aussagenlogik". – Budapest : Akad. K. ; Leiden : Brill, 1989. – 259 p. – (Islamic philosophy and theology ; 6)
- E. E., ZDMG, Heft 2, 142, 1992, 438–439.
- C. Gilliot, Révue des sciences philosophiques et théologiques, 75, 1991, 641–642.
- H. Hugonnard-Roche, Bulletin critique des annales islamologiques, 43, Nr. 8, pp. 68–69.
- J. Janssens: Tijdschrift voor filosofie, Jaargang 1992, Nr. 2, Leuven.
- D. Machovec, EIRÉNÉ, 28, 1992, 162–163.
- T. Street, Philosophy, East & West, 45/2, 281–286.
- Die Araber und die antike Wissenschaftstheorie. – Budapest ; Leiden [etc.] : Akad. K. ; Brill, 1994. – 274 p. – (Islamic philosophy and theology ; 17)
- J. Jolivet, Bulletin critique des annales islamologiques, 45, pp. 438–439.
- L. Kropácek, Archív orientální, 63, 1995, p. 378.
- D. Machovec, EIRENE, 32, 1996, pp. 119–120.
- C. Gilliot, Revue des sciences philosophiques et théologiques, 75, 1995, pp. 512–514.
- J. D., MIDEO, 23, 1998, pp. 538–539. (Kairo)
- J. Puig, Anaquel de Estudios Árabes, (Madrid) VI, 1995, pp. 268–270.
- Arab filozófia : szöveggyűjtemény. 1–2. – Piliscsaba : PPKE BTK, 1997. – 78, 74 p. – Egyetemi jegyzet. – Egykötetes változata: 152 p., 1. kötet (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2002., 2005.) és 2. kötet (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- Arab filozófia : szöveggyűjtemény. – Bővített kiadás. – Piliscsaba : PPKE BTK, 2000. – 230 p. – Egyetemi jegyzet
- A görög filozófia története. – Piliscsaba : PPKE BTK, 2002. (első kiadás 1997) – 575 p. – (Studia classica Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae. Series historica, ISSN 1585-1109 ; 4.)
- Yehuda ha-Levi: Kuzári – érvek és bizonyítékok könyve a megvetett vallás védelmében; ford., jegyz., utószó Maróth Miklós; Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézete, Piliscsaba 2004. – 210 p. (Documenta et monographiae Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, 2.)
- Problems in Arabic literature; szerk. Maróth Miklós; Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2004 (Acta et studia Avicenna Institute of Middle Eastern Studies)
- The correspondence between Aristotle and Alexander the Great. An anonymous Greek novel in letters in Arabic translation; Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2006 (Documenta et monographiae Avicenna Institute of Middle Eastern Studies)
- Az iszlám; Press Publica, Bp., 2007 (Változó világ)
- Az iszlám politikaelmélete. Terminológiai vizsgálat; szerk. Maróth Miklós; Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézete, Piliscsaba, 2009 (Acta et studia Avicenna Közel-kelet Kutatások Intézete)
- Muslim political theory. A comparative terminological investigation; szerk. Maróth Miklós; The Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2010 (Acta et studia. Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, 10.)
- Human dignity in the three revealed religions; szerk. Maróth Miklós; The Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2011 (Acta et studia Avicenna Institute of Middle Eastern Studies)
- Iszlám és politikaelmélet; Akadémiai, Bp., 2013 (Pont könyvek)
- Peritia linguarum. A vienne-i zsinat és a nyelvek oktatása; szerk. Maróth Miklós; Avicenna Közel-Kelet-kutató Intézet, Piliscsaba, 2013 (Studia philologica)
- Das Buch des Beweises; németre ford. és tan. Maróth Miklós; The Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2015 (Orientalia Christiana, 1.)
Jegyzetek
- ↑ magyar, https://avicenna-kkki.hu/wp-content/uploads/2018/06/Jeremi%C3%A1s-%C3%89va-%C3%96n%C3%A9letrajz.pdf
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. november 7.)
- ↑ https://www.ae-info.org/ae/User/Maróth_Miklós
- ↑ Maróth Miklós publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2019. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
- ↑ Maróth Miklós akadémikus az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület elnöke. Magyar Tudományos Akadémia, 2019. augusztus 1. [2019. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
Források
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 846–847. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 722. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Szakmai életrajz a Mindentudás Egyeteme honlapján
- Szakmai önéletrajz az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézetének honlapján
További információk
- Maróth Miklós az Union Académique Internationale elnöke (MTA honlap, Hírek szekció, 2007. június 12.)
- Maróth Miklóssal készült interjú a PPKE BTK honlapján, 2007. június 14.
- Bodnár M. István: Bizonytalan bizonyítások (recenzió a Die Araber und die antike Wissenschaftstheorie c. könyvhöz), BUKSZ, 1995. Tél, 408–415. o.
- Ritoók Zsigmond: Maróth Miklós: A görög filozófia története (recenzió) Magyar Tudomány, 2003/8, 1059. o.
- Veiszer Alinda. Alinda. Kulturális-közéleti beszélgetés Veiszer Alindával. Vendég: Maróth Miklós akadémikus. (videó). hír TV. (Hozzáférés ideje: 2015-11-13.)
- Ünnepi kötet Maróth Miklós hetvenedik születésnapja tiszteletére; szerk. Fodor György, Sarbak Gábor; Szent István Társulat, Bp., 2013
- More modoque. Die Wurzeln der europäischen Kultur und deren Rezeption im Orient und Okzident. Festschrift für Miklós Maróth zum siebzigsten Geburtstag; szerk. Fodor Pál et al.; Forschungszentrum für Humanwissenschaften der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Bp., 2013
- "Ora et labora". Maróth Miklós életpályája; riporter: Ézsiás Erzsébet; Lexica, Bp., 2017 (Magyar tudósok)