James Stewart (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(James Stewart (színész) szócikkből átirányítva)
James Stewart
Annex - Stewart, James (Call Northside 777) 01.jpg
Életrajzi adatok
Születési név James Maitland Stewart
Művésznév Jimmy Stewart
Született 1908. május 20.
Indiana, Pennsylvania
Elhunyt 1997. július 2.(89 évesen)
Los Angeles, Kalifornia
Sírhely Forest Lawn Memorial Park
Házastárs Gloria Hatrick (1949–1994)
Pályafutása
Iskolái Princetoni Egyetem
Aktív évek 19351991
Díjai
Oscar-díj Legjobb férfi főszereplő
Philadelphiai történet (1940)

James Stewart weboldala
James Stewart az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz James Stewart témájú médiaállományokat.

James Maitland Stewart (Indiana, 1908. május 20.Los Angeles, 1997. július 2.) Oscar-díjas amerikai színész.

Korai évek és karrier[szerkesztés]

James Maitland Stewart néven látta meg a napvilágot 1908. május 20.-án. Anyja, Elizabeth Ruth Johnson (1875-1953) kiváló zongorista és apja, Alexander Maitland Stewart (1871-1961), egy boltnak a tulajdonosa volt. Stewart, skót és ír származású, és református vallású volt. Ősei veteránok voltak, akik részt vettek az amerikai forradalomban, az 1812-es Brit-amerikai háborúban, és az Amerikai polgárháborúban.

1932-ben egy cserkészelőadáson játszott először amatőr színészként, miután a jónevű Princetoni Egyetem építészdiplomáját summa cum laude vette át. Évekig szobatársa és jó barátja volt Henry Fonda, akinek későbbi felesége, Margaret Sullavan, nem egyszer kérte őt partneréül. Jimmy Stewart – a háború előtt csak így emlegették ezt a „kissé affektáltan orrhangú, tétován lassú beszédű, nyakigláb mamlaszt” - 1935-ben szerződött le az MGM stúdióhoz. Az 1930-as években több felejthető filmben is szerepet kapott, majd az áttörést a Frank Capra-val való együttműködés hozta meg. 1939-ben a Mr. Smith Washingtonba megy c. filmjükkel arattak hatalmas sikert, amelyet tíz Oscar-díjra jelöltek, köztük Stewart jelölésével. Ám a szobrot csak a következő évben kapta meg a Philadelphiai történetben szereplő újságíró alakításáért. 1940-ben besorozták, ami nem volt ellenére, sőt szeretett volna bekerülni a Légierőbe.[1] A 192 centiméter magas színész két kilogrammal maradt alatta az ehhez elvárt 67 kilogrammnak, ezért ez első nekifutásra nem sikerült neki. Az MGM stúdiófőnök Louis B. Meyer heves tiltakozása ellenére azonban Stewart rávett egy sorozótisztet, hogy ismételjék meg a felvételi eljárást, másodszor "elfeledkezve" a mérlegelésről. A Légierő belépési papírjait így már - végül alig néhány nappal az Oscar-díj átvétele után - aláírhatta. Mivel saját kétüléses géppel rendelkezve már gyakorlott pilótának számított, repülőkadétként kezdte meg katonai pályafutását. Felettesei eleinte nem vállalták annak kockázatát, hogy Amerika egyik legnépszerűbb filmcsillaga megsérül, ezért repülőoktatói beosztást kapott az Egyesült Államokban. 1943 novemberében elégelték meg állandó nyaggatásait, és az amerikai 8. légi hadsereg Liberator típusú gépekkel repülő 445. bombázóezredéhez vezényelték századparancsnoknak, amely az angliai Tibenhamben (Norwich mellett) állomásozott. Itteni beosztása korántsem volt veszélytelen. Már három hónappal megérkezése után megkapta a Repülős Érdemkeresztet, mert egy ízben válságos helyzetben, erős légelhárítás közben egyben tartotta kötelékét. Összesen húsz bevetést repült, miközben viszonylag csekély volt a matematikai esély arra, hogy ilyen számú bevetést valaki túléljen egy bombázó legénységének tagjaként. Ennek megfelelően életét nagy valószínűséggel áthelyezése mentette meg 1944 márciusában. Nem messze Tibenhamtől, Old Buckenhamben lett ezredhadműveleti tiszt, ahol is a hadműveletek irányítását és a hajózó személyzetek eligazítását végezte. Júliusban újabb állomáshely következett: a 2. repülődandár hetheli főhadiszállása (alezredesként). Bevetési jelentések felvételét kapta feladatául és azt, hogy lelket öntsön a bevetésekről visszatérőkbe. Egykori tibenhami alakulata szeptemberben nagyobb veszteséget volt kénytelen elszenvedni, mint bármely addigi harcoló alakulat az amerikai légi hadviselés történetében. Katonaideje alatt a környezetében lévők nem győztek csodálkozni azon, hogy viselkedése mennyire azonos a filmvásznon látott stílusával: az életben is "öregemnek" szólította embereit, legerősebb kifejezésként pedig olyanokat használt, mint: "a kutyafáját!" vagy "tyű, a teremtésit!".

A háború után[szerkesztés]

Stewart 1945-ben leszerelt a hadseregből. A háború utáni első mozifilmje Az élet csodaszép lett, Frank Capra rendezésében. Noha a film bemutatásakor elég vegyes fogadtatásban részesült, ma már nincs olyan karácsony, amikor valamelyik tévécsatorna ne vetítené le. 1948 fordulópont volt életében: ekkor kezdődött négy filmen át tartó munkakapcsolata Alfred Hitchcockkal. Az első filmje, amiben szerepet kapott, A kötél volt. A stúdió vezetői eredetileg Cary Grantet szerették volna a film főszerepére, de Hitchcock kitartott Stewart mellett. A film mindvégig izgalmas, energikus alkotás, annak ellenére, hogy mindössze egy helyszínen játszódik.

Az ötvenes-hatvanas évek[szerkesztés]

Az 1950-es években Stewart az egykori nyakigláb vígjátékszínészből komoly drámaszínésszé fejlődött. Anthony Mann westernjeiben ő volt a saját igazáért küzdő, kisemmizett hős, Hitchcock filmjeiben pedig szembenéz saját démonaival, hogy szeretteit megmenthesse. Alakította Glenn Millert a zenészt, és pilótai tehetségét is megmutathatta a Szent Lajos város szelleme c. filmben, ahol Charles Lindberghet alakította. 1958-ban Stewart szakmailag abszolút a csúcson volt. Hitchcock őt kérte fel új filmje, a Szédülés főszerepére. A korabeli kritikusok a filmet zavaros, nehezen értelmezhető mozinak titulálták, nem is aratott osztatlan sikert. Az idő azonban a készítőket igazolta. A következő évben Stewart az Egy gyilkosság anatómiájában vállalt szerepet. Ezért a filmért kapta ötödik (és egyben utolsó) Oscar-jelölését. Az 1960-as évek már évek nem hoztak újabb nagy áttörést, de James Stewart így is számtalan filmben bizonyította tehetségét. Előtérbe kerültek a westernek: Two Rade Together, Aki megölte Liberty Valance-t, How The West Was Won, Cheyenne ősz, Firecreek stb. Az 1962-es Aki megölte Liberty Valance-t volt az első közös filmje John Wayne-nel.

Kései karrier és utóélet[szerkesztés]

Az 1970-es évektől kezdve Stewart egyre kevesebb szerepet vállalt, elsősorban tévéfilmben. 1976-ban újra együtt szerepelt John Wayne-nel, a következő években pedig szerepelt az Airport '77-ben, a Lassie varázsában és A nagy álom c. Humphrey Bogart-film remake-jében. 1985-ben az Amerikai Filmakadémia életműdíjjal tüntette ki Stewartot. 1997 februárjában kórházba szállították, a szabálytalan szívműködése miatt. Június 25-én az állapota fokozatosan romlott, a jobb lábában trombózis alakult ki, ami hét nappal később vérrög formájában átterjedt a tüdejére. 1997. július 2-án halt meg Los Angelesben, 89 éves korában. Halálát tüdőembólia okozta.

Sírja, a Los Angeles-i Forest Lawn nevű temetőben található meg.

Stewart magánélete[szerkesztés]

James Stewart 1949-ben vette feleségül Gloria Hatlick McLeant. Tőle két gyermeke született 1951-ben: Kelly és Judy. Korábban kapcsolatban volt Olivia de Havilland-del, az Elfújta a szél sztárjával.

Ismertebb filmjei[szerkesztés]

A 73-as winchester című filmben (1950)
Vertigo (1958)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a James Stewart (actor) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz James Stewart (színművész) témájú médiaállományokat.
  1. Miller, Donald L. A levegő urai - Amerikai bombázók a náci Németország ellen. Gabo Kiadó 2013. Fordította: Tábori Zoltán. ISBN 9789636897369