A vadnyugat hőskora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A vadnyugat hőskora
(How the West Was Won)
1962-es amerikai film

A vadnyugat hőskora c. film eredeti plakátja
A vadnyugat hőskora c. film eredeti plakátja
Rendező
  • John Ford
  • Henry Hathaway
  • George Marshall
  • Richard Thorpe
Producer
Műfaj western
Forgatókönyvíró
Főszerepben
Zene Alfred Newman
Operatőr
  • William H. Daniels
  • Milton R. Krasner
  • Charles Lang
  • Joseph LaShelle
Vágó Harold F. Kress
Jelmeztervező Walter Plunkett
Ron Talsky
Díszlettervező George W. Davis
William Ferrari
Addison Hehr
Gyártás
Gyártó Cinerama Releasing Corporation
Ország USA
Nyelv angol
Forgatási helyszín
Játékidő 146 perc
Költségvetés 14.483.000 dollár[1][2][3]
Forgalmazás
Forgalmazó Metro-Goldwyn-Mayer
BemutatóUSA 1963. Február 20.
Magyarország 1979. július 12.
Díj(ak) Oscar-díj
Korhatár12 II. kategória (F/7801/J)
Bevétel 50.000.000 dollár[3]
További információk
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A vadnyugat hőskora témájú médiaállományokat.

A vadnyugat hőskora (How the West Was Won) egy 1962-ben bemutatott amerikai western filmdráma, John Ford, Henry Hathaway, George Marshall és Richard Thorpe rendezésével. A film narrátora Spencer Tracy. A filmet a magyarországi mozikban 1979-ben mutatták be, dupla lemezes DVD kiadványban megjelent.

Cselekménye[szerkesztés]

A monumentális történelmi film a Prescott család nemzedékeinek sorsán keresztül regéli el a vadnyugat történetének főbb fordulópontjait. Zebulon Prescott és családja az 1830-as években indul nyugatnak a nemrég megnyitott Erie-csatornán egy jobb élet, dús termőföldek és határtalan lehetőségek reményében. A család idősebb leánygyermeke, Lilith egyáltalán nem vágyik a telepesek életének vadromantikájára, őt a finom ruhák és a fényűző lokálok vonzzák, így amint teheti, a zenés-táncos színpadon keresi boldogulását, ahol egy jóképű szerencsejátékosnak hamar megakad rajta a szeme. Lilith húga, Eve egy prémvadász felesége lesz, akivel farmot épít, és gazdálkodni kezdenek. Az ő egyik fiúk, Zeb viszi tovább a történet fonalát, aki az északi seregben harcol a polgárháborúban, majd a nagy nyugati vasútépítésnél igyekszik fenntartani a békét az indiánokkal, később pedig egy határvidéki városban a banditák elleni harcból is kiveszi a részét.

Epizódok[szerkesztés]

A film öt, egymástól különálló epizódban mutatja be a Prescott család ötven évnyi történetét, egyben a Vadnyugat meghódítását és benépesítését.

  • A folyók (The rivers) - 1839-ben játszódik: "Ma már e táj minden részét saját nevén, jól megkülönböztethetően rajzolják rá a térképre, ám valaha mindez egyetlen összefüggő egységet jelentett a természet és a benne élő emberek, az őslakosok számára. Alig több, mint öt nemzedékkel egy és egynegyed századdal ezelőtt ezt a földet csak úgy nevezték: a Nyugat. Csupán egy maroknyi fehér ember ismerte ki itt magát. A trapperek, akik a hódokra vadászva, magányosan járták be a határtalan térségeket. A hegyi emberek, ahogy a keletiek emlegették őket, különös férfiak voltak. Jim Bridger, Kit Carson vagy Linus Rawlings indiánobbak voltak a született indiánoknál is. Szabadon éltek a saját törvényeik szerint. Mint a szélsodorta felhők, sehol nem időztek sokáig és soha nem telepedtek le véglegesen. Mokaszinjaik és patkolatlan lovaik patái nem hagytak maradandó nyomot e tájban. Akárcsak az indiánok, akikkel békében megfértek, nem akartak többet, mint amit találtak, de azt egészen: a hegyeket, az erdőket, ezt a vad vidéket, amely öröknek tűnt, mint a csillagok, és mint az igazság és a bűn fogalma. Távolról a hegyláncokon és a hullámzófülű prériken túlról érkeztek ide: Keletről, ahol hozzájuk hasonlóan nyughatatlan emberek éltek, de őket másfajta vágyak hajtották. Ha ők egy hegygerincre néztek, csak a vízválasztó vonalat látták. Ha az erdőre néztek, csak az épület gerendákat. Ha a füves síkságra, csak a leendő szántóföldet látták. Céljait és ösztöneik őket is Nyugat felé vonzották, azóta, hogy az első angol telepesek megalakították Jamestown-t. Aztán egy napon egy férfi, DeWitt Clinton arra gondolt, születhetne egy új folyó, elképzelt egy vizi utat, amely Nyugat felé vezet, és mivel az amerikaiak nem kedvelik a terméketlen álmodozást, munkához látott, és 1825-ben megnyilt az Erie csatorna, amely a Hudson-folyót összekötötte a nagy tavak egyikével, az Erie-tóval. Mindazok, akik a szűz földek és az új élet után sóvárogtak, végre megtalálták az odavezető utat és el is indultak rajta."
  • A mezők (The plains) - 1851-ben játszódik: "A Nyugatra vezető ösvény sem volt könnyebb, mint az igaz szerelem útja. Ezzel nemcsak a természet gördített akadályokat a vándorok elé, hanem a háború is. Nyugtalanság és indulat parázslott mindenütt a mexikói határvidéken. Sok amerikai köztük Illinois kongresszusi képviselője, Lincoln is ellenezte. 1846-ban mégis kitört a háború, aminek eredményeként hatalmas, új területekkel gyarapodott az Unió, s olyan pompázatos spanyol nevekkel gazdagodott, mint a Rio Grande, Santa Fe, Albuquerque, El Paso. A legragyogóbb zsákmány azonban Kalifornia volt, amely egy 15. századi spanyol lovagregényben leírt igazgyöngyökben és aranyban gazdag szigetről kapta a nevét. 1848-ban történet, hogy Sutter's Mill-nél egy férfi olyasmire bukkant, amit nem is keresett. "Arany!" rikkantotta el magát meglepetten, s kiáltása elhallatszott a földrész minden zugába, Boston-ba, New York-ba, Savannah-ba, de meghallották Londonban, Párizsban, Berlinben is. Ám a kiáltás sehol sem talált olyan élénk visszhangra, mint a nyüzsgő kereskedő városban, St. Louis-ban, amely akkor a legzajosabb, legzüllöttebb és legrátartibb amerikai település volt New York-tól nyugatra."
  • A polgárháború (The Civil War) - 1861 és 1865 között játszódik: "A fiatal Amerika nemcsak a Kelet és a Nyugat Unióját jelentette, az északi és a déli államok szövetségét is, ami azonban egyre inkább gyengült. Abraham Lincoln, ekkor már nem kongresszusi képviselő, csak vidéki ügyvéd, fölismerte, hogy a Dél a maga képére akarja formálni a rabszolgatartás kérdésében még el nem kötelezett, újonnan alakult nyugati államokat. Ezért ismét a politika küzdőterére lépett. 1858-tól, amikor még két éve volt az elnökválasztásig, azt hangoztatta, hogy "a szabad Nyugatnak szabadnak is kell maradnia." "Az önmagával meghasonlott ház nem állhat fenn" - hirdette. A Dél azonban félve hatalma és befolyása elvesztésétől megpróbálta elodázni az elkerülhetetlent. Tucatnyi nyugati városban szították a lázadás szellemét, és lassan beért a polgárháború keserű gyümölcse. 1862. Április 6-án estére elhallgattak az egész napon át bömbölő ágyúk. Nyugtalan csend borul Shiloh-ban, az erdő közepén álló kis imaházra. Ezen a vasárnapon sok férfi találkozott Istenével, de nem a templomban."
  • A vasút (The Railroad) - 1868-ban játszódik: Miközben Észak és Dél eltávolodott egymástól, Kelet és Nyugat között megszületett az összeköttetés: a történelem legmerészebb postaszolgálata, a Pony Express révén. Nyolcvan lovas ült állandóan nyeregben, vágtattak éjjel-nappal, jó és rossz időben. Missouri és Sacramento között ingáztak. Az egyik Keletre, a másik Nyugatra száguldott, s így napokra csökkentették a kézbesítés, addig hónapokra rugó időtartamát. Fegyvert nem viseltek, hogy ezzel is csökkentsék a súlyt. Ugyanezért a levelekért, amelyeket öt dollárért vittek el, ugyancsak vékony papírra kellett írni. Csak a bátorságukra, a leleményességükre és a gyorsaságukra számíthattak, az ellenséges indiánok, a banditák és az időszakos áradások leküzdésében. De már létezett az üzenetközvetítésnek egy gyorsabb módja is, építették az országot átszelő telegráf-hálózatot. Az indiánok új szórakozást találtak: hosszan hallgatták a póznákhoz szorított füllel az éneklő drótok zizegését. A másik újdonság az acélsíneken érkező vasparipa. A földmérőknek félelmetes természeti akadályokon át kellett kijelölniük a pálya nyomvonalát, a Sziklás-hegységen és a Sierra-kon keresztül. De az egymást követő hegyvonulatok sem tudták megakadályozni ezt a gigantikus versenyt, amit a két nagy társaság vívott egymással és a mérföldekkel, hogy a két vonal mielőbb találkozzon: Az egyik a Central Pacific Sacramento-tól indult Kelet felé a Sierra-kon át, a másik a Union Pacific Omaha-ból indult Nyugat felé a prérin és a Sziklás-hegységen át. A versenynek komoly tétje volt: a kisajátított hatalmas földterületek a pálya két oldalán, mert ezek a földek hamarosan milliókat fognak érni."
  • A törvényen kívüliek (The Outlaws) - 1889-ben játszódik: "A vasút megváltoztatta az életet azokon a vidékeken, ahol áthaladt. Több száz mérföldnyi távolságból hatalmas csordákat hajtottak a vasútállomásokra, hogy onnan vagonokban szállítsák az állatokat a keleti piacokra. Kerítések nöttek ki a földből, terelőösvényeket tapostak szélesre és fellángolt az ellenségeskedés a cowboyok és a telepesek között. A vitából mindig az került ki győztesen, aki gyorsabban tudta elsütni a fegyverét, hacsak nem akadt valaki, aki elszántan kiállt a törvények betartása mellett. A pásztor és a nyáj általában idillikus képzeteket keltenek, de nem a cowboyokban. Az ő szemükben a nyáj csupán az értékes fű elpusztítója volt, s ha az emberélet kevesebbet ér, mint a fű, a pásztor megölése nem is számít bűnnek, s ha a mellén bádogcsillagot viselő ember mégis annak tartja, sok ellenféllel találja magát szemközt. De lassan eljárt az idő a Desperado-k, a lóhátról lövöldöző banditák fölött, mert egyre több polgár követelte meg a törvények tiszteletét, és ezért harcolni és készek voltak. A vadnyugaton a poros gerendavárosokban már arról kezdtek álmodozni, hogy ugyanolyan kifinomult nagyvárossá fejlődhetnek, mint az előkelő San Francisco, amely nemrég még a bűnözők fészke volt, s íme, most már árverési csarnokkal rendelkeznek."

A történet végén képsorok láthatók az egykori vadnyugat az 1960-as évekre immár benépesített és civilizált vidékéről, többek között légiképsor a Hoover-gátról és Los Angeles autópályáiról.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész Magyar hang
Narrátor (hangja) Spencer Tracy Mohai Gábor
Eve Prescott Rawlings Carroll Baker Tóth Ildikó
Lou Ramsey seriff Lee J. Cobb Makay Sándor
Jethro Stuart Henry Fonda Varga Tamás
Julie Rawlings Carolyn Jones Málnai Zsuzsa
Zebulon Prescott Karl Malden Dobránszky Zoltán
Cleve Van Valen Gregory Peck Vass Gábor
Zeb Rawlings George Peppard Selmeczi Roland
Roger Morgan Robert Preston Cs. Németh Lajos
Lilith `Lily` Prescott Debbie Reynolds Kisfalvi Krisztina
Linus Rawlings James Stewart Szokolay Ottó
Charlie Gant Eli Wallach Kiss Gábor
William Tecumseh Sherman tábornok John Wayne Uri István
Mike King Richard Widmark Várkonyi András
Dora Hawkins Brigid Bazlen Ullmann Zsuzsa
Jeb Hawkins ezredes Walter Brennan Makay Sándor
Lilith ügyvédje David Brian ?
Peterson káplán Andy Devine Pataky Imre
Abraham Lincoln Raymond Massey (néma szerep, nem szólal meg)
Rebecca Prescott Agnes Moorehead Várnagy Katalin
Ulysses S. Grant tábornok Harry Morgan Kiss Gábor
Agatha Clegg Thelma Ritter Bókai Mária
Helyettes fűtő Mickey Shaughnessy ?
Dezertőr konföderációs Russ Tamblyn ?
Mr. Huggins Jay C. Flippen Antal László
Parson Alec Harvey Tudor Owen Galamb György
Lilith időskorában Debbie Reynolds Tímár Éva

Díjak és jelölések[szerkesztés]

Oscar-díj

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sheldon Hall, Epics, Spectacles, and Blockbusters: A Hollywood History Wayne State University Press, 2010 p 164
  2. Andrea LeVasseur, Allmovie: How the West was Won – Synopsis. amctv.com
  3. a b How the West was Won (1962) – Box office / business. IMDb.com

Források[szerkesztés]