Bak (település)
| Bak | |||
 | |||
| Bak panorámaképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Károly[1] | ||
| Irányítószám | 8945 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1528 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 68,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 50′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 50′ 40″ | |||
 Bak
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Bak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Bak község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja. A településen polgárőrség működik.[3]
Fekvése
Bak a következő módokon közelíthető meg:
- Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Sárhida és Baktüttös között található.
- Közúton: A község a 75-ös (Keszthely–Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa–Vasvár) számú főút kereszteződésében fekszik. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával és Budapesttel is.
Története
Bak első említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta. V. István visszavedte az apátságtól, de később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban már mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt tartott. Bak földesura az Ördög család, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században többször, 1600 után sokszor dúlták fel a törökök a várost, amely így nagyban elnéptelenedett.
1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak itt létre. A korábban mezővárosi jogokkal bíró település, így a 18. század során visszasüllyedt egy falu szintjére. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, teljesen leégett.
1898-ban épült meg a településen a Csáktornya–Zalaegerszeg–Ukk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, 1935-től pedig autóbusz is jár a településre.
A második világháború során sok baki származású katona esett el, de jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakosságot hurcolták el a településről megsemmisítőtáborokba.
A háborút követően nagyban nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, biztosítva a helyiek munkahelyét. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turizmusa nagyban nőtt. 1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn történt gázkitörés miatt kellett több napra a falut kitelepíteni.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1628 | 1594 | 1578 | 1572 | 1584 | 1540 | 1528 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, cigány 2,16%, német 0,93%. 64,7% római katolikusnak, 1,04% reformátusnak, 4,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,1% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Faluház (Makovecz Imre tervezése)
- Római katolikus templom
Érdekesség
Egyike az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (3,2 km átmérő, elfogadva: 1988 óta).
Jegyzetek
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
