1967-es Formula–1 monacói nagydíj
 1967-es monacói nagydíj | |
| Az évad 2. versenye a 11-ből az 1967-es Formula–1 világbajnokságon. | |
.jpg) | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 1967. május 7. |
| Hivatalos elnevezés | XXV. Grand Prix Automobile de Monaco |
| Helyszín | Circuit de Monaco, Monaco |
| Versenypálya | 3,145 km |
| Táv | 314,500 km |
| Körök | 100 |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Jack Brabham(Brabham-Repco) |
| Idő | 1:27,6 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző | .svg){kind=small} Jim Clark(Lotus-Climax) |
| Idő | 1:29,5 (38. a(z) 100-ból) |
| Dobogó | |
| Első |  Denis Hulme(Brabham-Repco) |
| Második | Graham Hill (Lotus-BRM) |
| Harmadik | Chris Amon (Ferrari) |
Az 1967-es Formula–1 világbajnokság második futama a monacói nagydíj volt, 1967. május 7-én Monte-Carlo szűk utcáin zajlott.
Futam
[szerkesztés]Lorenzo Bandini a pénteki edzésen összetörte autóját, a szerelők egész éjjel dolgoztak rajta. Brabham, Bandini és Surtees indult az első három helyről.
A futamon Bandini az első sorból kilőtt, a többiek szinte állva maradtak. Motorjából folyt az olaj, végig folyt a pályán, a kikötői S-kanyar életveszélyesé vált, Jim Clark, McLaren és Siffert meg is csúsztak rajta. Clark kétszer a pálya szélének ütközött, rajta kívül Stewart, Rindt, Siffert, Surtees, Courage is kénytelen volt feladni a versenyt. Hulme vezetett, Bandini a harmadik helyen követte, a 82. körben a kikötőnél autója megcsúszott, kigyulladt, a versenyzőt három percig nem tudták kimenteni a lángokból. Tévénézők milliói látták a tragédiát. Bandini három nap múlva belehalt sérülésébe.
Denis Hulme első nagydíját nyerte.
| Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Futott körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 9 | Denny Hulme
|
Brabham-Repco | 100 | 2:34:34,3 | 4 | 9 |
| 2 | 14 | Graham Hill
|
Lotus-BRM | 99 | + 1 kör | 8 | 6 |
| 3 | 20 | Chris Amon
|
Ferrari | 98 | + 2 kör | 14 | 4 |
| 4 | 16 | Bruce McLaren
|
McLaren-BRM | 98 | + 3 kör | 10 | 3 |
| 5 | 11 |  Pedro Rodríguez
|
Cooper-Maserati | 96 | + 4 kör | 16 | 2 |
| 6 | 5 | Mike Spence
|
BRM | 96 | + 4 kör | 12 | 1 |
| Kiesett | 18 |  Lorenzo Bandini
|
Ferrari | 81 | Végzetes baleset | 2 | |
| Kiesett | 6 | Piers Courage
|
BRM | 64 | Kipördülés | 13 | |
| Kiesett | 12 | Jim Clark
|
Lotus-Climax | 42 | Felfüggesztés | 5 | |
| Kiesett | 7 | John Surtees
|
Honda | 32 | Motorhiba | 3 | |
| Kiesett | 17 |  Jo Siffert
|
Cooper-Maserati | 31 | Olajnyomás | 9 | |
| Kiesett | 4 | Jackie Stewart
|
BRM | 14 | Differenciál | 6 | |
| Kiesett | 10 |  Jochen Rindt
|
Cooper-Maserati | 14 | Váltó | 15 | |
| Kiesett | 23 |  Dan Gurney
|
Eagle-Weslake | 4 | Benzinpumpa | 7 | |
| Kiesett | 2 |  Johnny Servoz-Gavin
|
Matra-Ford | 4 | Befecskendező | 11 | |
| Kiesett | 8 | Jack Brabham
|
Brabham-Repco | 0 | Motorhiba | 1 | |
| NK | 15 | Bob Anderson
|
Brabham-Climax | Nem kvalifikált | |||
| NK | 1 | Jean-Pierre Beltoise
|
Matra-Ford | Nem kvalifikált | |||
| NK | 22 | Richie Ginther
|
Eagle-Climax | Nem kvalifikált |
Statisztikák
[szerkesztés]Vezető helyen:
- Lorenzo Bandini : 1 (1)
- Denny Hulme : 90 (2-5 / 15-100)
- Jackie Stewart : 9 (6-14)
Denny Hulme 1. győzelme, Jack Brabham 10. pol pozíció , Jim Clark 24. (R) leggyorsabb köre.
- Brabham 7. győzelme.
Jean-Pierre Beltoise és Johnny Servoz-Gavin első, Richie Ginther utolsó versenye.
Források
[szerkesztés]- A Formula–1 hivatalos oldala Archiválva 2014. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Előző nagydíj: 1967-es Formula–1 dél-afrikai nagydíj |
FIA 1967-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1967-es Formula–1 holland nagydíj |
| Előző nagydíj: 1966-os Formula–1 monacói nagydíj |
Formula–1 monacói nagydíj | Következő nagydíj: 1968-as Formula–1 monacói nagydíj |
