1961-es Formula–1 amerikai nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
USA 1961-es amerikai nagydíj
Az évad 8. versenye a 8-ból
az 1961-es Formula–1 világbajnokságon.
Watkins Glen International Circuit Map.png
Versenyadatok
Dátum 1961. október 8.
Hivatalos elnevezés IV. United States Grand Prix
Helyszín Watkins Glen, New York, Amerikai Egyesült Államok
Versenypálya 3,78 km
Táv 378,00 km
Körök 100
Időjárás napos
Pole-pozíció
Versenyző Ausztrália Jack Brabham
(Cooper-Climax)
Idő 1:17,0
Leggyorsabb kör
Versenyző Ausztrália Jack Brabham
(Cooper-Climax)
Idő 1:18,2 (28. a(z) 100-ból)
Dobogó
Első UK Innes Ireland
(Lotus-Climax)
Második USA Dan Gurney
(Porsche)
Harmadik UK Tony Brooks
(BRM-Climax)

Az 1961-es Formula–1-es világbajnokság szezonzáró futama az amerikai nagydíj volt.

Futam[szerkesztés]

Mivel a Ferrari már mindkét bajnokságot megnyerte, úgy döntöttek, nem vesznek részt a szezonzáró amerikai nagydíjon, amelyet első alkalommal rendezték a New York állambeli Watkins Glenben. Brabham szerezte meg a pole-t Graham Hill, Moss és McLaren előtt.

A rajt után Moss vezetett Brabham előtt, míg Ireland a nyolcadik helyről harmadiknak jött fel. A verseny első felében Moss és Brabham harcolt az esőségért, de Brabhamnek a 45. körben túlmelegedés miatt ki kellett állnia. Moss vezette a következő 12 kört, de ekkor kiesett mechanikai probléma miatt. Ezzel Ireland került az élre, de üzemanyag-nyomása nem volt megfelelő. Üldözői szintén problémával küzdöttek: Hillnek meg kellett állnia, mivel gyújtómágnese levált, majd Roy Salvadori tűnt lehetséges győztesnek, neki azonban az egyik csapágya ment tönkre. Irelandnek végül sikerült eljutnia a célvonalig és győzött (a gyári Lotus csapat első győzelmét szerezte) Gurney, valamint Brooks előtt.

Phil Hill 34 ponttal lett világbajnok, míg csapattársa, von Trips 33 pontot szerzett monzai halálos balesetéig. Moss 21 ponttal az egyéni bajnokság harmadik helyén végzett. A konstruktőri bajnokságot a Ferrari nyerte 45 ponttal a Lotus (35) és a Porsche (22) előtt

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Futott körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 15 UK Innes Ireland Lotus-Climax 100 2:13'45,8 8 9
2 12 USA Dan Gurney Porsche 100 +4,3 7 6
3 5 UK Tony Brooks BRM-Climax 100 +49,0 5 4
4 2 Új-Zéland Bruce McLaren Cooper-Climax 100 +58,0 4 3
5 4 UK Graham Hill BRM-Climax 99 +1 kör 2 2
6 11 Svéd Jo Bonnier Porsche 98 +2 kör 10 1
7 14 UK Jim Clark Lotus-Climax 96 +4 kör 6
8 6 USA Roger Penske Cooper-Climax 96 +4 kör 16
9 16 kanada Peter Ryan Lotus-Climax 96 +4 kör 13
10 3 USA Hap Sharp Cooper-Climax 93 +7 kör 17
11 21 Belgium Olivier Gendebien Lotus-Climax 92 +8 kör 15
Kiesett 19 UK Roy Salvadori Cooper-Climax 96 Motorhiba 12
Kiesett 17 USA Jim Hall Lotus-Climax 76 Üzemanyag-szivárgás 18
Kiesett 26 USA Lloyd Ruby Lotus-Climax 76 Elektromágnes 19
Kiesett 7 UK Stirling Moss Lotus-Climax 58 Motorhiba 3
Kiesett 1 Ausztrália Jack Brabham Cooper-Climax 57 Túlhevülés 1
Kiesett 22 USA Masten Gregory Lotus-Climax 23 Váltó 11
Kiesett 60 USA Walt Hansgen Cooper-Climax 14 Baleset 14
Kiesett 18 UK John Surtees Cooper-Climax 0 Motorhiba 9
Vi 23 UK Ken Miles Lotus-Climax

A világbajnokság végeredménye[szerkesztés]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. USA Phil Hill 34 (38) 1. Olasz Ferrari 45 (52)
2. Német Wolfgang von Trips 33 2. UK Lotus-Climax 35
3. UK Stirling Moss 21 3. Német Porsche 22 (23)
4. USA Dan Gurney 21 4. UK Cooper-Climax 14 (18)
5. USA Richie Ginther 16 5. UK BRM-Climax 7
6. UK Innes Ireland 12 6. UK Ferguson-Climax 0
7. UK Jim Clark 11 7. UK Lotus-Maserati 0
8. Új-Zéland Bruce McLaren 11 8. UK Emeryson-Maserati 0
9. Olasz Giancarlo Baghetti 9 9. Olasz De Tomaso-Osca 0
10. UK Tony Brooks 6 10. Olasz De Tomaso-Alfa Romeo 0

(A teljes lista)

Statisztikák[szerkesztés]

Vezető helyen:

  • Stirling Moss: 30 (1-5 / 16 / 24-25 / 34-35 / 39-58)
  • Jack Brabham: 28 (6-15 / 17-23 / 26-33 / 36-38)
  • Innes Ireland: 42 (59-100)

Innes Ireland egyetlen győzelme, Jack Brabham 5. pole-pozíciója, 5. leggyorsabb köre.

  • Lotus 5. győzelme.

Stirling Moss utolsó versenye, 67 nagydíjon indult R, 16-szor nyert, 1955-töl négyszer második, háromszor harmadik lett a világbajnokságon.

Olivier Gendebien és Tony Brooks utolsó versenye.

Források[szerkesztés]


Előző nagydíj:
1961-es Formula–1 olasz nagydíj
FIA 1961-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1962-es Formula–1 holland nagydíj
Előző nagydíj:
1960-as Formula–1 amerikai nagydíj
Formula–1 amerikai nagydíj Következő nagydíj:
1962-es Formula–1 amerikai nagydíj