1963-as Formula–1 monacói nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 1963-as monacói nagydíj
Az évad 1. versenye a 10-ből
az 1963-as Formula–1 világbajnokságon.
Monte Carlo track (1963-1972).jpg
Versenyadatok
Dátum 1963. május 26.
Hivatalos elnevezés XXI. Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monaco
Versenypálya 3,145 km
Táv 314,500 km
Körök 100
Időjárás száraz
Pole-pozíció
Versenyző Egyesült Királyság Jim Clark
(Lotus-Climax)
Idő 1:34,3
Leggyorsabb kör
Versenyző Egyesült Királyság John Surtees
(Ferrari)
Idő 1:34,5 (100. a(z) 100-ból)
Dobogó
Első Egyesült Királyság Graham Hill
(BRM)
Második USA Richie Ginther
(BRM)
Harmadik Új-Zéland Bruce McLaren
(Cooper-Climax)

A monacói nagydíj volt az 1963-as Formula–1 világbajnokság szezonnyitó futama, amelyet 1963. május 26-án rendeztek meg a monacói városi pályán.

Futam[szerkesztés]

Az időmérő edzésen Jim Clark szerezte meg a pole pozíciót, de a rajtnál mindkét BRM megelőzte. A második helyről induló Graham Hill vette át a vezetést csapattársa, Richie Ginther előtt. Clark a harmadik pozícióba esett vissza, őt John Surtees, Bruce McLaren és Innes Ireland követte. Az 5. körben Clark elment Ginther mellett, és üldözőbe vette Hillt. Kettejük között éles csata bontakozott ki a 18. körig, amikor Clarknak sikerült átvenni tőle a vezetést. Hill megpróbálta visszavenni tőle a helyet, de Clark fokozatosan meglépett tőle. A következő körben Surtees meg tudta előzni Ginthert, majd az 56. körben Hill mellett is elment, és ezáltal feljött a második pozícióba. Hill ezután ismét harcba szállt elvesztett helyéért, amit hamarosan vissza is szerzett. Nem sokkal később Surtees az olajnyomás csökkenése miatt lelassult. A 79. körben Clark váltója felmondta szolgálatot, és kiállni kényszerült, átadva Hillnek a vezetést és a győzelmet. Ginther második helyével a BRM kettős győzelmet szerzett, míg McLaren harmadikként fejezte be a versenyt a Cooperrel, miután megelőzte a lassú Surteest.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 6 Egyesült Királyság Graham Hill BRM 100 2h41:49,7 2 9
2 5 USA Richie Ginther BRM 100 + 4,6 4 6
3 7 Új-Zéland Bruce McLaren Cooper-Climax 100 + 12,8 8 4
4 21 Egyesült Királyság John Surtees Ferrari 100 + 14,1 3 3
5 8 Dél-Afrika 1928-1994 Tony Maggs Cooper-Climax 98 + 2 kör 10 2
6 10 Egyesült Királyság Trevor Taylor Lotus-Climax 98 + 2 kör 9 1
7 11 Svédország Jo Bonnier Cooper-Climax 94 + 6 kör 11
8 9 Egyesült Királyság Jim Clark Lotus-Climax 78 Váltóhiba 1
9 3 Ausztrália Jack Brabham Lotus-Climax 77 Váltóhiba 16
Ki 14 Egyesült Királyság Innes Ireland Lotus-BRM 40 Baleset 5
Ki 20 Belgium Willy Mairesse Ferrari 37 Váltóhiba 7
Ki 17 Franciaország Maurice Trintignant Lola-Climax 34 Kuplung 14
Ki 4 USA Dan Gurney Brabham-Climax 25 Differenciálmű 6
Ki 12 USA Jim Hall Lotus-BRM 20 Váltóhiba 13
Ki 25 Svájc Jo Siffert Lotus-BRM 3 Motorhiba 12
NI 15 Új-Zéland Chris Amon Lola-Climax Trintignant versenyzett az autóval (15)
NK 24 Franciaország Bernard Collomb Lotus-Climax

Statisztikák[szerkesztés]

  • A versenyen vezettek: Graham Hill 39 kör (1–17. és 79–100.) és Jim Clark 61 kör (18–78.).

Chris Amon első versenye.

Források[szerkesztés]


Előző nagydíj:
1962-es Formula–1 dél-afrikai nagydíj
FIA 1963-as Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1963-as Formula–1 belga nagydíj
Előző nagydíj:
1962-es Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
1964-es Formula–1 monacói nagydíj