Ugrás a tartalomhoz

„Szudán” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
MelancholieBot (vitalap | szerkesztései)
28 792 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: pnb:سوڈان
→‎Élővilág, természetvédelem: az angol Wikipédia nyomán
82. sor: 82. sor:
Észak-Szudán a [[Szahara|Szaharához]] tartozik, de [[Kartúm]]tól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Északon kevés az [[eső]], és szabálytalan időközökben hullik. Az [[esős évszak]] az ország középső részén 2-3 hónapig, délen viszont már 6-8 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Északon egész évben északkeleti szelek fújnak, délen az esős évszakban a délnyugati szél az uralkodó. Itt a nyári, csapadékos hónapokban alacsonyabb a hőmérséklet. A déli [[Dzsuba|Dzsubában]] a januári középhőmérséklet 28 °C, a júliusi 25 °C. Az évi csapadékmennyiség 950 mm. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
Észak-Szudán a [[Szahara|Szaharához]] tartozik, de [[Kartúm]]tól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Északon kevés az [[eső]], és szabálytalan időközökben hullik. Az [[esős évszak]] az ország középső részén 2-3 hónapig, délen viszont már 6-8 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Északon egész évben északkeleti szelek fújnak, délen az esős évszakban a délnyugati szél az uralkodó. Itt a nyári, csapadékos hónapokban alacsonyabb a hőmérséklet. A déli [[Dzsuba|Dzsubában]] a januári középhőmérséklet 28 °C, a júliusi 25 °C. Az évi csapadékmennyiség 950 mm. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
=== Élővilág, természetvédelem ===
=== Élővilág, természetvédelem ===
Az [[elsivatagosodás]] komoly probléma Szudánban. A [[talajerózió]] is aggodalmat kelt.A [[mezőgazdaság]] terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a [[talajvíz]] szintjét.
A vadállományt veszélyezteti a [[vadászat]]. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: [[tarvarjú]], a [[szélesszájú orrszarvú]], [[vörös tehénantilop]], karcsú szarvú [[gazella]], [[közönséges cserepesteknős]].A szaharai [[oryx]] már nem él vadon.
==== Nemzeti parkjai ====
==== Nemzeti parkjai ====
Szudánban 12 nemzeti park található:
Szudánban 12 nemzeti park található<ref>http://www.economy-point.org/national-park-in-the-sudan/</ref>:
* Badinglo
* Badinglo
* Boma
* Boma
94. sor: 96. sor:
* Southern
* Southern
* Suakin Archipelago
* Suakin Archipelago
<!--
==== Természeti világörökségei ====
==== Természeti világörökségei ====
Jelenleg nincs ilyen.
-->

== Történelem ==
== Történelem ==


A lap 2009. szeptember 15., 13:20-kori változata

Sablon:Ország

Szudán Afrika legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén. Észak-déli kiterjedése több mint 2000 km.

Földrajz

Szudán domborzati térképe

Domborzat

Az ország nyugati részét hatalmas homokkő táblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország középső részén a Nubah-hegység (1460 m). A csádi határ mentén a Darfúr 800-1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba.

Vízrajz

Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. 2000 km-es észak-déli kiterjedése következtében kitűnően érvénybe jutnak a földrajzi övek a trópusi őserdőtől a sivatagig. Legmagasabb pontja: Kinyeti (3187 m). Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen, az ugandai határon lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam. A déli Szudd, a világ egyik legnagyobb mocsárvidéke, a Fehér-Nílus rendszeres évi áradásai nyomán jött létre.

Éghajlat

Észak-Szudán a Szaharához tartozik, de Kartúmtól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Északon kevés az eső, és szabálytalan időközökben hullik. Az esős évszak az ország középső részén 2-3 hónapig, délen viszont már 6-8 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Északon egész évben északkeleti szelek fújnak, délen az esős évszakban a délnyugati szél az uralkodó. Itt a nyári, csapadékos hónapokban alacsonyabb a hőmérséklet. A déli Dzsubában a januári középhőmérséklet 28 °C, a júliusi 25 °C. Az évi csapadékmennyiség 950 mm. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.

Élővilág, természetvédelem

Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét. A vadállományt veszélyezteti a vadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős.A szaharai oryx már nem él vadon.

Nemzeti parkjai

Szudánban 12 nemzeti park található[1]:

  • Badinglo
  • Boma
  • Dinder
  • Berg-Hassania
  • Lantoto
  • Nimule
  • Radom
  • Shambe
  • Southern
  • Suakin Archipelago

Történelem

lásd még Núbia szócikk

Bővebben: Szudán történelme

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt. Ma azonban nem ez van hatályban, hanem egy átmeneti alkotmány, amelyet a békeszerződésben megállapított 6 éves, átmenti időszakra alkottak meg. Az akkor kijelölt irányelveknek megfelelően áll össze jelenleg a parlament. Elvileg 2009 nyarán kellene választásokat tartani az országban, de jelenleg (2009. március) kérdéses, megtartják-e.

Az elnököt a nép választja meg 5 évre. Minden 18 év feletti ember szavazhat.

2005 óta kormányzó Nemzeti Kongresszuspárt (NCP) és a Szudáni Nép Felszabadulási Mozgalom (SPLM) megállapodtak egy szabad választásban 2008 és 2009 között valamikor.

Elnökök

Név Elnökként
Hivatalának kezdete Hivatalának vége Hatalomra jutása
Legfelsőbb tanács 1956. január 1. 1958. november 17. Puccs
Ibrahim Abbud 1958. november 17. 1964. november 15. Választás
Sir al-Khatim al-Khalifah 1964. november 16. 1964. december 3. Választás
Legfelsőbb bizottság 1964. december 3. 1965. június 10. Választás
Ismail al-Azhari 1965. június 10. 1969. május 25. Puccs
Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1969. május 25. 1971. július 19. Választás
Babiker al-Nur Osman 1971. július 19. 1971. július 22. Puccs
Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1971. július 22. 1977 Választás
Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1977 1983. április választás
Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1983. április 1985. április 6. Puccs
Abdel Rahman Swar al-Dahab 1985. április 6. 1986. május 15. Választás
Ahmad al-Mirghani 1986. május 6. 1989. június 30. Puccs
Omar Hassan Ahmad al-Bashir 1989. június 30. 1996 Választás
Omar Hassan Ahmad al-Bashir 1996 2001 Választás
Omar Hassan Ahmad al-Bashir 2001 - -

Politikai pártok

Közigazgatási felosztás

Szudánt 26 tagállam alkotja:

  1. Észak (Ash Shamaliyah)
  2. Nílus-folyó (Nahr an Nil)
  3. Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar)
  4. Észak-Dárfúr (Shamal Dárfúr)
  5. Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan)
  6. Kartúm (Al Khartum)
  7. Kasszala (Ash Sharqiyah)
  8. Fehér-Nílus(An Nil al Abyad)
  9. Al Jazirah
  10. Al Qadarif
  11. Nyugat-Dárfúr (Gharb Dárfúr)
  12. Nyugat-Kordofán (Gharb Kurdufan)
  13. Sennar
  14. Dél-Dárfúr (Janub Dárfúr)
  15. Dél-Kordofán (Janub Kurdufan)
  16. Kék-Nílus/Központi (An Nil al Azraq/Al Wustá)
  17. Nyugat-Bahr al Ghazal (Gharb Bahr al Ghazal)
  18. Észak-Bahr al Ghazal (Shamal Bahr al Ghazal)
  19. Unity (Al Wahdah)
  20. Felső-Nílus (A'ali an Nil)
  21. Warab
  22. Jonglei
  23. Tavak (Al Buhayrat)
  24. Nyugat-Egyenlítő (Gharb al Istiwa'iyah)
  25. Középső-Egyenlítő
  26. Kelet-Egyenlítő (Sharq al Istiwa'iyah)

Védelmi rendszer

Bővebben: Szudán hadereje

Szervezetek

Szudán az alábbi szervezetekben van:

Csatlakozási dátum A szervezet neve Rövítése
1956 Egyesült Nemzetek Szervezete UN
1956 Arab Liga -
1963 Afrikai Egységszervezet (Ma Afrikai Unió) OAU
1969 Iszlám Konferencia OIC
1981 Preferential Trade Area for Eastern and Southern Africa PTA
1986 Intergovernmental Authority on Drought and Development IGADD
1994 Common Market for Eastern and Southern Africa COMESA
1996 Intergovernmental Authority on Development IGAD
2001 Afrikai Unió AU

Népesség

Általános adatok

A fővárosban, Kartúmban 2 628 000 fő él. A népességnövekedési ráta 2,73%. A várható átlagos élettartam 57 év. A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰. A hivatalos nyelv az arab.

Legnépesebb települések

Bővebben: Szudán városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: fekete-afrikai 52% (dinkák, nubák, nuerek és mások), szudániak 39%, bedzsa 6%, külföldi 2%, egyéb 1%.

Bővebben: Szudán etnikumai
Nuba földműves

Háromféle vallás van jelen: a muzulmán (a lakosság 70%-a ehhez a valláshoz tartozik), a törzsi vallásúak (25%) valamint a legritkább a Kopt-keresztény vallás (5%).

Szociális rendszer

Gazdaság

Az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig a Száhel-övezetet sújtó szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolja a további gazdasági fejlődést is. A 2005. január 4-én Nairobiban megkötött béke után az országban beindult a nagyarányú kőolaj és földgáz kitermelés. Bekapcsolódott a bányászatba a maláj és kínai kőolaj társaság is. Óriási építkezéseket fejlesztéseket generált a kőolajbányászat. Észak Darfúrban vasércet, kőolajat és uránércet találtak. Afrika harmadik legnagyobb kőolajkitermelője lett az ország, tartalékai meghaladják a szaúdi kőolajtartalékokat. Befektetnek: Malajzia, Kína, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Hollandia stb. Magyarországot 2008. november 30-a óta a helyszínen a Magyar Iszlám Közösség képviseli, mint hivatalosan regisztrált egyedüli magyar NGO.

Mezőgazdaság

A munkaerőnek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az összterületnek csupán 5%-át művelik meg, és további 24%-át hasznosítják legelőként. A művelés alá vett földek 15%-át öntözik, a legnagyobb öntözőrendszer al-Gazirahban van. Hatalmas öntözőműveket építettek ki az Atbara-folyón, Hasm el-Girbánál. A mezőgazdaság legfőbb terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a köles- és citrusfélék jelentősek. A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Az országban több mint 20 millió szarvasmarhát, 19 millió juhot, 14 millió kecskét és 32 millió szárnyast tartanak. Komoly duzzasztógátat építettek Merowee-nál, ami öntözés és energiatermelés szempontjából kiemelkedő.

Ipar

Feldolgozóipara fejletlen, főként mezőgazdasági termékeit dolgozza fel. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 43%, ipar 17%, szolgáltatás 40%. Kivitelében a gyapot játssza a vezető szerepet, de a gumiarábikum, a földimogyoró és a szezám is jelentős. Behozatalának fő cikkei a gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, fémek, textilipari termékek. Kőolajfinomítók, tárolók épülnek, az építőipar rohamos fejlődésnek indult, sok szállodát építenek, folyik a közutak korszerűsítése, építés, s elkezdődött a vasút felújítása is.

Erdőgazdálkodás

Az ország 20%-át erdő borítja, az egyetlen fontos erdei termék a gumiarábikum. Ezt az illatszerekben, édesipari termékekben és ragasztókban felhasznált anyagokat az akáciából nyerik ki, amely nagy területen nő a közép-szudáni szavannákon. A világtermelés 4/5-ét adja az ország.

Külkereskedelem

Fő exportálási országok: Kína 64,3%, Japán 13,8% és Szaúd-Arábia 3,7%.

Fő importálási országok: Szaúd-Arábia 11,7%, Kína 10,7%, Egyesült Arab Emírségek 6,2%, Egyiptom 5,2%, Németország 4,9%, India 4,6%, Ausztrália 4,1%, Nagy-Britannia 4%.

Közlekedés

A közlekedési hálózat gyengén fejlett. Összesen 4874 km hosszú vasútvonal köti össze Kartúmot el-Obeiddel, Vádi Halfával, Port Szudánnal és a délkeleti vidékkel. Az úthálózat hossza 53 159 km, ebből esőzések után 45 000 km járhatatlan, vagy csak alig járható.

Folyami közlekedés

Nagyon fontos a folyami hajózás, a Níluson egész évben nagy a forgalom. A főbb tengeri kikötők: Port Szudán és Szuakin. Port Szudánból csővezetéken jut a kőolaj Kartúmba. Szudánban 4 068 km a folyami út, ebből 1723 km a Kék- és a Fehér-Níluson zajlik. Fontosabb folyami kikötők: Dzsuba, Kartúm, Kusti, Malakal, Nimule és Vádi Halfa.

Légi közlekedés

Az országban 5 nemzetközi és 7 belföldi légikikötő van.

A nemzetközi repterek:  

  • al-Faschir
  • Bur Sudan
  • Dzsuba
  • Dunqula
  • Kartúm

Belföldi repterek:

  • al-Ubayyid
  • Atbara
  • Heglig
  • Kaduqli
  • Kasszala
  • Malakal
  • Nyala

Kultúra

Oktatási rendszer

Szudán egyetemei:

  • Academy of Medical Sciences
  • Ahfad University for Women
  • Bayan Science and Technology College
  • Computerman College
  • Omdurman Ahlia University
  • Omdurman Islamic University

University of Africa

  • University of Gezira
  • University of Juba
  • University of Khartoum
  • Mycetoma Research Centre
  • Sudan University of Science and Technology

Művészetek

Hagyomány és néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Sport

Ünnepek

  • január 1: a függetlenség napja
  • március 27: az unió ünnepe
  • változó: ramadán
  • változó: a háddzs
  • december 25: karácsony

Lásd még

Forrás

  • A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
  • A Tudás Fája – sorozat

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Sudan témájú médiaállományokat.
  1. ↑ http://www.economy-point.org/national-park-in-the-sudan/
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szudán&oldid=6196888”