Budapest VI. kerülete
| Budapest VI. kerülete | |||
 |
|||
| Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld) | |||
|
|||
| Egyéb elnevezés: Terézváros | |||
| Közigazgatás | |||
| Városrészek | Terézváros [1] |
||
| Irányítószám | 1061-1068 | ||
| Polgármester | Hassay Zsofia (FIDESZ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 43 377 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Rangsorban | 20. | ||
| Népsűrűség | 17 905 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,38 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Budapest VI. kerülete
Pozíció Budapest térképén
|
|||
| é. sz. 47° 30′ 34,8″, k. h. 19° 4′ | |||
| Budapest VI. kerülete weboldala | |||
Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A pesti oldal egyik kerülete. Északról Budapest XIII. kerülete, északkeletről a XIV. kerület, délkeletről a VII. kerület, végül nyugatról az V. kerület határolja.
Jelenleg a Dózsa György út, a MÁV váci vonalának felüljárója, a Városligeti fasor, a Lövölde tér, a Király utca, a Deák Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Nyugati tér, a Váci út, a Lehel út, a Bulcsú utca és a MÁV terület által közbezárt területet nevezik Terézvárosnak.
Talaja: folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Duna holtágának és a Rákos pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter.
Városrészek [szerkesztés]
Jelentős különbségek vannak a kerület egyes részei (például az Andrássy úti villanegyed és a Nyugati pályaudvar környéke) között. A Nyugati pályaudvar−Nagykörút−Podmaniczky utca−Izabella utca vonalától nyugatra (a Belváros felé) eső terület a Belső-Terézváros, míg ettől keletre (a Városliget felé) a Külső-Terézváros, avagy Pacsirtamező található.
Története [szerkesztés]
A kezdetek [szerkesztés]
A 18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a Pest határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították a területet. 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Szántónak vagy gabonaneműek termesztésére nem volt szabad felhasználni. Az 1730-as években már „tetszetős gyümölcsösök, szőlők és bennük itt-ott présházak találtattak”. Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték.
Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. 1733-ban kezdték vezetni a telekkönyvet, ekkor 11 házat tartottak nyilván. A század közepére már 251 ház található itt. 1768-ban 366, 1790-re több mint 500 ház, a század végére már Pest legnagyobb külvárosa. Többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házak találhatók itt, melyekhez gyakran kisebb-nagyobb kert is tartozott.
1751. augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár meglátogatta Pest-Budát (ezelőtt már több mint 200 éve nem járt itt magyar uralkodó). A látogatás emlékére 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak. Ugyanebben az évben indult meg a városrészben az anyakönyvezés.
Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdték a fásítást, de felügyelet híján lelegelték a környéken tartott állatok. A fásítást folytatták, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán 1794-re a terület nagy részét akác és eperfa borította.
1783 júniusában Valero Tamás és István telket vett selyemgyártáshoz („homokos, terméketlen és műveletlen rész”), így létesült az első pesti gyár. A terézvárosi lakosok vagy a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak.
1799-ben 2000 napszámos dolgozott a Városligetben, a mocsarat (Ökör-dűlő) csapolták le, nyár- és vadgesztenyefákat ültettek.
1799. július 15-én megtartották az első pesti szabadtéri színielőadást a Skopeck-kertben (a mai Epreskert környéke). Friedrich Ferdinand Möller Graf von Waltron, oder die Subordination című darabját mutatták be.
19. század [szerkesztés]
A 19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott, egyrészt újabb területek felhasználása, másrészt a meglévő területek sűrűbb beépítése miatt. A mai Jókai és Kertész utcától nyugatra lévő terület ekkorra már sok emeletes házzal épült be, a parcellázások és sűrűbb beépítések révén számos új utca alakult ki (például Klauzál, Holló utca). Ezt az egyre inkább városiasodó, kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a Városárok mellett kialakult szegényes, falusias jellegű területtől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán.
1825-ben „csak a Terésia város körzetében három triviális iskolák vannak felállítva, hogy a legszegényebb ember is gyermekét az írásban és számvetésben taníttassa, egyszersmind az Ország Nyelvében a Magyar Nyelvtan is gyakoroltassék és Magyar Polgárnak neveltessék”. A „Nemzeti Iskola (mai Lovag utcai iskola) három osztályaiban” 545 rác, német, szerb, horvát és magyar fiú és leány kezdte el tanulni a magyar ábécét.
Ekkoriban még a közművek igen hiányosak voltak, csatornázásnál nem lehet beszélni „hálózat”-ról. Például egy korabeli jelentés szerint „a város legnépesebb része, mint a Király utca nagy részben nélkülözi a csatornát”. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosok, sárosak voltak.
A Szabadságharc után Haynau idején a lakosságszám kissé csökkent.
Valószínűleg az osztrák és magyar hatóságok közbiztonságra való törekvése gyújtatta meg a Király utcában a gyéren pislákoló gázlámpákat. A kiegyezés után a Közmunkatanács 3.§/d. rendelete kimondja, hogy „a fővárosban – az áruforgalom könnyítése érdekében, ezen kívül közegészségügyi szempontból is – kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni”. Terézváros ekkor két széles országút – a Váci és Kerepesi út – között terült el. Nem ilyen széles, de kétségkívül a legforgalmasabb útja a Király utca – a hajdani dűlőút –, melyen a Belvárosból, illetve oda szállították az árukat. Mivel a Városligetet is egyre többen látogatták, ez az utca már szűknek bizonyult.
Ekkor Terézvárosban annyian laktak, mint Kaposváron vagy Tolnán.
Ezt az állapotot kívánták megszüntetni a Sugárúttal, melynek ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel. Ellenzői csak azt kérdezték: miféle országút folytatása lenne az új sugárút? Pedig az igazi probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és a kormány megszavazta az első 24 millió forintot a kisajátításokra (előtte a kisajátításról kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévő telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így elkezdődött, amikor a kormány 1871-ben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A Nagykörút építése 1871-ben el is kezdődött.
Pesti Napló: „Az a jó régi pesti szokás. Nálunk az új utcákat először is kikövezik. Ha megvan, konstatáltatik, hogy a kövezés nem ér semmit, ha nincs gáz. Felszedik tehát a köveket, elhelyezik a gázcsöveket, és megint lerakják a köveket. Akkor aztán az konstatáltatik, hogy vízvezeték is kellene, megint felszedik a kövezetet, és elhelyezik a vízcsöveket és újra lerakják a kövezetet. Akkor aztán felveszik a jegyzőkönyvet, hogy a kövezet rossz, és kezdődik újra a tréfa. Így aztán örökké köveznek…”
Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartó első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl).
A Szív utcától keletre eső terület – ahol még 1870-es években is szőlők, kertek feküdtek – a 19. század végén a Sugárút (Andrássy út) építésével párhuzamosan, illetve azt követően kezdett el – kissé vontatottan – beépülni.
A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból.
A körúti villamos egy sínpáron 1887. november 27-e óta közlekedik a Körút akkor befejezett szakaszán: a Király utca és a Nyugati pályaudvar között. A Magyar Királyi Operaházban az 1884. szeptember 27-i megnyitó óta műsoron van a Erkel Ferenc Bánk bán című műve.
A Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei alapján elkészült a Millenniumra, de a Szépművészeti Múzeum csak a századfordulón, 1900–1906 között épült fel.
A Millenniumi emlékművet azonban csak 1929. május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. A Millenniumi ünnepségek a Városligetben és környékén zajlottak. Feszty Árpád körképe – a Magyarok bejövetele, amely ma Ópusztaszeren látható – a Szépművészeti Múzeum helyén felállított Rotundában volt először kiállítva.
A 20. századtól napjainkig [szerkesztés]
Sok bérház is épült a kerületben, melyek bár kívülről díszesek, belülről zsúfoltak, sötétek, egészségtelenek voltak. 1906-ban Bárczy István polgármester programreformjában kijelentette, hogy „jobb és egészségesebb lakásokat kell építeni a városnak”. Ezt ugyan nem vitte véghez teljesen, de sok lakóházat, iskolát verekedett ki a képviselő-testülettől.
Első világháborúban az iskolákat kórházakká alakították, ott látták el a sebesülteket.
1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV.kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét (Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor–Hermina út–Erzsébet királyné útja–Körvasútsor–Nyugati pályaudvar–Szobi vasút) éppen Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt: a Vágány utca–Szent László utca–Újpest közigazgatási határa–Váci út–Aréna út közti földdarabot. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett (IV.: 0,3 km², I.: 2,3 km², VII.: 2,5 km², VI.: 2.9 km²). 107 349 lakossal és 37 030 fő/km² népsűrűséggel azonban az élvonalban maradt, csak a VII., VIII. és IX. kerületek előzték meg.
A második világháború végén a Nagymező utca 37–39. pincéjében Szent-Györgyi Albert vezetésével polgári ellenálló csoport szervezkedett. A SZIR (Weinberger Dezső vezette) csoport tagjai kézigránátos támadást intéztek a Nyilaskeresztes Párt Székháza – Andrássy út 60., ma a Terror Háza – ellen. Terézváros 1945. január 18-án szabadult fel.
1970-re Terézváros területe 2,72 km²[forrás?]. Lakossága 88 000 fő, ebből 38 000 férfi és 50 000 nő[forrás?]. Ekkor 1351 házat tartottak nyilván a kerületben, az utakon 1817 lámpatest világított és 900 nyilvános telefonfülke volt.
Néhány lépésnyire van a Nagykörúttól egy igazi kultúrtörténeti érték, a Hunyadi téri vásárcsarnok; jelenleg alaposan elhanyagolt állapotban.
A későbbi területrendezések során tovább csökkent Terézváros területe, mára csupán 2,38 km².
Közlekedés [szerkesztés]
Mind a felszíni járatoknak, mind a metrónak illetve a Földalatti Vasútnak köszönhetően a tömegközlekedéssel legjobban ellátott kerületek egyike. Itt van a Nyugati pályaudvar, amelynek elődjétől, az Indóháztól indult 1846-ban hazánk első vasútvonala.
Kerületi média [szerkesztés]
- Terézvárosi Kábel TV
- Terézváros (az önkormányzat lapja)
- KONTAKT Rádió, Terézváros kisközösségi rádiója
Lásd még [szerkesztés]
Képgaléria [szerkesztés]
-
Terezvárosi Avilai szt.Teréz templom
-
Az Andrássy út légifotója
-
Az Opera
-
A Terror háza légi fotón
-
Kodály körönd
-
A Balett intézet madártávlatból
-
Aradi utca
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2012.pdf
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A VI. kerület irányítószámai
- Irányítható webkamera az Oktogonnál
- A terézvárosi önkormányzat honlapja
- Terézváros légifotó galériája
- Találat a térképen
Irodalom [szerkesztés]
- Szabó Ferenc: Terézváros Budapest szívében (könyv + CD), 1998, ISBN 9630355779
- Pille György: A Terézváros kétszáz éve (Riporttörténet), 1970, VI. ker. Tanács VB
- Varsányi Erika: Terézváros (Budapest városrészei), 1999, ISBN 9639089443
- Bácskai Vera: Pest város topográfiai mutatója (Terézváros), 1982, ISSN 0133–6908, ISBN 978-963-7374-65-4
- Spiegler Gyula Sámuel: Adalékok Budapest Székesfőváros Történetéhez, Teréz- és Erzsébetváros, 1904, Budapest
- Sódor Alajos-Végh Oszkár: Terézvárosi Kis Útikalauz, 1973, VI. ker. Tanács VB
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
|
|||||
|
||||||||
