Tatabánya–Pápa-vasútvonal

Tatabánya-Pápa-vasútvonal
	Pályarészlet Kisbéren a Perczel Mór utcai átjáró felől (2019)
Vonalszám:	13
Vonal:	13
Hossz:	94 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	(Tatabánya és Környe között) 25 kV 50 ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	40-50-80 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tatabánya–Pápa-vasútvonal témájú médiaállományokat.

A Tatabánya-Pápa vasútvonal a MÁV 13-as számú mellékvonala az Észak-Dunántúlon. Környe és Pápa között 2007. március 4-től szűnt meg a személyforgalom. Teherforgalmi célból, valamint elkerülő, mentesítő vonalként fenntartják. A vasútvonalon csak a villamosított Tatabánya és Környe között maradt személyforgalom. Azon a 2008-as felújítást követően az engedélyezett sebesség 80 km/h.

Építése

1901-ben, Mandel Gyula, Hoffmann Sándor és Quittner Vilmos, budapesti vállalkozók tervezték megépíteni, hogy a környékbeli földekről a búza, fa és élőállatok szállítását megkönnyítsék. A Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter 1902-ben adott engedélyt a vonal építésére. A vasútvonal 11 felvételi épülettel, 6 raktárral, 6 gabonaszínnel, 12 nyitott rakodóval, 11 állomási és 21 nyíltvonali őrházzal rekordsebességgel, 1902. szeptember 12-re épült meg.

Működése, állapota

A vonal egykori nagy áruforgalma mára gyakorlatilag megszűnt. A megszüntetése előtt a személyforgalma is igen gyér volt, a szolgálatot napi 6 pár Bzmot motorkocsi látta el, vasárnap este mellékkocsikkal csatolva a diákokra való tekintettel.

Veszprémvarsányban és Kisbéren volt átszállási lehetőség a Győr-Veszprém, illetve a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon közlekedő személyvonatokra. Néhány állomáson csatlakozó buszjáratok szállították tovább az utasokat a vonaltól távolabb fekvő települések, Bakonyság, Szákszend irányába. A vonalon a pályasebesség 40 és 50 km/h, a felépítmény túlnyomórészt 34,5 kg-os, „c” sínekből épült, amelyek jellemzően vasbetonaljakon fekszenek.

A vonalon 1991-ben történt egy baleset: Bzmot 072 és szerelvényvonata Bakonytamási és Pápateszér között ütközött a Pápa felől érkező M43 2058 számú mozdony vontatta személyvonattal.

A pálya állapota

Az alábbi táblázatban a VPE (Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft.) menetvonalak kiadásához szükséges sebességelosztásai láthatóak, szakaszokra vetítve. A kimutatásból látszik, hogy a pálya Kisbér és Bakonybánk között 10,8 km-en gyakorlatilag járhatatlan.

A VPE 2017/2018-as kimutatása az engedélyezett legnagyobb sebességről. (V)max/Szakasz
Kezdőpont	Végpont	Táv (km)	Sebesség (km/h)
Tatabánya	Környe	7,898	80
Környe	Kisbér	28,508	50
Kisbér	Bakonybánk	10,799	0
Bakonybánk	Pápa	46,184	50

Az alábbi táblázatban a VPE menetvonalak kiadásához szükséges tengelyterhelés elosztásai láthatóak, szakaszokra vetítve.

A VPE 2017/2018-as kimutatása az engedélyezett legnagyobb tengelyterhelésről. (M)max/Szakasz
Kezdőpont	Végpont	Táv (km)	Tengelyterhelés (t)
Tatabánya	Környe	7,898	21
Környe	Kisbér	28,508	17
Kisbér	Pápa	56,973	18,5

Napjainkban

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felmérése alapján átlagosan 18 ember utazott egy-egy vonaton, így a vonal bezárása mellett döntöttek.

Bővebben: 2007-es magyarországi vasútbezárások

2007. március 4-től a személyvonatokat 6 pár autóbusszal váltották ki, melyek azonban nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, így a Bakony Volán hamarosan megszüntette a járatokat. A pályát nem számolják fel, egyelőre meghagyják a teherforgalom számára (jelenleg Franciavágás és Pápa között zajlik némi áruszállítás) és mentesítő vonalként. Valamint Tatabánya irányából az Oroszlányi hőerőmű részbeni /Fa/ tüzelőanyag ellátása történik. A Tatabánya-Környe szakaszon van személyforgalom, a Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal személyvonatai használják. Jelenleg elindult a Veszprémvarsány-Franciavágás szakasz felújítása 20 km/h-ra, mivel a pápai repülőtér fejlesztése miatt elvágják a vonalat Pápa felé.

Jegyzetek

↑ A nyomvonal-korrekció előtt a személyvonatok ezen a vonalon három helyen álltak meg Tatabánya városában: (Budapest felől) Tatabánya felső (Felsőgalla)-Tatabánya mh. (Alsógalla)-Tatabánya alsó (Tatabánya). Az új szakasz megépítése után Felsőgalla állomás kiiktatódott a vonalból. Az állomások elnevezése Alsógalla megállóhely és Tatabánya állomásra változott.

Források

Indóház vasúti magazin 2007/4. száma

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tatabánya–Pápa-vasútvonal témájú médiaállományokat.

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A nyomvonal-korrekció előtt a személyvonatok ezen a vonalon három helyen álltak meg Tatabánya városában: (Budapest felől) Tatabánya felső (Felsőgalla)-Tatabánya mh. (Alsógalla)-Tatabánya alsó (Tatabánya). Az új szakasz megépítése után Felsőgalla állomás kiiktatódott a vonalból. Az állomások elnevezése Alsógalla megállóhely és Tatabánya állomásra változott.

[1]