Szentdemeter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KobeatBot (vitalap | szerkesztései) 2020. március 24., 14:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (==Források== szakasz ==Jegyzetek== szakaszra, {{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra (WP:FELÉP), apróbb javítások AWB)
Szentdemeter (Dumitreni)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségBalavásár
Rangfalu
KözségközpontBalavásár
Irányítószám547103
SIRUTA-kód115673
Népesség
Népesség405 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság416 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 03″, k. h. 24° 45′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 03″, k. h. 24° 45′ 31″
SablonWikidataSegítség

Szentdemeter (románul Dumitreni, németül Mettersdorf) falu Romániában Maros megyében.

Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 22 km-re délkeletre a Kis-Küküllő bal partján kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik, melytől 5 km-re délkeletre van.

Története

1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély. Mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balassi és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635 között Balassi Ferenc reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffi Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké lett. 1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta.

1910-ben a falunak 731 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 613 lakosából, 585 magyar, 27 cigány és 1 román volt.

Látnivalók

Római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el. A szentély jelenleg mésszel eltakart freskótöredékei 15. századiak lehetnek. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de 1723-ban visszakerült a katolikusokhoz.

A Schell-udvarház a 18-19. században klasszicista stílusban épült. Állapota nagyon leromlott.

Híres emberek

Hivatkozások

Külső hivatkozások